Tüdőgyulladás - Influenza szövődménye is lehet

A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei: a hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, Sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki. Az úgynevezett atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet- hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.

Életkorral változó tünetek
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű embereknél gyakran jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság és szapora szívműködés észlelhető és a baba bágyadt, elesett. Idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran nincs magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.

Illusztráció: AFP

Vizsgálatok és kezelés
A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is - vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés - közelebb vihetik az orvost a diagnózishoz.

A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kell kezelni. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. A baktériumok egyik felére a penicillin-származékok hatnak, amelyek az atípusos baktériumok ellen viszont hatástalanok. Ezért, ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, „vakon” kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor a két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibiotikumra lehet szükség.

A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, illetve ezek megelőzésére szükség lehet antibiotikumra az influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés és lázcsillapítás, rendszeres folyadékpótlás mellett. A láz, a köhögés és a nehézlégzés megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgen eredmények is javulnak, és az is előfordulhat, hogy valamilyen maradvány marad a tüdőben.