Döntsék el végre: hányszor együnk egy nap?

Publikálás dátuma
2018.03.14 15:14
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /

Úgy tartják, a napi ötszöri étkezés az ideális. Ez, Barcza Zsuzsanna dietetikus szerint az emberek többségére igaz is lehet, ha ezek mennyisége és minősége megfelelő. Jobb azonban, ha nem általánosítunk, és ahogy az étkezések minőségét, a mennyiségét és számát is személyre szabjuk. Abban az esetben például, ha valaki jelentősebb túlsúllyal rendelkezik, de a vércukorszintje normális, nincs inzulinrezisztenciája, akkor jobb, ha háromszor eszik egy nap. Minden étkezésnél ugyanis – mint megírtuk - a vércukorszinttel párhuzamosan az inzuliné is megemelkedik. Ha gyorsan követik egymást az étkezések; két-három óránként vagy akár még gyakrabban csipeget valamit, mindig több inzulin lesz a vérében, mint ahogy a zsírégetés megkezdődhetne. Ebben az esetben ez a folyamat éjszakára korlátozódik. Napi három, jól összeállított, azaz rostban gazdag étkezéssel a szervezet biológiai szinten, és jó eséllyel mentálisan sem éhezik, és közben fogyni is lehet. Ingadozó vércukorszint, egyéb problémák esetén négy-öt, megfelelően beállított és adagolt étkezést javasol a dietetikus.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Időzítés

A három főétkezés mellett lehet tízóraizni és uzsonnázni is A reggeli főétkezésnek a felkelést követő egy órán belül, a vacsorának pedig lefekvés előtt három órával célszerű megtörténnie. Hat óra után akkor ne együnk, ha kilenckor le is fekszünk – oszlatja el az egyik népszerű tévhitet Barcza Zsuzsanna. Ha ugyanis sokkal korábban vacsorázunk, mint ahogy ágyba kerülünk, akkor még ébren megemésztjük, feldolgozzuk, felhasználjuk az ételt, éjszaka pedig éhezésre kárhoztatjuk a szervezetet. Bár éjjel inaktívak vagyunk, - remélhetőleg - nem végzünk sem fizikai, sem szellemi munkát, az alapanyagcsere fenntartásához, a vércukorszint stabilan tartásához szükség van energiára, ezért azt, ha valaki kihagyja a vacsorát, vagy a lefekvéséhez képest nagyon korán eszik utoljára, akkor a szervezete izomból fedezi. Ugyanezért nem tanácsos kihagyni a reggelit sem; akkor is biológiailag éheztetjük a szervezetet, ha nem érzünk éhséget. A dietetikus hangsúlyozta, fontos, hogy a két kisétkezés valóban kevés legyen, válasszunk például délelőtt 15-20 dekányi gyümölcsöt, délután pedig zsírszegény tejtermék, például kefirt.

2018.03.14 15:14

Pszichológus: funkcionális felnőtté válik a gyerek, ha okoseszközt kap

Publikálás dátuma
2019.01.19 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek a digitális világban túl korán magukra hagyott gyerekek. Mivel a technikai ismereteik jellemzően meghaladják a szülőkét, a virtuálpszichológus szerint az a fontos, hogy tudatos, felelős felhasználóvá neveljük őket.
Egy gyerek abban a pillanatban funkcionális felnőtté válik, amikor okostelefont kap. Az internetes oldalak csupán elenyésző százaléka kérdez rá, hogy a felhasználó elmúlt-e már 18 éves, de tízből tíz gyerek akkor is az igen válaszra tud kattintani. Tóth Dániel pszichológus, aki Pszichológus Pasi néven YouTube-csatornát működtet, úgy fogalmazott: a digitális világ dzsungelében az idejekorán magukra hagyott gyerekek online Mauglikká válnak. Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek, ahol például annyit érünk, ahány like-unk van és látszólag bármit megtehetünk a másikkal következmények nélkül. Ezért azt kell tudni, hogy a gyermek mikor áll készen mindarra, ami a digitális térben vár rá. 
Ha rendelkezik a kellő felhasználói tudatossággal, például mértékletességgel, adatbiztonsági ismeretekkel, tudja, hogyan lehet elkerülni, vagy legalább időben felismerni egy interneten portyázó bűnözőt, adathalászt, egy szexuális ragadozót vagy a függőség csapdáit, akkor készen áll”
- fogalmazott a virtuálpszichológus.
A telefon egy kapu, ami mögött ott az egész világ, a gyerekekre a legnagyobb veszélyt mégis önmaguk és a kortársak jelentik. A közérzetüket és a kitartásukat erősen aláássa az önmaguk másokhoz hasonlítgatása, a közösségi oldalakon mutogatott látszatélet és az instant sikerélmények, amit kütyüzés közben tapasztalnak. Ha ebben nőnek fel, ez lesz nekik a „normális”. Kellő önismeret, önbecsülés és kommunikációs készségek nélkül pedig az élet számos területén gondjaik lesznek, mert a tanulás, munka és a magánélet hétköznapi kihívásai is hatalmasakká válnak. – figyelmeztetett a pszichológus

„A lényeg az egyensúly és a tudatosság”

A gyermekeket természetesen képtelenség távol tartani a technológiától, de nem is baj, ha ismerkednek vele. A gond akkor kezdődik, amikor ha túl korán egyedül maradnak vele. A rendszeresen egyedül kütyüző óvodásoknál figyelem-, viselkedészavarok, és akár autisztikus viselkedésminták is megjelenhetnek. Mint minden másról, a digitális dolgokról is beszélgetni kell velük; ebbe a világba is be kell vezetni őket. Keretek hiányában általában túl sok időt töltenek online. Különféle tanulmányok azonban különböző eredményre jutottak a „túl sok” megállapításánál, amelyet befolyásol a gyerek életkora, a személyisége, és a választott időtöltés típusa is, de abban a legtöbb kutatás egyetért, hogy napi 3-4 óra képernyő előtt töltött időn túl serdülőknél már negatív hatások jelentkezhetnek. Sokan ezt már az iskolában elköltik. Célszerű, ha egyensúly van az offline és digitális élet között – ajánlotta Tóth Dániel.
„Amíg a gyerek kicsi, nem szabad magára hagyni a szülő telefonjával, és ne is kapjon saját telefont. Ha már elég nagynak és érettnek ítéltük ahhoz, hogy saját készüléket kapjon, abban kell segíteni, hogy tudatos, felelős felhasználó legyen."
Tóth Dániel szerint a szülőnek, de a tanárnak sem kell naprakésznek lennie minden videójátékot, alkalmazást és influencert illetően, de célszerű meghallgatni a gyermeket, akkor is, ha az aktuális kedvenceiről beszél. 
2019.01.19 14:14
Frissítve: 2019.01.19 14:14

A túlsúly és az alvászavar kölcsönösen hat egymásra

Publikálás dátuma
2019.01.18 14:14

Fotó: / AFP
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggenek a túlsúllyal – és ez oda-vissza kapcsolatot jelent.
Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkod az érintett – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának rizikófaktora lehet a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.  
Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Az összefüggés ráadásul kétirányú. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikóját. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is zsír halmozódik fel, ami önmagában is akadályozza a légzést. Ezért a probléma kezelésének első, életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már tízszázaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hatnak egymásra

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – derül ki több kutatásból is. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait. 
„A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nemcsak zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek”
– hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.
Bár a horkolás a hálótársnak is kellemetlen, az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezek a tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, amelynek során a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül szükség lehet fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is. A horkolás megszüntetésével gyakran a hálótársak alvászavara is megoldódik, de csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Javulnak az olyan szubjektív tünetek is, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra. 
2019.01.18 14:14
Frissítve: 2019.01.18 14:14