Inkább sütő, mint mikró!

Publikálás dátuma
2018.03.10. 14:19
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

Az emberek többsége rosszul használja ételek melegítésére a mikrohullámú sütőt, ezzel komolyan veszélyezteti saját maga egészségét, és persze azokét is, akiket így megmelegített étellel kínál. A Stern  című német hetilap cikke szerint Alexander Prange, élelmiszerbiztonsági és mikrobiológiai professzor hívta fel a figyelmet a mikróban melegítés veszélyeire. A szakember többek között arra figyelmeztet, hogy a mikró nem melegít egyenletesen, a tányér közepén gyakran fele annyi a hőmérséklet, mint a szélén. Prange szerint a mikróban melegített ételt legalább 65 fokra kell hevíteni, ami maximális teljesítményre állítva, és a szokásos egy-két perces időnél hosszabb melegítéssel érhető el. A legjobb és legbiztonságosabb megoldásnak a sütőt nevezte.

A szakember kiemelte, a mikróban melegített, gyakran langyos, 30-40 fokos ételben nagyon könnyen elszaporodnak például a szalmonella-baktériumok. Prange hozzátette: kutatások bizonyították, hogy az otthoni fertőzések többségét a mikrohullámú sütőben helytelenül melegített ételek okozzák. Ugyanilyen fontos a professzor szerint, hogy a megmaradt ételt sosem szabad kint hagyni az asztalon, hanem a lehető leghamarabb be kell tenni a hűtőszekrénybe.

Szerző

Lassan, de biztosan színesedhet a tányérunk

Publikálás dátuma
2018.03.09. 18:17
Illusztráció: Shutterstock
Hamarosan tele lesz a piac medvehagymával és hónapos retekkel, amelyek vitamingazdagságukkal feltöltik a vitaminraktárainkat és színesítik az ételeinket. Ha meglátjuk ezeket a zöldségeket a piacon, csapjunk le rájuk, mert rövid a szezonjuk - mondta Shenker-Horváth Kinga a Népszavának.

Lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, előbb-utóbb zöldül a természet és elkezdenek teremni azok a zöldségek, később gyümölcsök is, amelyekkel a szervezetünk télen lemerült vitaminraktárai feltölthetők lesznek. Ilyen például a tavasz egyik első hírnöke, a március-áprilisban termő medvehagyma. Úgy tartják, arról kapta a nevét, hogy a medvék a téli álmukból felébredve ennek segítségével kapnak erőre. Ha nekik segít, nekünk is érdemes fogyasztani a fokhagyma illatának és a snidling ízének jegyeit is magán viselő növényt – ajánlotta a dietetikus. A számos jótékony hatással bíró, a szerves kénvegyületektől intenzív illatú és ízű medvehagyma kedvezően befolyásolhatja a vérnyomás és a vérzsír értékeket, fokozza az emésztőrendszer működését, magas C-vitamintartalmával erősíti az immunrendszert.

Hagyományok
A népi orvoslás szerint krónikus hasmenés, de szorulás ellen is jó hatású, fokozza az étvágyat, enyhíti a szédülést, a fejfájást, tisztítja a vért, a vesét és a húgyhólyagot. Ahogy általában a hagymafélék, nyugtatja az idegrendszert és női problémák, illetve változó kori panaszok esetén is segít. Alkalmazható felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a tünetek enyhítésére. Tudományos megfigyelések szerint lassítja az érfalban a koleszterin lerakódások kialakulását, javítja a végtagok keringését – írja a HáziPatika

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Leveleit tavasszal, virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Könnyen összetéveszthető az emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel, de a megkülönböztetésükben segít a medvehagyma jellegzetesen erős fokhagymaillata. Ételbe keverve ezt elveszti, és csak a kellemes aromája marad. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve is fogyasztható, de fűszerezhetünk vele leveseket, burgonyás ételeket, készíthetünk belőle krémlevest, pestót vagy a spenóthoz hasonlóan főzeléket is.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Hamarosan találkozhatunk a hónapos retekkel is, ami szintén sok C-, B-vitamint és ásványi anyagot - vasat, ként, káliumot, kalciumot és foszfort - tartalmaz. A medvehagymához hasonlóan a kéntartalmú vegyületektől kicsit csípős az íze, és jótékony illóolajokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően a népi orvoslásban is előszeretettel használták: légúti betegségek tüneteinek enyhítése mellett segíti az epe- és gyomornedvek elválasztását.

"Reggel méreg, délben étek, este orvosság"
A hónapos retek a káposztafélék családjába tartozó növény, amely nemcsak nyersen, hanem párolva, főzeléknek elkészítve is finom. A távol-keleti országokban változatosan fűszerezik, önálló ételként, köretként is kedvelt eledel. Egy régi mondás szerint "a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság", de ez inkább az érzékeny gyomrúakra, illetve a nehezebben emészthető, több rostot és savat tartalmazó téli retekre vonatkozik. Igaz, éhgyomorra és magában tényleg nem jó enni. Zamata leginkább akkor érvényesül, ha hajszálvékonyra szeleteljük és például vajas kenyérre halmozzuk. A népi gyógyászat szerint számos gyógyító hatással rendelkezik: illóolaja serkenti az epe termelődését és a kiürülését, máj- vagy epehólyag-gyulladás esetén gyorsítja a gyógyulást. Antibiotikus, nyákoldó hatásával hozzájárul a köhögés, rekedtség, megfázásos betegségek, légúti betegségek gyógyításához. Anyagcsere-fokozó hatása révén étvágyjavító és emésztést szabályzó szerepe van – olvasható a Vitalitás magazinban.

Jobb a friss

Az üvegházi termesztésnek, a gyors fuvarozásnak és a korszerű tárolási lehetőségeknek köszönhetően manapság szinte mindenféle zöldség és gyümölcs bármikor elérhető, ennek ellenére célszerű szezonális növényeket választani, mert egyrészt finomabb a friss, másrészt a rövidebb szállítási idő és távolságok, valamint a tárolás hiánya miatt kevesebbet veszít a vitamin- és ásványianyag-tartalmából – mondta Shenker-Horváth Kinga. Ez különösen nyáron, a nem utóérő zöldségek és gyümölcsök – eper, cseresznye, málna, stb. – ízében jelent óriási, érezhető különbséget. Ráadásul minden zöldség és gyümölcs a szezonjában a legolcsóbb, és ha nem utaztatjuk sokat a növényeket, a környezetünkre is tekintettel vagyunk. Szezonális élelmiszerekkel lehet igazán változatossá tenni az étrendünket, hiszen minden hónapban más alapanyagból készíthetünk ételeket.

Sokat hallani manapság, hogy a zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma a töredéke a korábbiaknak, öt almát is meg kellene enni ahhoz, hogy annyi vitaminhoz jussunk, mint a nagyanyáink idejében szedett egy darabból lehetett. A dietetikus szerint ez túlzás, bár tény, van némi, nagyjából átlagosan 20 százalékos tápanyagcsökkenés, de még mindig a zöldségek és a gyümölcsök a legjobb vitamin- és ásványianyag forrásaink. Folynak kutatások ezzel kapcsolatban, azonban nehéz összehasonlítani az értékeket, hiszen a növények tápanyagtartalma számos tényezőtől függ. Ilyenek például az éghajlat, a termőföld, az öntözési, a szüretelési és a tárolási mód, a szállítás távolsága, de akár az adott növény fajtája is, hiszen almából, körtéből is többféle van.

Ha meglátjuk a friss zöldségeket a piacon, érdemes lecsapni rájuk, mert rövid ideig teremnek, ne halogassuk: a szezonjukban élvezzük ki az ízüket és a hatásaikat – ajánlotta Shenker-Horváth Kinga.

Szerző
Témák
zöldség tavasz

Durva napok jönnek az allergiásokra

Publikálás dátuma
2018.03.09. 11:10
Illusztrációk: AFP
A hét végére ígért felmelegedés jó hír a tavaszt váróknak, ám az allergiások öröme nem felhőtlen, ők ugyanis hirtelen erős tünetekre számíthatnak - mondta dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A múlt heti sarkvidéki hideghez képest több tízfokos felmelegedést ígérnek az előrejelzések hétvégére. A február végi erős lehűlést követő hirtelen jött tavasz miatt több allergén növény is egyszerre kezdi ontani a polleneket, ami nagy megterhelést jelent az allergiás betegeknek. Ilyen esetben rendszerint még azok is erős tünetekkel küzdenek, akik máskor enyhe panaszokkal átvészelik ezt az időszakot. 

Mi és milyen tüneteket okoz?
Márciusban a nyár-, éger-, szil-, juhar- és fűzfára allergiásoknál jelentkezhet szénanátha, de már a ciprus- és fenyőfélékre érzékenyeknek is lehetnek tüneteik. A pollenallergia szemviszketést, könnyezést, orrfolyás, orrdugulást is okozhat, gyakori tüsszögés, viszkető érzés a torokban is kísérheti. Szteroid orrspray, antihisztamin hatóanyagú gyógyszerek segítenek átvészelni az allergén növény virágzásának időszakát

Miért fontos az orvosi kezelés?
Kezeletlen allergiás betegnél gyakori az újabb allergiák megjelenése, az elhanyagolt betegség szövődményeként pedig akár asztma is kialakulhat – figyelmeztet dr. Balogh Katalin. Sokan tévesen érzik úgy, hogy a pár hétig tartó tüsszögés, orrfolyás miatt felesleges orvoshoz fordulni, inkább a patikában beszerezhető allergia elleni gyógyszerrel maguk kúrálják a betegségüket. Sokan pedig azért nem fordítanak kellő figyelmet az allergiájukra, mert nem akarnak naponta többször, akár hosszasan gyógyszert szedni. Erre az immunterápia lehet megoldás, ahol ugyan szintén szedni kell egy, az allergén tisztított kivonatát tartalmazó tablettát, illetve spray-t vagy cseppet kell a nyelv alá helyezni de csak naponta egyszer és sikeres kezelés esetén – három év után - akár 10-12 év tünetmentességet is el lehet érni. Ráadásul már az első évben jelentősen csökkennek a panaszok, gyakran el is lehet hagyni a tüneti gyógyszereket. Ehhez azonban fontos, hogy az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal meg kell kezdeni a kezelést, így a fűfélékre allergiások még márciusban, a parlagfű-allergiások pedig májusig elkezdhetik.

Szerző
Témák
allergia