Előfizetés

May két tűz között

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:32
Fotó: AFP
A brit kormányfő pénteki programbeszéde határozza meg az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok irányát.

Rövid ideig tartott Theresa May öröme a vidéki hivatali rezidenciáján, a buckinghamshire-i Chequersben megrendezett csütörtöki nyolcórás miniszteri csúcstalálkozó után. A Brexit szempontjából legbefolyásosabb tizenegy miniszter, illetve főtanácsadó részvételével tartott értekezlet nyomán a brit lapok azt a következtetést vonták le, hogy az egykori “maradók”, élükön Philip Hammond pénzügyminiszter, illetve a Boris Johnson külügy- és Michael Gove környezetvédelmi miniszter vezette “távozók” békés egymás mellett ülésben tárgyalták meg és kényes egyensúlyt értek el az Európai Unióval 2019. március 29. után kialakítandó viszonnyal kapcsolatos kérdésekben.

A Financial Times név nélkül idézte a kabinet egyik tagját, aki szerint a Brexit-pártiak kerekedtek felül. Más források szerint az “őszintén pozitív hangulatú és lényegi megbeszélés kimenetelével mindkét tábor elégedett lehetett”. Szokás szerint frappánsan reagált még péntek délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki “információk hiányában nem kívánta kommentálni a tanácskozás eredményeit”, de megjegyezte: “Nem én vagyok a brit kormányfő, bár Nagy-Britannia jól járna, ha én lennék”.

A chequersi maraton végeztével úgy látszott, a kormány alkalmazkodna az EU szabályaihoz, különösen például az autó- és a vegyipar területén, majd attól a megfelelő időben és fokozatosan távolodva a szigetország eljutna a “Kanada plusz-plusz-plusz” elven működő együttműködéshez, melyben a szabadkereskedelem az egységes piac és a vámunió “béklyóit” lerázva valósulhatna meg. A még a hétvége beállta előtt tájékoztatott Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke “színtiszta illúzióként” értékelte a plánumot, hozzátéve, a szigetország látszólag még mindig abban bízik, hogy a “kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad”. A lengyel politikus csütörtökön Londonban folytat “sorsdöntőnek” minősített megbeszélést a brit kormányfővel.

Theresa May a patinás vidéki kúrián elért kompromisszumra készült felépíteni most péntekre kitűzött újabb programbeszédét, melyben az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni együttműködéséről kialakított vízióját ismerteti. Emelkedett hangulatát alaposan elronthatja az a fejlemény, hogy több mint tíz tory képviselő csatlakozott ahhoz a közös konzervatív-munkáspárti törvénymódosítási indítványhoz, melynek célja a vámunió folytatása. A Sky News hírcsatornán megszólaló befolyásos munkáspárti politikus, Chuka Umunna szerint tizenegy konzervatív honatya kész az ellenzékkel szavazni, ugyanúgy, mint azt egy hasonló voks során tette múlt év decemberében. A tory rebellisek egyik hangadója, Anna Soubry, aki Theresa May általi gyors leváltásáig az üzleti életért felelős miniszteri tisztséget töltötte be, “pragmatikusnak”, sőt “nemzeti érdeknek” nevezte “egy” (nem a) vámunió fenntartását. Mint ismeretes a kisebbségi konzervatív kormány parlamenti működőképességét az északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője biztosítja, így egy futballcsapatnyi tory könnyen vereséget mérhet a miniszterelnök asszonyra. A The Times napilap emlékeztet: ha a törvénymódosítás megkapja a többséget, a kormánynak “minden lehetséges lépést meg kell tennie, hogy vámunión alapuló kereskedelmi szerződést vívjon ki az Európai Unióval”. Hétvégi hírek szerint May a konfliktus elől megfutamodva legkorábban áprilisra halasztotta a küszöbön álló alsóházi szavazást.

Theresa May programbeszédét megelőzően ma Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére ismerteti a Munkáspárt aktuális Brexit-politikáját. Újabb nyomást gyakorolva a kormányra a veterán vezető is egy vámunió mellett fog kiállni, miután pártjának vagy nyolcvan meghatározó személyisége sürgeti őt az egységes piac folytatásának támogatására is. A Demokratikus Unionisták viszont helytelenítik az egységes piacot és a vámuniót, miközben a múlt év decemberében elfogadott, várhatóan szerdán napvilágra kerülő kilépési megállapodás szerint amennyiben nem találnak más megoldást, Észak-Írországnak a vámunióban kell maradnia.

Szlovákiai táblavita fehéren feketén

Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:31
Érsek Árpád miniszter Somorja magyar nyelvű táblájával Forrás: Szlovák Közlekedési Minisztérium Honlapja
A Magyar Közösség Pártja (MKP) kevesli, kormánykoalíciós partnerei pedig sokallják a Bugár Béla vezette Híd által a vizuális kétnyelvűség terén elért eredményeket Szlovákiában.

Kék alapon fehér helyett ezentúl fehér alapon fekete betűkkel tüntetik fel a magyarok és más nemzetiségek által lakott városok és falvak megnevezését a helységnévtáblákon. Az egyenjogúsítás jegyében az új táblák azonos színűek és a szlovák feliratúval egyforma méretűek lesznek.

„A magyaroknak is ugyanakkora lesz, mint a szlovákoknak” – kommentálta egy szlovákiai magyar hírlapíró a közlekedési tárcát is vezető Híd által elért eredményt, melynek negatív megítélésében jelenleg egymással verseng a parlamenten kívüli, ám a Fidesz által kizárólagos szlovákiai magyar partnernek tartott MKP, valamint a Híd két koalíciós partnere.

„Egyes politikusok hisztérikus reakciója arról tanúsodik, hogy nincsenek tisztában a kisebbségi jogokkal és fölöslegesen feszültséget keltenek“ – véleményezte lapunk kérésére Debnár Klára, a Híd szóvivője a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnökének felháborodott reakcióját. A két politikusnál az ütötte ki a biztosítékot, hogy Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter a múlt héten a Pozsonyhoz közeli Somorján bemutatta a város új magyar nyelvű helységnévtábláját, saját kezébe véve még 2016-ban hozott miniszteri rendeletének gyakorlati megvalósítását.

Juraj Blanár (Smer) szerint a helységnévtáblák nagyobbra cserélése „megzavarja a jó kapcsolatokat” a magyarok és a szlovákok között. Anton Hrnko, az SNS második embere szerint pedig hasznosabb lenne, ha az új helységnévtáblák helyett felújítanának akár csak egy kilométernyi csallóközi útszakaszt.

„A kenyér ettől tényleg nem lett olcsóbb, de ahogy mondani szokták, nem csak kenyéren él az ember” – fogalmazott Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, aki szerint Szlovákiában olyan változást sikerült elérniük, „amitől sokunknak lett egy kicsit jobb kedve, sokunk egy kicsivel büszkébb arra, hogy ebben az országban él.”

„Ha Magyarországon Tótkomlós és Slovensky Komlós megnevezése lehet azonos méretű, akkor Dunaszerdahely és Dunajská Streda is nyugodtan legyen” – nyilatkozta lapunknak a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője.

A Híd kisebbségi jogokért felelős kormánybiztosa sem érti, miért háborogtak koalíciós partneriek. „A törvény eddig is biztosította a lehetőséget, hogy ugyanolyan méretben szerepeljenek a magyar táblák, mint a szlovákok, így az Érsek Árpád által bemutatott táblák sem mentek túl sem a törvényeken, sem a kormányprogram célkitűzésein" – mondta lapunknak Bukovszky László.

A városok és falvak kétnyelvű megjelölése egyébként akkor használatos Szlovákiában, ha a nemzeti kisebbség aránya az adott településen eléri a 20 százalékot. Ahhoz azonban egy tavalyi miniszteri rendeletre volt szükség, hogy a közutakhoz hasonlóan a vasútállomásokon is megjelenhessenek a magyar feliratok. A Híd az előző Fico-kormány idején többször is indítványozta a vasúti kétnyelvűség bevezetését is, de a parlamenti többség mindig elkaszálta azt. Végül az első, a szlovák feliratokkal azonos betűméretben és színben kivitelezett magyar nyelvű vasúti helységnévtáblákat tavaly áprilisban leplezték le Dunaszerdahely és Révkomárom vasútállomásain, szeptemberig pedig további 52 magyarok lakta település állomását kétnyelvűsítették.

A Magyar Közösség pártját nem hatották meg a Híd eredményei. Fiala Ilona, az MKP sajtótitkára „lehangolónak” tartja, hogy a Híd egyáltalán eredményként kommunikálhatja, „ha a törvényben deklarált jogok érvényesíthetőségének akár csak szimbolikus mértékű javítására tesznek kísérletet”.

„A kétnyelvű vasúti táblák ügyének jelenlegi megoldása egy korábban elhibázott törvénymódosítás felemás és jogilag gyenge lábakon álló megoldási kísérlete, míg az egyforma nagyságú helységnévtáblák már egy 1994-től megoldott probléma „szépítése” – írta lapunknak adott válaszában a szóvivő, aki szerint a szlovákiai magyarok kisebbségi nyelvhasználati jogai gyakorlati érvényesíthetőségének lényegi vonatkozásaiban, prioritást élvező területein „eddig semmilyen előrelépés nem történt”.

Az elmúlt években saját szakállukra kétnyelvűsítő (lásd keretes írásunkat) KDSZ mozgalom egyik tagja szerint még van hová fejlődni. Orosz Örs (aki a tavalyi választások során az MKP színeiben szerzett megyei képviselői mandátumot) az Új Szó pozsonyi napilapnak nyilatkozva ugyan „vitathatatlanul pozitív fejleménynek“ nevezte az új közúti táblák kihelyezését, „ellenben a kétnyelvű irányjelző táblák ügye továbbra sem rendeződött” – mutatott irányt a Hídnak a további kétnyelvű célok felé Orosz.

Kétnyelvűsítések gerilla módjára
Az elmúlt években a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért (KDSZ) mozgalom és a parlamenten kívüli MKP egymáson túllicitálva helyezett ki gerillaakciók keretében magyar táblákat több szlovákiai vasútállomás és közút közelében. A KDSZ aktivistái kezdetben álarcban, overallban szerelték fel a magyarított irányjelző táblákat és vasútállomás-neveket, az akcióikról készült videókat pedig megküldték a sajtónak és feltöltötték a közösségi hálókra is. Az előírásokkal ellentétben álló táblákat persze az illetékesek hamar eltávolították. Később, mikor már arccal is vállalták munkájukat, kiderült, közülük néhányan az MKP listáján indultak a parlamenti választásokon. Körültekintőbben járt el maga az MKP: Berényi József, a párt akkori elnöke (munkaruha helyett öltöny-nyakkendőben, álarc helyett pedig nagy csinnadrattával) az állomások közelében, magánterületen csavarozta fel a táblákat, amelyeket így nem szerelhetett le senki.

Szlovákiai táblavita fehéren feketén

Publikálás dátuma
2018.02.26. 06:31
Érsek Árpád miniszter Somorja magyar nyelvű táblájával Forrás: Szlovák Közlekedési Minisztérium Honlapja
A Magyar Közösség Pártja (MKP) kevesli, kormánykoalíciós partnerei pedig sokallják a Bugár Béla vezette Híd által a vizuális kétnyelvűség terén elért eredményeket Szlovákiában.

Kék alapon fehér helyett ezentúl fehér alapon fekete betűkkel tüntetik fel a magyarok és más nemzetiségek által lakott városok és falvak megnevezését a helységnévtáblákon. Az egyenjogúsítás jegyében az új táblák azonos színűek és a szlovák feliratúval egyforma méretűek lesznek.

„A magyaroknak is ugyanakkora lesz, mint a szlovákoknak” – kommentálta egy szlovákiai magyar hírlapíró a közlekedési tárcát is vezető Híd által elért eredményt, melynek negatív megítélésében jelenleg egymással verseng a parlamenten kívüli, ám a Fidesz által kizárólagos szlovákiai magyar partnernek tartott MKP, valamint a Híd két koalíciós partnere.

„Egyes politikusok hisztérikus reakciója arról tanúsodik, hogy nincsenek tisztában a kisebbségi jogokkal és fölöslegesen feszültséget keltenek“ – véleményezte lapunk kérésére Debnár Klára, a Híd szóvivője a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnökének felháborodott reakcióját. A két politikusnál az ütötte ki a biztosítékot, hogy Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter a múlt héten a Pozsonyhoz közeli Somorján bemutatta a város új magyar nyelvű helységnévtábláját, saját kezébe véve még 2016-ban hozott miniszteri rendeletének gyakorlati megvalósítását.

Juraj Blanár (Smer) szerint a helységnévtáblák nagyobbra cserélése „megzavarja a jó kapcsolatokat” a magyarok és a szlovákok között. Anton Hrnko, az SNS második embere szerint pedig hasznosabb lenne, ha az új helységnévtáblák helyett felújítanának akár csak egy kilométernyi csallóközi útszakaszt.

„A kenyér ettől tényleg nem lett olcsóbb, de ahogy mondani szokták, nem csak kenyéren él az ember” – fogalmazott Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, aki szerint Szlovákiában olyan változást sikerült elérniük, „amitől sokunknak lett egy kicsit jobb kedve, sokunk egy kicsivel büszkébb arra, hogy ebben az országban él.”

„Ha Magyarországon Tótkomlós és Slovensky Komlós megnevezése lehet azonos méretű, akkor Dunaszerdahely és Dunajská Streda is nyugodtan legyen” – nyilatkozta lapunknak a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője.

A Híd kisebbségi jogokért felelős kormánybiztosa sem érti, miért háborogtak koalíciós partneriek. „A törvény eddig is biztosította a lehetőséget, hogy ugyanolyan méretben szerepeljenek a magyar táblák, mint a szlovákok, így az Érsek Árpád által bemutatott táblák sem mentek túl sem a törvényeken, sem a kormányprogram célkitűzésein" – mondta lapunknak Bukovszky László.

A városok és falvak kétnyelvű megjelölése egyébként akkor használatos Szlovákiában, ha a nemzeti kisebbség aránya az adott településen eléri a 20 százalékot. Ahhoz azonban egy tavalyi miniszteri rendeletre volt szükség, hogy a közutakhoz hasonlóan a vasútállomásokon is megjelenhessenek a magyar feliratok. A Híd az előző Fico-kormány idején többször is indítványozta a vasúti kétnyelvűség bevezetését is, de a parlamenti többség mindig elkaszálta azt. Végül az első, a szlovák feliratokkal azonos betűméretben és színben kivitelezett magyar nyelvű vasúti helységnévtáblákat tavaly áprilisban leplezték le Dunaszerdahely és Révkomárom vasútállomásain, szeptemberig pedig további 52 magyarok lakta település állomását kétnyelvűsítették.

A Magyar Közösség pártját nem hatották meg a Híd eredményei. Fiala Ilona, az MKP sajtótitkára „lehangolónak” tartja, hogy a Híd egyáltalán eredményként kommunikálhatja, „ha a törvényben deklarált jogok érvényesíthetőségének akár csak szimbolikus mértékű javítására tesznek kísérletet”.

„A kétnyelvű vasúti táblák ügyének jelenlegi megoldása egy korábban elhibázott törvénymódosítás felemás és jogilag gyenge lábakon álló megoldási kísérlete, míg az egyforma nagyságú helységnévtáblák már egy 1994-től megoldott probléma „szépítése” – írta lapunknak adott válaszában a szóvivő, aki szerint a szlovákiai magyarok kisebbségi nyelvhasználati jogai gyakorlati érvényesíthetőségének lényegi vonatkozásaiban, prioritást élvező területein „eddig semmilyen előrelépés nem történt”.

Az elmúlt években saját szakállukra kétnyelvűsítő (lásd keretes írásunkat) KDSZ mozgalom egyik tagja szerint még van hová fejlődni. Orosz Örs (aki a tavalyi választások során az MKP színeiben szerzett megyei képviselői mandátumot) az Új Szó pozsonyi napilapnak nyilatkozva ugyan „vitathatatlanul pozitív fejleménynek“ nevezte az új közúti táblák kihelyezését, „ellenben a kétnyelvű irányjelző táblák ügye továbbra sem rendeződött” – mutatott irányt a Hídnak a további kétnyelvű célok felé Orosz.

Kétnyelvűsítések gerilla módjára
Az elmúlt években a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért (KDSZ) mozgalom és a parlamenten kívüli MKP egymáson túllicitálva helyezett ki gerillaakciók keretében magyar táblákat több szlovákiai vasútállomás és közút közelében. A KDSZ aktivistái kezdetben álarcban, overallban szerelték fel a magyarított irányjelző táblákat és vasútállomás-neveket, az akcióikról készült videókat pedig megküldték a sajtónak és feltöltötték a közösségi hálókra is. Az előírásokkal ellentétben álló táblákat persze az illetékesek hamar eltávolították. Később, mikor már arccal is vállalták munkájukat, kiderült, közülük néhányan az MKP listáján indultak a parlamenti választásokon. Körültekintőbben járt el maga az MKP: Berényi József, a párt akkori elnöke (munkaruha helyett öltöny-nyakkendőben, álarc helyett pedig nagy csinnadrattával) az állomások közelében, magánterületen csavarozta fel a táblákat, amelyeket így nem szerelhetett le senki.