Orbán megkopott a 29 év alatt

Publikálás dátuma
2018.02.24 06:05
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Nem szeretem azt a gyakori kritikai értelmiségi attitűdöt, amely imád beleszólni a politikába, de felül akar emelkedni a politika zavaros dolgain – mondja Bod Péter Ákos, az Antall-kormány volt minisztere.

- A Fidesz mint párt megszűnt létezni – nyilatkozta egy évvel ezelőtt. Akkor, hogyan működnek?

- A klasszikus pártnak van testülete, kutatóbázisa, programalkotó csoportja, ifjúsági szervezete, és lehet tudni, hogy milyen értéket képvisel. Ilyen értelemben a Fidesz már nem párt, nincsenek döntéshozói testületei, a frakció nem alkot stratégiát, még csak nem is kontrollál, csak követi egy nagyon szűk kör gyorsan változó igényeit. Egy pártnak, pláne ha tömegpárt, rengeteg támogatója, híve van, akiknek számít a véleménye, nem pedig felülről kapnak ukázt, hogy mit kell gondolniuk. Amikor miniszter voltam, akkor a pártom döntéshozóival sokat kellett vitatkoznom, érvelnem, néha konfliktuson is átestünk. Mert volt véleményük.

- A mostani fideszeseknek már nincs?

- Én legalábbis nem látom. Nem könnyű például fejből felsorolni a Fidesz alelnökeit. Akit meg tudok nevezni, inkább mint rezsibiztos szerepel az én horizontomon, nem pedig mint egy nagy párt programadó, értékrendet megtestesítő vezetője.

- Nem mindig Németh Szilárd volt előtérben a kormánypártnál, ön is hosszú ideig adott tanácsokat Orbán Viktornak.

- Amikor az első Orbán-kormány 1998-ban elkezdte a működését, én épp visszatértem Londonból, és volt bennem segítőkészség. Tanácsadója lettem a miniszterelnöknek, ez kormányzati és személyes jellegű volt, nem pedig a Fideszhez köthető. De a pártkapcsolat sem lenne baj; nem szeretem azt a gyakori kritikai értelmiségi attitűdöt, amely imád beleszólni a politikába, miközben felül akar emelkedni a politika zavaros dolgain.

- Mióta nem tanácsadó, nem bánnak önnel kesztyűs kézzel, például Deutsch Tamás szerint politikailag elbutult.

- Erre akkor sem reagáltunk érdemben Jeszenszky Gézával és Mellár Tamással. Véleménye mindenkinek lehet, ez egy ígéretes fiatalembertől hangzott el, ő így gondolja, túléljük.

- A Válasszunk 2018! (V18) csoport egyik alapító-tagja. Korábban bejelentették, hogy kellő körültekintés után billegő körzetekben beállnának a legesélyesebb jelölt mögé. A kellő körültekintés része, hogy részt vett az Új Kezdet és az LMP, valamint a Momentum programbemutatóján is?

- Az Új Kezdettől nem idegen az MDF hagyománya, és személyes összefüggés is van, hiszen a volt parlamenti képviselőtársam, Gémesi György az elnöke. A párt programírásában is részt vettem, sőt amikor összefűzték az LMP-vel az erőiket, akkor LMP-sekkel is találkoztam. A Momentum meghívott, és kíváncsi is voltam rájuk. Mindebből nem kell túl sokat kikövetkeztetni.

- Azt sem, hogy Szél Bernadettékre szavaz majd áprilisban?

- Nagy valószínűséggel eltalálja, hogy hova húzom majd az x-et, ám ez magánügy. Nem várom el ugyanis, hogy a V18-ban osszák a véleményemet. Már csak azért sem, mert Andor László például egy másik miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely tanácsadó-testületét vezeti. Egy vonatkozásban most másodlagosak a pártpreferenciák, hiszen a mostani, sajnálatos választási technológiában nincs két forduló. Ezért mondjuk azt a V18-ban: az egyéni jelölteknél már a szavazás előtt el kell érni, hogy egyetlen esélyes jelölt maradjon a kormányéval szemben. Nem fair a rendszer, csak így lehet megállítani a kormányoldal túlnyerését. A választások után pedig a mostani ellenzéki pártok remélhetőleg hozzáláthatnak egy tisztességesebb választási rendszer kialakításához.

- Tizenkét évvel ezelőtt, 2006-ban, pár napig a Fidesz kormányfő-jelöltje volt. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy Orbán Viktor napjainkban akárkit is felkérne hasonlóra.

- Igaz, az rendkívüli pillanat volt. Most inkább az a magyar helyzet értékelése üzleti körökben, hogy vannak ugyan jogi és gazdasági rizikók, de legalább a politikai kockázat kicsi itt. Ilyenkor felhúzom a szemöldököm, mert lehet, hogy kívülről így látszik, ám nincs így. Ha a Fidesz igazi párt lenne, akkor a második, harmadik ember is képes tovább vinni a zászlót, viszont egyemberes játék esetén a rendszer törékeny. Az MDF megroppanásában is nagyban közrejátszott, hogy kormányzása harmadik évében elvesztette a miniszterelnököt és pártelnököt. Orbán eltöltött a politikában 29 évet, megkopott, ami nem is csoda, hiszen ez rengeteg idő, bányamunkásoknál már nyugdíjalap is lehetne. 2006-ra visszatérve: akkor a Fidesz csak úgy növelhette volna a támogatottságát, ha az MDF koalíciós partnerként teljes mértékben mellé áll. Olyan embert kerestek, aki mindkét félnek megfelelt, akkor fordultak hozzám. Végül az egészből nem lett semmi, az MDF döntése miatt.

- Amikor Orbán tanácsadója, vagy a Fidesz kormányfő-jelöltje volt, gondolta volna, hogy 2018-ban itt tartunk majd?

- Sosem voltam „viktoriánus”, nem munkál bennem a valamikori hívő kiábrándultsága. Amikor rövid ideig politikai pozíciót töltöttem be, akkor ő a túloldalon szókimondó, kemény ellenfél volt. Aztán Orbán Viktor és a szűkebb köre úgy döntött, hogy liberális mivoltuk ellenére az elárvult MDF politikai helyét és a vezető nélküli jobboldalt választják. 1998-ban én minden hátsó szándék nélkül mondtam, hogy ha szüksége van a tapasztalatomra, szívesen segítek. Az életpályámból azonban olvasható, hogy a tanácsadói kapcsolat 2000 környékén megszűnt. Két év alatt sok mindent láttam. A Fidesz az első kormányciklusának első felében egyébként stabilizációs, korrekciós politikát folytatott, ami számomra alapvetően támogatható volt. Azonban már akkor látszódtak olyan tendenciák, amelyek napjainkra meg is csontosodtak, bár akkor ezeket még a „nagy ígéretű ifjúságnak” tudtam be.

- Mik voltak ezek?

- Könnyedén kihagyták az egyeztetéseket, a jogot hatalmi eszköznek tekintették. Pedig a jogi végzettségű miniszterelnöknek tudnia kell, hogy a jogállam nagyon más, mint a jog által való kormányzás. 2010 után két ok miatt lépett szintet ez a hibás felfogás. Egyrészt összeomlott a másik politikai oldal, így túl nagy hatalom pottyant a kormánypárt ölébe. A másik ok a világgazdasági válság. Az európai országok abban az időben valóban küszködtek a maguk bonyolult ügyeivel, ezt tévesen sokan úgy értelmezték, hogy a liberális demokráciák modellje kifújt. Holott ha hozzáértő embereket megkérdezett volna Orbán, vagy hallgatott volna az akkor még mellette lévőkre, lebeszélték volna arról, hogy temesse Európát. A „Nyugat halála” csak az újszülötteknek új, már a XIX. században komoly irodalma volt. Ehhez képest Nyugat-Európa két borzasztó háború után is képes volt békében és jómódban kiemelkedni, ezért is bevándorlási célja napjainkban is a nyugalmat és a jólétet kereső millióknak. Kétségtelen, hogy Orbánék haveri kapitalizmusa egyre kevésbé illeszkedik ebbe az értékrendbe. A most regnáló rendszer egy réteg számára akár azt is üzenheti, hogy Európán kívül is van élet, de az országnak egészen biztosan nincs.

- A múlt héten részt vett Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi időközi választás ellenzéki jelöltjének fórumán. Ott mondta: sokan 28 évvel ezelőtt is azon aggódtak, hogy mi jöhet Kádár után, valahogy mégis lett. Mi jöhet Orbán után?

- A gazdasági életből ismerem Márki-Zayt, akit jó és erős jelöltnek tartok. A fórumára meglepően sokan jöttek el, pedig ehhez ott kell némi bátorság. Éreztem az indulatot a fennálló rezsim gyarlóságaival szemben, mint sok más helyen is. Azonban gyakran felmerül két érdekes kérdés. Sokaktól hallom: jó-jó, lopnak, de már megszedték magukat, hátha jóllaktak. Én viszont nem láttam még olyan történelmi összefüggést, hogy aki már sokat lopott, az később megelégszik a kevesebbel is. Másrészt azt is mondják, hogy a Fidesz olyan, amilyen, de van tapasztalata, az ellenfelei pedig kezdők. A V18 éppen ezért akar nyilvános vitákat a hatalom és az ellenzék részvételével. A kormány így megvédhetné döntéseit, míg az ellenzék ezekben a vitákban mutatná be terveit, a kormánydöntések alternatíváit, kormányzóképességét. Így alakul ki az a kínálat, amelynek alapján a választók választani tudnak. Mi is megérdemeljük, hogy nyilvános vitában versenyezzenek a bizalmunkért.

Névjegy
Bod Péter Ákos - Szigetváron született 1951-ben. Közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem professzora. 1990 és 1991 között országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Orbán Viktor első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt, később pedig az MDF külső gazdaságpolitikai tanácsadója lett. Gyakran bírálta az MSZP-SZDSZ kormányok költségvetési politikáját. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.

2018.02.24 06:05

A mostani nyugdíjrendszer megy a kukába

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:00
Még a kormányközeli Századvég Alapítvány kutatása szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A gyermekvállalás legyen a nyugdíj megállapításának alapja, tovább kell növelni a korhatárt - mondják a szakértők, a kormány még csak az öngondoskodást erőlteti.
A magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat felmarkoló friss nyugdíjasok kivételével vélhetően nincs olyan idős ember vagy szakember, aki szerint minden rendben van a magyar nyugdíjrendszerrel. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és merre kellene lépni a kormánynak, miközben a kabinet tagjai hátradőlve figyelik a nyugdíjakról szóló diskurzust. Az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő, Simonovits András például nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett egy internetes tanulmányában, mások szerint ma még nem ég a ház. A Népszavának nyilatkozó Farkas András a magát "nyugdíjgurunak" nevező szakértő például úgy fogalmazott: Magyarország már 2012-től bevezette azokat a reformokat, amelyekről az oroszok, lengyelek, csehek az utóbbi hónapokban vitáznak. Azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal, legközelebb pedig az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer. A „nyugdíjgurunak” is nevezett szakember szerint akkor biztosan tovább kell emelni nálunk is a korhatárt, ahogy a németek, horvátok és több skandináv állam is már 67 évre tolta ki az aktív korszak végét. - Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük – érvelt a szakértő, utalva arra, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közölt tanulmánya is azt jelezte előre, hogy nagyjából húsz évig lesz stabil a mostani nyugdíjrendszer, akkor biztosan tovább kell alakítani. Az addig hátralévő évek pénzügyi biztonságát egy népszerűtlen lépéssel teremtette meg az Orbán-kormány. Amikor ugyanis a 3 ezer milliárd forintos addigi befizetések lenyúlásával egy tollvonással megszüntette a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert, egyben visszaterelt az állami kasszába évi 350-400 milliárd forintnyi nyugdíjjárulékot. Azóta azonban nehezen követhető a hatalom szándéka. Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Hogy mekkora ez a szelet, az kiszámíthatatlanul változó, 2013-ban még az is előfordult, hogy az adó teljes összege a nyugdíjkasszába került. Máskor azonban egészségbiztosításra vagy a foglalkoztatási alapba vándorolt a bevétel 20 százaléka. Most éppen a 10 százalék fölötti béremelések miatt magas a dolgozók befizetett járuléka, nincs gond, de a szociális hozzájárulás csökkentése ezzel együtt veszélyes játék. Farkas András arra emlékeztetett, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés. Valamennyi nyugdíj-közgazdász szerint biztos, hogy előbb-utóbb megint meg kell emelni a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.

Jobb, ha spórolunk

Összesen majdnem 450 millió forintért nemrég készült el a kormány megrendelésére a Századvég Alapítvány idei időskutatását összegző tanulmány. A felmérés készítői szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka. Sőt, még azt is elismerik, hogy miközben az OECD tagállamaiban az utóbbi tíz évben az időskori ellátásokra fordított összeg átlagosan 4,6 százalékos ütemben nőtt, Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet erre a célra, mint 2008-ban. Ezzel az utolsók vagyunk a sorban. Ugyanakkor a tanulmányban nincsenek megoldási javaslatok a kormány számára, annál több a nyugdíjba készülőknek. A 74 oldalas anyagból 18 taglalja az öngondoskodás mostani alacsony szintjét és a ki nem használt megtakarítási lehetőségek sorát, amivel állítólag a következő generációk már sokkal többször akarnak majd élni, mint a mostani nyugdíjasaink.  

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a korhatár előtti nyugdíjba vonulás teljes megszüntetését ellensúlyozni hivatott Nők40 kedvezménye, amiből politikai megfontolásból a szakértők szerint a Fidesz biztosan nem lép vissza. Ahogy az is száz százalék, hogy a szakszervezeti és ellenzéki próbálkozások ellenére a férfiak ezzel a lehetőséggel nem számolhatnak. - Ha bevezetnék a Férfi40-et, semmi értelme nem lenne tovább a nyugdíjkorhatárnak, mindenki elmenne a kedvezménnyel – hangzik az érvelés.   Abban is többnyire egységes a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontja, hogy oldani kell a merev korhatárt, csak a megoldásról nincs egységes álláspont. Az automatizálás terjedése miatt épp a kritikus 2030-35 táján el kell felejteni a mostani járulékbefizetésre alapozott nyugdíjkasszát és valami más finanszírozási szisztémára kell áttérni. – Az egész felosztó-kirovó rendszer megy a kukába – hangzott Farkas András jóslata, hozzátéve, hogy jöhet az alapnyugdíj vagy a fogyasztási adón keresztül számított nyugdíjbefizetések rendszere. Sokan sírják vissza az évenkénti emeléseknél az infláció mellett a béremeléseket is követő svájci indexálást, de a szakemberek szerint nem elég erős a nyomás a kormányon, hogy elővegye a drága módszert. Ha erős nyomás nincs is, kísérlet legalább van rá, hogy az érintettek, az idős emberek véleménye a nyugdíjrendszer hibáiról eljusson a közvéleményhez és a kormányhoz is. A Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője épp a Népszavában mutatta be a tervet, hogy októberben megyei, majd novemberben országos parlamentet tartanak, ahol próbálják meghatározni a következő magyar nyugdíjreform nekik elfogadható irányait és kereteit. Az esélyekről Karácsony Mihály egy szomorkás fintor kíséretében azt mondta: Novák Katalin családügyi államtitkár ugyan a közelmúltban fogadta egy rövid beszélgetésre, de azóta a nyugdíjasok kéréseit összegző levelekre sem válaszol.

Automatikusan emelkedjen a korhatár

Új szemléletmódot vezetne be a nyugdíjakkal kapcsolatban Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra és a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Körülöttünk több országban zajlik nyugdíjreform és sokak szerint nálunk is esedékes lenne a rendszer újragondolása. Merre kellene mozdulnunk? Kétféle nyugdíjrendszer van. A tőkefedezeti rendszerben a dolgozók félreteszik jövedelmük egy részét saját idős korukra, van tehát egy fizikai tőke a kifizetések mögött. Nálunk felosztó-kirovó rendszer működik, ami mögött nincs ilyen felhalmozás, az aktív korúak járulékaiból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, tehát itt az emberi tőke beruházások alakítják ki a fedezetet. A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul. Ezzel szemben azt kellene alapul venni, hogy valaki mennyit tett a saját nyugdíjához szükséges emberi fedezet előállításáért, vagyis hány gyereket vállalt és mennyit költött az iskoláztatásukra. Mi lenne így a gyermektelenekkel? Nem jelentene nekik hátrányt, mert ők azokból az erőforrásokból, amiket nem fordítanak gyermeknevelésre, kiegészítő számlán tőkét halmoznak fel vagy tovább dolgoznak. Kiegyenlítené viszont a mai rendszerben meglévő súlyos aránytalanságokat, amelyek az alacsony iskolázottságú családokból származókat és a gyermekvállalókat sújtják. Ebben a nyugdíj-megállapítási módszerben is számolnunk kellene a nyugdíjkorhatár további emelésével? Igen. A nyugdíjemelés az infláció követésével már ma is automatikus, de célszerű volna a korhatár-emelést is automatizálni, azaz a várható élettartam növekedéséhez kötni – ahogy az az elmúlt években egy sor európai országban történt. Szükséges lenne az éves nyugdíjemelések szisztémájának átalakítása is? Az aktív kori hozzájárulások és a várható élettartam alapján megadható a nyugdíjasra váró életpálya-nyugdíjtömeg. Ezt ki lehet osztani úgy is, hogy magas a kezdőnyugdíj, de utána az éves emelések kisebb mértékűek, vagy úgy is, hogy alacsonyabb a kezdőnyugdíj, de a későbbiek során inkább lépést tart a bérekkel. Az előbbi a kevésbé iskolázottaknak, illetve a férfiaknak kedvez, utóbbi az iskolázottabbaknak és nőknek. A lényeg, hogy az indexálásról nincs értelme a kezdőnyugdíjat megállapító szabályok nélkül beszélni. Maradhat a Nők40 kedvezménye? Azok az intézkedések, amelyek az effektív nyugdíjkorhatárt csökkentik, vagy legalábbis lassítják a növekedését, általában hátrányosak a nyugdíjasokra nézve. A mai indexálási szabály árkövető, de nem követi a reálbérek emelkedését. Ha valakinek ma megállapítják a nyugdíját, akkor minél tovább él, életszínvonala annál inkább eltávolodik az aktív korúak életszínvonalától. A rossz egészségi állapotban lévőket leszámítva tehát mindenkinek az az elemi érdeke, hogy minél tovább maradhasson a munkaerőpiacon, nem pedig az, hogy minél előbb kikerülhessen onnan.  Miért nem akar tárgyalni a kormány a rugalmasabb nyugdíjba vonulásról? Rugalmas nyugdíjba vonuláson sajnos mindig a többféle korhatár alkalmazását értjük. Szerintem sokkal inkább a fokozatos nyugdíjba vonulásban kéne gondolkoznunk, azaz a munka és a nyugdíj összekombinálásában. Olyanfajta rendszerre gondolok, ahol valaki már nem teljes időben dolgozik, miközben már megkapja ellátásának egy részét.

2018.09.21 11:00
Frissítve: 2018.09.21 11:00

Budapesti járatokat is töröltek az északi-tengeri vihar miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:24
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Járatok tucatjait kellett törölni az amszterdami Schiphol repülőtéren az Északi-tenger felől, 95 kilométer/órás széllel érkező heves vihar miatt pénteken. A Budapest Airport honlapja szerint ez budapesti járatokat is érint: a KLM menetrend szerint 16:20-kor érkező, illetve 17:05-kor induló amszterdami járatát törölték.
2018.09.21 10:24