Emlékműdömping

Az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos programsorozat 2013 és 2020 között zajlik: néhány nagyobb projekt mellett már százával újították fel az emlékműveket.

Dömös, Komárom-Esztergom megye Fotó: Solti István

Schmidt Máriát év elején nevezték ki az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztossá. Ő szervezi meg a programokért felelős, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere által Első Világháborús Emlékbizottság működését, illetve a programokra szánt közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítést is. Ez 2018-ban egymilliárd forintot jelent, a korábbi években összesen 3,5 milliárd jutott a centenáriumi megemlékezésekre.

A 2013-20 között zajló centenáriumi keretprogram egyik célja volt, hogy az első világháború történetét új szempontból beszélje el, mely szerint a “nagy háború” valójában európai polgárháború volt, amelyet a brit-német versengés robbantott ki és ahol a felek az Európa feletti hatalomért küzdöttek, és ez a küzdelem jelentkezett a második világháborúban és a hidegháború idején is. Szerveztek erről konferenciákat, jelent meg tanulmánykötet és erre a koncepcióra épül a keretprogram nagy projektje, a Várkert Bazárban lévő Új világ született című kiállítás is. Lefejlesztettek egy elég részletes, idővonalat bemutató honlapot is, emellett azonban a keretprogram kevésbé látványos, számokban viszont mutatós hozadéka a pályázatok útján támogatott több száz projekt, jó része emlékmű felújítás.

Trianon 100

A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport blogján új sorozatot indít. Szaktörténészek hosszabb újságcikknyi terjedelemben közérthetően mutatják be legújabb kutatásaikat olyan témákat is érintve, mint a háborús mindennapok és a nők helyzete, az egyértelmű történetek helyett pedig inkább többféle nézőpontra koncentrálnak a Trianon-kérdéskörrel kapcsolatban. A blog itt érhető el.

Apátistvánfalva, Vas megye Forrás: elsovilaghaboru.com

Kérdéseinket az Emlékbizottság eddigi munkájával kapcsolatban elküldük az EMMI-nek, a Schmidt vezette Terror Házának és az Emlékbizottságnak is. Utóbbi kettőtől nem kaptunk választ, a misztériumtól viszont igen. Egy 2017-es kormányhatározatban megemlítik az Emlékbizottság 2013-17 közötti időszakra vonatkozó beszámolóját, amit nyilvánosan nem elérhető. Az EMMI-től azt a választ kaptuk, hogy az Emlékbizottság honlapján “minden releváns dokumentum és információ elérhető az Emlékbizottság munkájával és az első világháborús megemlékezésekkel kapcsolatban.” A honlapon ezek a dokumentumok a nyertes pályázatok hiányos listáját jelentik, legalábbis a projektek száma jóval kevesebb, mint amennyiről az EMMI lapunknak tájékoztatást adott. A honlapon 493 pályázat található, az ezekre kiosztott pénz pedig közel 965 millió forint. A felsorolásból nem derül ki, hogy melyik évben nyert a pályázat, így azt sem tudni, mely időszakra vonatkoznak ezek az adatok. Az EMMI közlése szerint ehhez képest az elmúlt években 828 pályázatot támogattak. 503 emlékmű felújítás volt, a honlap pályázatai szerint főleg kisebb településeken. Támogattak még 247 kulturális rendezvényt, 57 darab könyvet, 18 filmforgatókönyvet és 3 számítógépes játékot. (Az emlékév programjainak kommunikációját egyébként a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megbízásából 500 millió forintért a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végzi, ők csinálták pl. az 1956-os emlékév kommunikációját, de hozzájuk kötődnek a “Ha Magyarországra jössz…”, az “Állítsuk meg Brüsszelt!” és a Soros-plakátok is.)

Emlékbizottság

Az Emlékbizottság elnöke Balog Zoltán emberi erőforrás minisztere, tagja Schmidt Mária, Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, L. Simon László országgyűlési képviselő és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára. Munkájukat segíti egy tudományos tanácsadó testület, amelynek tagjai Schmidt Mária, Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor és Manherz Károly.

Rákérdeztünk az első világháború hőseinek központi emlékművére is, amelynek létrehozását az Emlékbizottság javasolta, a kormány 2015-ben támogatta is a pályázat kiírását. Az egymillió forint díjazásban részesült győzteseket kihirdették - a változó színvonalú pályázatok pár médiamegjelenésen kívül már nem elérhetőek -, de központi emlékműként egyiket sem valósították meg. Az EMMI válasza szerint “a kormány egyelőre nem hozott döntést első világháborús központi emlékmű megépítéséről. Jelenleg az első világháború utolsó évének centenáriumával összefüggő rendezvények és programok előkészítése és lebonyolítása folyik.” Azt is megkérdeztük, hogy ha a keretprogram 2020-ig szól, készülnek-e külön rendezvénysorozattal a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára vagy az erről való megemlékezés az első világháborús centenáriumi keretprogram része lesz. Erre nem kaptunk választ, de több mint valószínű, hogy a Sorsok Háza koncepciója, az 1956-os emlékév koordinálása és a háborús időszakkal kacsolatos programok koordinálása után Trianon emlékezete felett is Schmidt Mária kezeskedhet.