Túlárazások miatt rághatott be a Microsoft a magyar hatóságokra

Nemcsak a NAV, de az ORFK szoftverbeszerzését is gyanúsnak találták a Microsoft revizorai, amikor a magyarországi leány szerződéseit átvilágították, írja a Napi.hu. Másfélszeres túlárazásra is volt példa, a cég állami közbeszerzéseiért felelős korábbi vezetői pedig az államigazgatásban kötöttek ki.

Visszaélésekről kapott hírt a Microsoft magyarországi alvállalkozói kapcsán - így kezdődött a vizsgálat, melybe az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, az FBI-t és az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (SEC) is bevonták. Adathordozókat és számítógépeket foglaltak le, és legalább tíz embert kihallgattak, volt, akit az Egyesült Államokban.

Az egyik első problémás szerződést, amit találtak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kötötte a Microsoft Magyarország egyik nagyvállalatokat és az állami szférát kiszolgáló alvállalkozója. Ebben azt találták, hogy a NAV mintegy 30 százalékkal drágábban vette a cég programokat, mint amivel az alvállalkozó elszámolt az anyavállalat felé. A szoftverek nagy részét állítólag nem is telepítették a hivatal gépeire; a hivatalban valójában nem is volt megfelelő eszközpark ebben az időszakban, így valós igény sem volt a programokra. A NAV a Napi.hu többszöri mekeresése ellenére sem reagált az ügyre, semmilyen formában.

Az adóhatóságnál tapasztalt túlárazás "eltörpült" az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szoftvertenderének esete: állítólag az átvilágításkor előkerült egy szerződés is, melynek túlárazása annyira meglepte a revizorokat, hogy elsőre tévedésre gyanakodtak, és azt kérdezték, Magyarországon is azt jelenti-e a nettó, mint Amerikában. A tenderben szereplő árnál az ORFK szintén 30 százalékkal fizetett többet; ugyanakkor, iparági források szerint a Microsoft termékekhez a közbeszerzést intéző cég a piaci árnál közel 30 százalékkal - bizonyos szoftvereknél 40 százalékkal - jutott hozzá olcsóbban. A rendőrség tehát mintegy 60 százalékkaldrágábban vásárolta a programokat, mint amennyivel elvben a Microsoftnál számoltak. Hasonlóan az adóhatósághoz, az ORFK-t is kereste a Napi.hu, de - egy választ ígérő visszajelzés után - cikkük megjelenéséig nem reagáltak.

A Miniszterelnökségen 2017-ben nevezték ki Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét különlegesen széles jogkörrel rendelkező miniszteri biztossá - a Microsoft végül ekkor bontotta fel a szerződéseket a magyarországi alvállalkozókkal. Papp István egykori Microsoft-vezérigazgató szintén az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt.

A Microsoft - előírásaikra hivatkozva - csak ennyit fűzött az ügyhöz: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt".

A teljes cikk itt olvasható.