Bombabiztos irodalom

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:45
A diskurzus résztvevői: Győri László, Turi Tímea és Kurdi Imre Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Egy biztos: jó olvasni Daniel Kehlmann regényeit. Az viszont nem dőlt el a Magvető világirodalmi beszélgetéssorozatán, hogy “nagy irodalomról” van-e szó.

Zseniális vagy “csak” ügyes író Daniel Kehlmann? Ez a kérdés az elejétől fogva meghatározta a Magvető Világvevő beszélgetéssorozat eseményét, amelyen Turi Tímea, a Magvető főszerkesztőjének vezetésével beszélgetett Győri László műfordító és Kurdi Imre irodalomtörténész, kritikus, műfordító a 25. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál idei díszvendégének eddigi életművéről.

- Kehlmann hihetetlenül jó író, aki olykor nagy irodalmat ír. Máskor olyat, ami szórakoztatja az olvasót és megadja neki az érzést, hogy nagy irodalmat olvasott. Holott ha az olvasó később visszagondol arra, ami az olvasás közben történt vele, akkor ez annyira nem biztos. A technika, a mesterség Kehlmann kisujjában van, de a problémám a könyvei többségével az, hogy nem mennek a bőr alá, nem karcolnak, nem horzsolnak - mondta Kurdi Imre. Győri László más véleményen volt: szerinte később fog eldőlni, hogy nagy irodalomnak számítanak-e Kehlmann regényei, az író ráadásul még fiatal, csak 43 éves.

-22 éves korában jelent meg az első könyve, A Beerholm-illúzió, ami már ragyogóan volt megírva és szórakoztató, elgondolkodtató. Mindegyik könyvében elképesztő műveltség van. Nagyon jó minőségű irodalomról van szó, bombabiztosan meg lehet venni - mondta Győri és hozzátette, az sem véletlen, hogy az író már 30 éves korában érettségi tétel volt Németországban.

Turi Tímea elmondta, Kehlmann számára a világhírt A világ fölmérése jelentette. Mi lehetett a siker oka? Kurdi szerint ez a könyv példa arra, amit kifogásolt.

- Nem biztos, hogy az egy könyv minőségi bizonyítványa, hogy érettségi tétel. A regény alkalmas arra, hogy megszerettesse az olvasást. A benne lévő műveltséganyagot inkább jólértesültségnek mondanám, a könyv az olvasót mégis azzal az illúzióval ajándékozza meg, hogy itt valami nagy dolog történik - mondta és hozzátette, az Én és Kaminski című regény viszont tényleg üt, az F című regényben pedig nemcsak játék és irónia van, hanem komoly tétekkel játszik a szerző. Győri szerint A világ fölmérése egy nagyon jó könyv és “nagyon ki van találva”.

- A könyvben az a vicces, hogy távolról, megfordított távcsövön keresztül nézi a világot. Banális, vicces dolgokat mond el úgy, mintha egy tudós a megfigyeléseiről írna. Nagyon szerettem a humorát és az iróniáját. Nem tudom, mi “a nagy irodalom”, de ez a regény nekem fontos könyv. A mai német irodalom egyik csúcsteljesítménye - mondta. Győri a most megjelenő Tyll című regényt is méltatta és elmondta, a történet ugyan a harminc éves háború alatt játszódik, a regény maga nagyon aktuális: Kehlmann az emberi hülyeségről ír, a populizmusról és a megvezethetőségről. Szerinte nincs az a vastag bőr, ami alá ez nem menne be és talán ez a könyv lesz a legjobb, amit eddig tőle olvashattunk.

A beszélgetés során szó volt arról is, a német-osztrák író hogyan bánik a történetmeséléssel. - Az a közeg, ahonnan Kehlmann indult, felfedezte a spanyolviaszt. Kehlmann azt nyilatkozta, nekik azt tanították, hogy a történetmesélés halott és hülyeség. Aztán rájött, hogy miért lenne hülyeség? Ennek a generációnak újra megjött a kedve mesélni és úgy mondanak el érdekes történeteket, hogy közben tudnak mindent, amit a posztmodern feltalált - mondta. Győri szerint Kehlmann úgy írja a történeteit, mintha tervezőasztalon készítené őket, ezek nem olyan szövegek, amiket az ember lázas állapotban alkot. Számára nagy élmény a regények filmszerűsége: annyira szemléletesek, hogy az ember látja, amit olvas és nem is véletlen, hogy Kehlmann több művét is megfilmesítették.

Turi Tímea a beszélgetés végén Fodor Zsuzsát, a Kehlmann-könyvek fordítóját is megkérdezte, hogy mennyire kellett könyvről könyvre új nyelvet teremtenie. Fodor Zsuzsa szerint A világ fölmérése kilógott a sorból. A regény németül kötőmódban íródott, aminek már csak nyomait lehet felfedezni a magyarban, a fordításban ő függő beszédet használt. Amúgy szerinte Kehlmannt könnyű fordítani, mert nagyon pontosan ír, így nem kell azon “merengeni, hogy mit akarhatott a költő”.

Díszvendégek
A 25. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivált április 19-22. között rendezik a Millenárison. A díszvendég Daniel Kehlmann, a díszvendég ország Szerbia lesz.

2018.03.09 06:45

Új igazgató kerülhet az Operettszínház élére

Publikálás dátuma
2018.09.23 18:14

Fotó: Népszava/
A társulat a jelenlegi direktort, Lőrinczy Györgyöt támogatja, de a bíráló bizottság többsége inkább Kiss B. Attila pályázatát támogatja. A döntés a miniszter kezében van.
A múlt héten összeült a Budapesti Operettszínház igazgatói pályázatát elbíráló szakmai bizottság. Úgy tudjuk, hogy a miniszternek ajánlatot tevő testület többsége Kiss B. Attila operaénekes pályázatát támogatja. Mint megírtuk, aspirál még a posztra Szente Vajk színész, rendező és a társulat többségének bizalmát élvező Lőrinczy György jelenlegi főigazgató. A bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert a szolnoki és Kirják Róbertet a nyíregyházi teátrum igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen. Úgy tudjuk, hogy ők ketten Lőrinczyt támogatták. Információink szerint a többiek viszont Kiss B. Attilára voksoltak. Ez azért is meglepő, mert elvileg több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. Úgy tudni Kiss B. pályázatában leendő balettigazgatóként szerepel Apáti Bence balettművész, publicista, aki politikai műsorok rendszeres résztvevője. A döntést a törvény szerint az EMMI minisztere hozza meg harminc napon belül. 
Szerző
2018.09.23 18:14

Száműzik a drámát az iskolából?

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:32

Fotó: Shutterstock/
A dráma és tánc mint önálló tárgy, kimaradt a Nemzeti alaptanterv tervezetből. Ugyanez vonatkozik a mozgóképkultúra és médiaismeretre, valamint a bábjátékra. Ezt sérelmezi egy közleményben több szakmai szervezet.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Független Előadó-művészeti Szövetség.

A petícióban szerepel, hogy a dráma és tánc, továbbá a mozgóképkultúra és médiaismeret több mint két évtizede része a hazai tantervi szabályozásnak, valamint az általános iskolai és középiskolai gyakorlatnak. A közlemény megfogalmazói szerint kihagyásuk a Nemzeti alaptanterv tervezetéből alapvetően szembe megy az elmúlt évtized nemzetközi és hazai pedagógia kutatási eredményeivel is. Ezt megerősítette lapunknak Trencsényi László, pedagógiai kutató, hozzátéve: ha a tervezetet nem korrigálnák, az jelentős presztízselvonást jelentene, illetve egy kifejezetten korszerűtlen válasz lenne a társadalmi kihívásokra. „Ha a gyerekeket, a fiatalokat segíteni szeretnénk a társaskapcsolatok problémáinak, konfliktusainak a kezelésében, akkor erre nincs jobb módszer, mint a drámapedagógia, egyenesen öngyilkosság erre keveset fordítani” - fűzte hozzá a kutató.
Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a drámapedagógia, a drámaórák színesítették, érdekessé tették a gyerekek hétköznapjait. Nincs rá semmilyen érvényes magyarázat, ha bárki ezt meg szeretné szüntetni, vagy ki kívánja iktatni. Arról nem beszélve, hogy ezek a jellegű órák az élményszintű megélést részesítették előnyben, amiből a résztvevők a későbbiekben sokat tudnak  profitálni.
Az említett közlemény aláírói azt kérik, hogy „a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat”.
Úgy tudjuk, szeptember 30-ig lehet véleményezni a tervezetet. A fenti probléma nem csak a szakmai szervezetek körében keltett megütközést, hanem a kormányhoz közeli szakmai körökben is.    

Óraadókat küldött el a Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem dékáni döntés alapján ebben a félévben tíz, a drámás képzésben részt vevő óraadó tanártól vált meg. Eez a szám a húszat is elérheti.) A hallgatók tiltakoznak – közölte hvg.hu. Az egyetem vezetése szeptember elején azt a döntést hozta, hogy ezeket az óraadó tanárokat szinte kivétel nélkül elbocsátják az egyetemről – illetve nem újítanak velük szerződést –, a megtartandó kurzusokat pedig szétosztotta olyan oktatók között, akik (noha saját szakterületükön kiválóak) a drámapedagógiához nem értenek – vetették fel a diákok. A Pannon Egyetem ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a dráma- és színházpedagógiai szak egyetlen közalkalmazott oktatóját sem bocsátotta el az intézmény. A diákok nem maradtak tanár nélkül, a képzés a többi szakhoz hasonlóan szeptember 13-án elindult. És megnyugtatásul megjegyezték: a kar vezetése továbbra is elkötelezett a képzések színvonala és elkötelezettsége mellett. Azt már nem tették hozzá, hogy miként pótolják a rangos szakemberekből álló oktatói gárdát. 

2018.09.23 17:32