Hogy ne fagyjunk keményre a buszra várva?

Publikálás dátuma
2018.02.26 10:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /

Előfordul, hogy óráknak tűnő hosszú perceket kell a mínuszokban töltenünk. Ilyenkor, például a közlekedési eszközre várva mozdulatlan fagyoskodás helyett tartsuk állandó mozgásban a testünket – mondta a Népszavának Bicskei Izabella edző. Sétáljunk tempósan fel és alá a megállóban, ha sokan vannak és erre nincs mód, helyben járással is szinten tudjuk tartani a testhőmérsékletünket. Ha mégis álldogálunk, billentsük jobbra, majd balra a csípőnket és végezzünk vállkörzéseket. Táncoljunk! Persze csak finoman, hogy ha esetleg nincs kesztyűnk, a kezünk a meleg zsebünkben maradhasson. Ha ez sem segít, induljunk el és gyalogoljunk le egy megállót! 

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

Hideg időben fontos a réteges, nem bő, a test vonalát minél jobban követő öltözködés, vegyünk sapkát is, mert a fejen keresztül távozik a legtöbb hő. Ne hagyjuk el a sálat és a kesztyűt sem. Ilyenkor ne használjunk magas víztartalmú kozmetikumokat, mert az arcunkra fagyhat.

Témák
fagyhideg
2018.02.26 10:14

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tudta? A mellrák minden nyolcadik nőt érint

Publikálás dátuma
2018.09.24 15:56
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre - közölte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke hétfőn.
Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14 százalékkal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma. Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszantartó, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség.
A kötelező éves szűrésre járók számának országos átlaga ugyan meghaladta az ötven százalékot, de vannak olyan területek, ahol ez az arány csak 17 százalék. Az egyesület elnöke hangsúlyozta, céljuk, hogy minél több ember figyelmét hívják fel az emlőrákszűrés fontosságára, valamint, hogy csökkentsék a mellráktól való félelmet.
Jó Marianna, az egyesület alelnöke arról beszélt, hogy a hagyományossá vált lánchídi sétát idén szeptember 30-án tartják "Minden nő számít!" szlogennel. A szűrések fontosságát hangsúlyozó akció előtt szabadtéri programokkal, egészségügyi vizsgálatokkal és felvilágosító beszélgetésekkel várják az érdeklődőket, a programot pedig könnyűzenei koncerttel zárják.
Az alelnök felhívta a figyelmet, a mellrák nem megelőzhető betegség, Magyarországon pedig minden nyolcadik-kilencedik nőt érinti, ezért is fontos részt venni a szűrésen.
Palugyai István, a Magyar Tudományos Újságírók örökös tiszteletbeli elnöke azt mondta, a hídséta előtt adják át a Körtvélyes Éva újságírói díjat, amelyet a januárban elhunyt újságíró emlékére alapítottak. A díj célja, hogy ébren tartsák a témát a médiában.
Bánfi Ildikó, az egyesület egyik nagykövete azt hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok ellenőrizzék magukat otthon, és gyanú esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz.
Témák
mellrák
2018.09.24 15:56