Miért ilyen beteg a magyar?

Publikálás dátuma
2018.02.28 11:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A magyarok Európa legerősebb dohányosai, egyre aggasztóbb a fiatalok alkoholfogyasztása, a magyar lakosság a harmadik legsúlyosabb az EU-ban - idézte az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2017-es egészségügyi országprofil jelentését dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. 

Ma Magyarországon 75,7 év a várható élettartam, ezzel a 24. helyen (hátulról az 5. helyen) vagyunk az EU-tagországok között. A fő halálozási okok hazánkban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, 2014-ben ezek a betegségek eredményezték 35 ezer nő (az összes haláleset 55 százaléka) és 27 ezer férfi (az összes haláleset 45 százaléka) halálát. Komolyan elgondolkodtató az az adat, miszerint a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások standardizált arányszáma 2014-ben hazánkban több mint kétszerese volt az uniós átlagnak. Ez leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának volt tulajdonítható, és közrejátszottak az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámok is. A második vezető halálok a daganatos betegség, 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban. A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látható, hogy Magyarországon rengeteg haláleset mögött a megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezők állnak. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a stroke és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami határozottan mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Tudjuk, hogy baj van

„A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarok alig több mint fele (56 százaléka) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Ugyanakkor azzal nem szeretünk szembesülni, hogy az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi mutatókhoz. Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat.” Különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja. A szakértő szerint valóban van összefüggés a rossz anyagi helyzet, a túlhajszoltság, a magas gyógyszerárak és az egészségi állapot között. Ugyanakkor a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Nem fedezhető fel közvetlen összefüggés a rossz anyagi helyzet és a fent említett betegségek közt, sőt, bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a gazdagabb országok lakói közt. Sokkal döntőbbek viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a kábítószerek.

A mozgás bizonyított hatásai

A WHO egyik korábbi, átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a stroke-ét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést:

  • A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében elmondható, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgás a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti, ezzel összefüggésben pedig megelőzheti akár a stroke kialakulását is.

  • A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. A kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak. 

  • A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák esélyük, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.

  • A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, segít a stresszel való megküzdésben. A gyerekeknek jó lehetőség a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.

A szakértő szerint rá kell jönnünk, hogy az egészségi állapotunkért jobbára mi magunk vagyunk a felelősek.

.

Szerző
Témák
betegség
2018.02.28 11:10

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05

A cukor iránti sóvárgás leküzdhető

Publikálás dátuma
2018.09.19 14:14
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay/
Elemi erővel tud törhet az emberre a cukor és a szénhidrát utáni vágy, amit nehéz kontrollálni. A dietetikus elmondta, mit lehet tenni ellene.

Miért vágyunk rá?

Közismert, hogy a cukorban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerek serkentik az olyan „boldogsághormonok” termelődését, mint a szerotonin és a dopamin. Ezek ellazító és szorongásoldó hatása miatt kívánjuk újra és újra az ilyen ételeket, és ez ráadásul szokássá, sőt egyfajta függőséggé alakul. Ha kikapcsolódásra, megnyugtatásra vágyunk, már nyúlunk is a csokis fánkért, nem gondolva következményekre.

Igyunk vizet!

A test félre tudja értelmezni az agy jeleit, és előfordul, hogy az étel utáni sóvárgás csupán a szomjúság jele. Ilyen esetben már egy pohár víz is képes csökkenteni a vágyakozást, és egy 2014-es kutatás szerint napi 1.5 literrel több víz szignifikáns étvágycsökkenést, így kevesebb testzsírt eredményez. Egy másik tanulmány azt mutatta, hogy az étkezés előtt elkortyolt két pohár víz és a kalóriacsökkentett étrend a középkorú és idősebb elhízott személyeknek segített a fogyásban. 

Mozogjunk!

2015-ben publikálták azt a kutatást, amelynek eredményei szerint egy tizenöt perces gyors gyaloglás hatékonyan csökkentette az ételsóvárgást. Ha legközelebb egy tábla csoki képe jelenik meg a lelki szemeink előtt, gyalogoljunk vagy lépcsőzzünk pár percig. A mozgás hatására fokozódik az izmok, a szövetek inzulinérzékenysége, ezáltal a vérben található cukor könnyebben jut el a sejtekhez.

Gondoljuk át!

Egyszerűen eldönthetjük, hogy sóvárgunk vagy valóban éhesek vagyunk, ha megkérdezzük magunktól, megennénk-e egy darab gyümölcsöt. Ha igen, valószínűleg valóban éhesek vagyunk, ha nem a válasz, könnyen lehet, hogy csak nassolni vágyunk. A másik tudatosítási módszer, ha elképzeljük a hosszútávú hatásokat: elhízás, egészségi állapotromlás, csökkent energiaszint. Ezeket a képeket vizualizálva könnyebb lehet ellenállni a csábításnak. Ha a nasi mellett döntünk, csoki vagy chips helyett válasszunk friss gyümölcsöt vagy egy kis pohár sovány natúr joghurtot, esetleg rágcsáljunk sárgarépát, céklát, karalábét zöld fűszeres túróba mártogatva.

Csökkentsük a stresszt!

Különösen a krónikus stressz sokszor arra késztet, hogy több és cukrosabb, magasabb kalóriatartalmú ételt fogyasszunk. Gondoljunk csak a „stresszevő” kifejezésre. Ezért a stresszcsökkentő módszerek – a sétálástól a sportoláson és a meditáláson keresztül a mély légzésig – új irányt mutatnak az evés helyett.

Kerüljük az éhezést!

 A szigorú diétát tartók gyakrabban éreznek kínzó éhséget és sóvárognak bizonyos ételek után. Ennek - és a sokkal súlyosabb következmények - elkerülése érdekében is fontos, hogy a testsúlycsökkentő étrend kiegyensúlyozott, és lehetőleg dietetikus által személyre szabott legyen. Segíthet, ha mindig ugyanabban az időpontban eszünk, így azt is könnyű eldönteni, étkezési időben jön-e az érzés. Az is beválhat, ha egészséges snacket készítünk a kezünk ügyébe, hiszen még mindig jobb répát vagy almaszeletet ropogtatni, mint csokit.

Fogyasszunk több fehérjét!

 A fehérjefogyasztás jelentősen csökkenti az éhséget. Az Obesity szaklapban közölt kutatás szerint például azok az elhízott férfiak, akiknél a napi kalóriamennyiségen belül 25 százalékkal növelték a fehérjebevitelét, sokkal kevésbé éreztek sóvárgást. A Nutrition Journal cikke szerint pedig a reggelire fogyasztott fehérje védte meg leginkább a túlsúlyos tinédzser lányokat a sós ételek iránti vágytól. Kövessünk tudatosan teljes értékű étrendet!
„Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz, egyes étrendek kifejezetten megengedik a +csalónapot+ is, amikor enyhíthetünk a megszorításokon"
- hangsúlyozta Szarka Dorottya.
 A teljes értékű, személyre szabott étrend – amely figyelembe veszi a célokat, az esetleges érzékenységeket, intoleranciát és nem utolsósorban az ízlést – meglepően jól tudja ellensúlyozni az édesség, a pékáruk, a tészták utáni sóvárgást. Egy jól felépített diéta mellett ugyanis nem teper le senkit az éhség és a szervezet sem küld vészjelzéseket, hogy szüksége van plusz boldogságforrásokra – tett e hozzá az Életmód Orvosi Központ dietetikusa.
2018.09.19 14:14
Frissítve: 2018.09.19 14:14