Farkas Flóriánnal teljes a Békemenet

Publikálás dátuma
2018.03.14 06:06
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Ingyen is szállítják az embereket a Békemenetre, vagyis a szervezők, bár nem tudni, milyen pénzből, nem spórolnak, hogy erőt mutatva támogassák meg a gyengülő Fideszt.

Ami késik, nem múlik. Előző cikkünkben szóvá tettük, a korábbiaktól eltérően a Fidesz eddig nem kérte fel híveit, vegyenek részt a Békemeneten. Most már azonban senkinek nem lehet hiányérzete: Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója kedden bejelentette, hogy a Fidesz csatlakozik a március 15-i, csütörtöki – lengyel vendégtüntetőkkel kiegészülő – felvonuláshoz. A Békemenet résztvevői a budai oldalról, a Bem térről mennek át a Kossuth térre, hogy meghallgassák Orbán Viktor kormányfő beszédét.

Csatlakozott a Békemenethez a KDNP, ha pedig még ez se lenne elég, a Lungo Drom is. Utóbbinak Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos az elnöke, aki – kinevezési papírja szerint – Orbán Viktor irányításával végzi tevékenységét. Farkas Flórián az a roma politikus, aki sorozatos korrupciógyanús ügyei után nem selyemzsinórt, hanem biztos befutó parlamenti helyet kapott a Fidesztől a párt listáján.

Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője lapunknak nyilatkozva nemrég azt mondta, hogy az újbóli Békemenet megszervezését Bayer Zsolttal, a Magyar Idők publicistájával ketten találták ki: így reagálnak arra, hogy a Fidesz jelöltje váratlan vereséget szenvedett a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. A Csizmadia László-féle Civil Összefogás Fórum (CÖF) ellenben állította, hogy a vásárhelyi eredménytől függetlenül, hetekkel korábban bejelentette a rendezvényt.

Feltűnő volt, hogy a Bayer-Bencsik páros és a CÖF, elvileg egymástól függetlenül, ugyanazt a helyszínt és időpontot (Bem tér, déli 12 óra) szemelte ki. Talán sosem tudjuk meg, ki volt a valódi ötletgazda, de ennek már nincs is jelentősége. Szervezők közötti nézeteltéréseknek már nyoma sincs, stílszerűen: szent a béke. A kormánypárti felvonuláson Bayer Zsolt és Csizmadia László is felszólal.

A programban szerepel többek között az ötvenhatos Wittner Mária, volt fideszes parlamenti képviselő is. Wittner „saját készítésű szimbolikus lengyel zászlót” ad át Tomasz Sakiewicznek, a Gazeta Polska főszerkesztőjének. A jelenet ismerős lehet: 2007 augusztusában, a később feloszlatott jobbikos Magyar Gárda avatásán is Wittner Mária volt a „zászlóanya”.

A Békemenet pontos időpontjával van egy kis kavarás. Bár a Fidesz kommunikációs igazgatója 12 órára hívta a kormánypárti szimpatizánsokat, a szervezők közben fél órával előbbre hozták a kezdést. Aki délre érkezik, a jelenlegi forgatókönyv szerint jól lekési Csizmadia László beszédét.

A CÖF büszkén hirdeti magáról, hogy „nem külföldről támogatott szervezet”. A Magyar Liberális Pártot azonban inkább érdekelné, hogy a százezresre tervezett újabb menetelésre és a Fidesz nagygyűlésére milyen pénzből szállítják a híveket. Sajtóinformációk szerint ugyanis szerte az országból és határon túlról is ingyenesen viszik majd a tüntetőket Budapestre.

Civil programokra a CÖF korábban – a kormány jóváhagyásával – több mint 500 millió forintot kapott az állami MVM-től. A Liberálisok elfogadhatatlannak tartják, hogy „magukat civilnek hazudó szervezetek” adóforintok százmillióit költik a közvélemény félrevezetésére. A liberális párt tudni szeretné azt is, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány kampányának támogatásán kívül a CÖF végez-e bármilyen, valóban közhasznú tevékenységet.

Kutyapárti konkurencia
A fideszes vonulók nem maradnak magukra, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) jóvoltából alternatív Békemenetet is tartanak Budapesten. Az eredetileg meghirdetett gyülekezési helyszín módosult, a Blaha Lujza tér helyett az Oktogon lesz. A kezdés időpontja viszont változatlan: március 15-e, déli 12 óra. Cikkünk írásakor ötezren jelezték a Facebookon, hogy mennek az MKKP rendezvényére.

2018.03.14 06:06

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39