Kiderült, hogy működik a kézivezérlés a közmédiában

Publikálás dátuma
2018.02.25 13:01
Népszava fotó
Fotó: /
Kitakart arcú sajtómunkások beszélnek arról egy külföldi televíziónak, hogy miként működik a kézi vezérlés közmédiában.

”Semmi rosszat nem lehet írni a kormányról. A politikailag kényes témákban instrukciókat kapok – mesélt a közmédiában dolgozó magyar újságíró az Al Dzsazíra televíziónak. Olyan is van, hogy az egész szöveget megkapom, nem kell csinálnom vele semmi mást, csak bemásolni. Hihetetlen az egész.”

A magyar médiahelyzetről készített riportot a 444.hu ismerteti részletesen. A két megszólaló MTVA-dolgozó is részletesen mesél a kormánymédia belső működéséről. Mindketten eltakart arccal, elváltoztatott hanggal jelennek meg a műsorban, mert azt mondták, félnek a következményektől.

„Minden kormányközeli médiánál ott ül valaki, aki továbbküldi a direktívákat, amiket a tartalmi központból küldenek ki. Nem szokták lediktálni a teljes cikket, csak pontokba szedik, hogy miket kell kiemelni."

„Eleinte még kérték, hogy mit csináljunk, most már csak üvöltenek, hogy mi nem kerülhet a hírekbe” - mondja a másik megszólaló.

Elmondásuk szerint három kulcsszó van:

  • Soros

  • migráns

  • és balliberális

Minden olyan témára ráállnak, ami ezekhez kötődik, és még az elnevezésre is mindig figyelniük kell (Soros-szervezet, Soros-egyetem, stb.)

A műsor készítői megkérdezték Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki válaszként azt az üzenetet küldte, hogy a kormány nem foglalkozik médiaügyekkel.

Szerző
2018.02.25 13:01

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55