Emlékműdömping

Publikálás dátuma
2018.03.05. 06:46
Apácatorna, Veszprém megye - I. és II. világháborús emlékmű a katolikus templom kertjében (Kossuth utca) Fotó: Hegedűs István
Az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos programsorozat 2013 és 2020 között zajlik: néhány nagyobb projekt mellett már százával újították fel az emlékműveket.
Dömös, Komárom-Esztergom megye Fotó: Solti István

Dömös, Komárom-Esztergom megye Fotó: Solti István

Schmidt Máriát év elején nevezték ki az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztossá. Ő szervezi meg a programokért felelős, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere által Első Világháborús Emlékbizottság működését, illetve a programokra szánt közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítést is. Ez 2018-ban egymilliárd forintot jelent, a korábbi években összesen 3,5 milliárd jutott a centenáriumi megemlékezésekre.

A 2013-20 között zajló centenáriumi keretprogram egyik célja volt, hogy az első világháború történetét új szempontból beszélje el, mely szerint a “nagy háború” valójában európai polgárháború volt, amelyet a brit-német versengés robbantott ki és ahol a felek az Európa feletti hatalomért küzdöttek, és ez a küzdelem jelentkezett a második világháborúban és a hidegháború idején is. Szerveztek erről konferenciákat, jelent meg tanulmánykötet és erre a koncepcióra épül a keretprogram nagy projektje, a Várkert Bazárban lévő Új világ született című kiállítás is. Lefejlesztettek egy elég részletes, idővonalat bemutató honlapot is, emellett azonban a keretprogram kevésbé látványos, számokban viszont mutatós hozadéka a pályázatok útján támogatott több száz projekt, jó része emlékmű felújítás.

Trianon 100
A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport blogján új sorozatot indít. Szaktörténészek hosszabb újságcikknyi terjedelemben közérthetően mutatják be legújabb kutatásaikat olyan témákat is érintve, mint a háborús mindennapok és a nők helyzete, az egyértelmű történetek helyett pedig inkább többféle nézőpontra koncentrálnak a Trianon-kérdéskörrel kapcsolatban. A blog itt érhető el.

Apátistvánfalva, Vas megye Forrás: elsovilaghaboru.com

Apátistvánfalva, Vas megye Forrás: elsovilaghaboru.com

Kérdéseinket az Emlékbizottság eddigi munkájával kapcsolatban elküldük az EMMI-nek, a Schmidt vezette Terror Házának és az Emlékbizottságnak is. Utóbbi kettőtől nem kaptunk választ, a misztériumtól viszont igen. Egy 2017-es kormányhatározatban megemlítik az Emlékbizottság 2013-17 közötti időszakra vonatkozó beszámolóját, amit nyilvánosan nem elérhető. Az EMMI-től azt a választ kaptuk, hogy az Emlékbizottság honlapján “minden releváns dokumentum és információ elérhető az Emlékbizottság munkájával és az első világháborús megemlékezésekkel kapcsolatban.” A honlapon ezek a dokumentumok a nyertes pályázatok hiányos listáját jelentik, legalábbis a projektek száma jóval kevesebb, mint amennyiről az EMMI lapunknak tájékoztatást adott. A honlapon 493 pályázat található, az ezekre kiosztott pénz pedig közel 965 millió forint. A felsorolásból nem derül ki, hogy melyik évben nyert a pályázat, így azt sem tudni, mely időszakra vonatkoznak ezek az adatok. Az EMMI közlése szerint ehhez képest az elmúlt években 828 pályázatot támogattak. 503 emlékmű felújítás volt, a honlap pályázatai szerint főleg kisebb településeken. Támogattak még 247 kulturális rendezvényt, 57 darab könyvet, 18 filmforgatókönyvet és 3 számítógépes játékot. (Az emlékév programjainak kommunikációját egyébként a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megbízásából 500 millió forintért a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végzi, ők csinálták pl. az 1956-os emlékév kommunikációját, de hozzájuk kötődnek a “Ha Magyarországra jössz…”, az “Állítsuk meg Brüsszelt!” és a Soros-plakátok is.)

Emlékbizottság
Az Emlékbizottság elnöke Balog Zoltán emberi erőforrás minisztere, tagja Schmidt Mária, Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, L. Simon László országgyűlési képviselő és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára. Munkájukat segíti egy tudományos tanácsadó testület, amelynek tagjai Schmidt Mária, Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor és Manherz Károly.

Rákérdeztünk az első világháború hőseinek központi emlékművére is, amelynek létrehozását az Emlékbizottság javasolta, a kormány 2015-ben támogatta is a pályázat kiírását. Az egymillió forint díjazásban részesült győzteseket kihirdették - a változó színvonalú pályázatok pár médiamegjelenésen kívül már nem elérhetőek -, de központi emlékműként egyiket sem valósították meg. Az EMMI válasza szerint “a kormány egyelőre nem hozott döntést első világháborús központi emlékmű megépítéséről. Jelenleg az első világháború utolsó évének centenáriumával összefüggő rendezvények és programok előkészítése és lebonyolítása folyik.” Azt is megkérdeztük, hogy ha a keretprogram 2020-ig szól, készülnek-e külön rendezvénysorozattal a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára vagy az erről való megemlékezés az első világháborús centenáriumi keretprogram része lesz. Erre nem kaptunk választ, de több mint valószínű, hogy a Sorsok Háza koncepciója, az 1956-os emlékév koordinálása és a háborús időszakkal kacsolatos programok koordinálása után Trianon emlékezete felett is Schmidt Mária kezeskedhet.

Visszatérő nyomozó a tirpákok földjén

Publikálás dátuma
2018.03.05. 06:45
A Nyírségből is találni fotókat a közösségi archívumban Forrás: Fortepan
Csabai László regényfolyama újabb vaskos kötettel gyarapodott. A korábbi részekből ismert hőse, Schiffer nyomozó – vagyis Szindbád – ezúttal a Rákosi-korszakba érkezik, méghozzá a Nyírség tanyavilágába.

A rendőrtiszt Odüsszeájában megjelennek a kor legtipikusabb figurái (feketéző, meghurcolt kulák és egyházfi, kitelepített arisztokrata, padlást lesöprő hivatalnok, túlbuzgó mozgalmár, semmihez sem értő pártkáder stb.), jellegzetes konfliktusai – az extenzív teljességre való törekvés révén szinte semmi sem hiányzik a katalógusból. Ez az igény néha túlterheli a regényt: szerkezetileg megoldatlanok például a Rákosi-házaspárt fölléptető szatirikus fejezetek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a mű felidézi e nyomasztó periódus emberi tragédiáit.

A bűnügyi történetek mindenekelőtt a társadalomábrázolás eszközei: a regény talán legérdekesebb vonulata, mely a nyírségi tirpákok mikrokozmoszát mutatja be – olykor szinte szociografikus részletességgel, tárgyismerettel. Tobzódik itt a kilátástalan mélyszegénység, a szellemi és biológiai nyomor: innen semmiféle világmegváltó szándék nem kínált hatékony kiemelkedést. Mintha megállt volna az idő.

A főhős nem kivételes formátumú figura, egyszerűen csak rendes ember, aki azonban annyi torz, züllött, sekélyes alakkal kerül a munkája során kapcsolatba, hogy az alantas környezet mégiscsak rendkívülivé avatja. A „lent” világa szemében a rendszert, a hatalmat reprezentálja, „fent” viszont igyekszik tompítani, visszafogni a szélsőséges – és gyakran kifejezetten embertelen – törekvéseket. Köztes helyzetével operálva a szerző kitágíthatja a regényvilágot.

Csabai László műfaji szempontból többnyire jól kitaposott utat választott: az elbeszélésmód, a cselekményvezetés, az alakteremtés hagyományosnak tekinthető. A klasszikus mindentudó attitűd révén a szerző magabiztosan vezeti az olvasót. A mű szerkezete, mely voltaképp novellák fűzéréből épül föl, szintén régi klasszikus példákat követ. Uralkodó nyelvi regisztere a mai élőbeszéd dikciója, melyet helyenként némi tájnyelvi stílrealizmus fűszerez.

A föntebbiekből eredően a mű igen olvasmányos, könnyen befogadható. Az elvarratlan, lebegtetett zárórész pedig azt jelzi, hogy akik a folytatásban reménykednek, aligha fognak csalódni

Szerző

Oscar-díj - A víz érintése a legjobb film

Publikálás dátuma
2018.03.05. 06:28
FOTÓ: MARK RALSTON / AFP
Guillermo del Toro műve, A víz érintése című fantasy kapta a legjobb filmnek járó díjat a 90. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben.

A legjobb női főszereplő: Frances McDormand

A Három óriásplakát Ebbing határában című filmért nyerte el az elismerést.

A legjobb férfi főszereplő: Gary Oldman

A legsötétebb óra című filmben Winston Churchill megformálásáért kapta az elismerést.

A legjobb rendező: Guillermo del Toro

A mexikói Guillermo del Toro kapta a legjobb rendező Oscar-díját A víz érintése című filmjéért az amerikai filmakadémia 90. díjátadó gáláján.

A legjobb férfi mellékszereplő: Sam Rockwell 

A 49 éves színész a Három óriásplakát Ebbing határában című alkotásban nyújtott alakításával érdemelte ki az amerikai filmakadémia díját, amelyre először jelölték. A kategória jelöltjei között volt filmbéli partnere, Woody Harrelson is.

A legjobb női mellékszereplő díját Allison Janney nyerte  az Én, Tonya című alkotásban nyújtott alakításáért.

A legjobb adaptált forgatókönyv: James Ivory és Jordan Peele

James Ivory kapta a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját a Szólíts a neveden! című filmért, Jordan Peele-t pedig a Tűnj el! eredeti forgatókönyvéért jutalmazta az amerikai filmakadémia. Ivory korábban három rendezéséért kapott Oscar-jelölést. Forgatókönyvírói Oscar-szobrát André Acimannek ajánlotta, aki a film alapjául szolgáló szerelmes történetet megírta. A 89 éves Ivory a legidősebb díjazott lett az Oscar-díjak történetében.

Jordan Peele a Tűnj el! című horrorfilm forgatókönyvíró-rendezője filmje eredeti forgatókönyvéért vehette át az elismerést. Mint mondta, azoknak ajánlja, akik lehetővé tették számára, hogy felemelje a hangját. Köszönetet mondott a közönségnek is, hogy elment és megnézte a produkciót.

A Tűnj el! című filmet Peele 4,5 millió dollárból (egymilliárd forintból) forgatta, és világszerte több mint 255 millió dollárért (65 milliárd forintért) váltottak rá jegyet a nézők.

A legjobb dokumentum film: A sportvilágot megrázó doppingbotrányról szóló Icarus című produkció kapta az elismerést.

A legjobb idegen nyelvű film: Az Una Mujer Fantástica (Egy fantasztikus nő) című chilei alkotás. Sebastián Lelio drámája mellett Enyedi Ildikó Testről és lélekről című műve, valamint a Szeretet nélkül című orosz, A négyzet című svéd és a The Insult című libanoni film volt versenyben az elismerésért. Chilei film először nyert ebben a kategóriában.

A legjobb animációs film díját a Coco című alkotásnak adta az amerikai filmakadémia. Az alkotók a mexikói kultúra jelentőségét hangsúlyozva mondtak köszönetet az Oscarért.

A legjobb rövid animációs film elismerését a Kobe Bryant a Los Angeles Lakers egykori legendás játékosának szövege alapján készült Dear Basketball nyerte el, amelyet Glen Keane rendezett. A díjat a Star Wars: Az utolsó Jedik stábjábólmások mellett Mark Hamill és BB8 adta át.

A legjobb operatőr: Tizennegyedik alkalommal jelölték - volt olyan év, hogy két filmért is -, de most először nyert Oscar-díjat Roger Deakins. A brit operatőr a Szárnyas fejvadász 2049 című sci-fi fényképezéséért vehette át az elismerést. 

A legjobb filmzenéért Alexandre Desplat vehette át a szobrot. A francia komponista A víz érintése című filmhez írt zenéjéért kapott Oscar-díjat. Kilencedszer jelölték, egyszer már nyert.

A legjobb betétdal a Coco című rajzfilmből a Remember Me, Kristen Anderson-Lopez és Robert Lopez szerzeménye lett.

A legjobb smink és frizura díját A legsötétebb óra, a jelmeztervezését pedig a Fantomszál című film kapta. Utóbbiért a szobrocskát Mark Bridges a 93 éves filmes legendától, Eva Marie Sainttől vehette át.

Szerző
Frissítve: 2018.03.05. 07:12