Konzílium az egészségügy megmentéséről

Publikálás dátuma
2018.03.19 06:00
2010-ben még tudta a Fidesz, mit kellene tenni az egészségügyben, de alig valósított meg valamit az ígértekből Fotó: Németh Andr
A választáson induló egy százaléknál nagyobb támogatottságú pártok, a Fidesz kivételével még tavaly aláírtak egy úgynevezett egészségügyi minimumot az ágazat számára legfontosabb lépésekről, most azt tekintjük át, mit kínálnak külön-külön a választóknak.

Fidesz-KDNP: Bár mindkét párt honlapját alaposan átnéztük, 2010 óta a párszövetség egyik tagja sem írt új programot. Nincs is semmi meglepő abban, hogy a Fidesz a megindult választási kampányban sem kíván beszélni az egészségügy problémáiról, ez lassan nyolc esztendős hagyomány a pártnál. Akkor még "az egészségügy nem üzlet" jelszóval jutottak hatalomra, nyolc év kormányzás után az elemzők, és a befektetők most arra fogadnak, hogy a párt újabb ciklusa a magánegészségügy még lendületesebb felvirágzását hozná Magyarországon. De program híján ez csak spekuláció. Nyolc éve volt mondanivalójuk a finanszírozás, az alapellátás, a sürgősségi ellátás átalakításáról, a várólista, valamint a gyógyszerköltségek lefaragásáról, az orvosok és az ápolók itthon tartásáról. Ezek viszont többé-kevésbé mind a mai napig megoldandó feladatok maradtak.

MSZP-Párbeszéd: Társadalombiztosítás keretében működő egészségügyi rendszert, a betegeknek egyenlő és gyors hozzáférést az orvosi szolgáltatásokhoz, azonnal elérhető rákterápiákat, az egészségügyben dolgozóknak uniós béreket ígér egyebek mellett az új baloldali választási szövetség. Többlet forrásokkal javítanák a kórházak felszereltségét és küzdenének a kórházi fertőzések ellen. Szakminiszter-jelöltjük: Komáromi Zoltán szerint már az első napon visszaállítanák az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosító, valamint a szakmai ellenőrző hatóság, az ÁNTSZ önállóságát. A betegjogok védelme érdekében független hatóságot hoznának létre. Az első hónapban megkezdenék az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításáról. A kormányzás első évében megtörténne a béremelés első, 50 százalékos lépése, a béregyenlőtlenségek kiigazítása.

Jobbik Magyarországért Mozgalom: Többletforrásként 300-400 milliárdot juttatnának az egészségügynek. Céljuk az orvosi ellátás egyenlőtlenségeinek fölszámolása. „Zéró toleranciát” hirdetnek a daganatos betegek ellátásában, azaz megkönnyítenék mind a diagnózishoz, mind a terápiához való hozzáférést. Átalakítanák a gyógyszertámogatást, az új rendszerben több támogatásra számíthatnának a krónikus betegek, illetve a kisgyermekes családok. Új gyógyszerreklám-szabályozással mérsékelnék az indokolatlan tablettafogyasztást. Több ponton - a mentésben, az alapellátásban – igazítanának az ellátórendszer struktúráján. Az egészségügyben dolgozók számára életpályamodellt, s annak részeként átlátható béremelési-rendszert ígérnek. A külföldön dolgozó orvosok, nővérek hazacsábítására ösztöndíjat alapítanának. Az első napon létrehoznák az Egészségügyi Minisztériumot. Az első hónapban már elindulna az alapellátás megerősítését célzó program, amelynek keretében feltöltenék az üres körzeteket, és megdupláznák a háziorvosi finanszírozást.

Demokratikus Koalíció (DK): Háromszintű ellátási csomagot ajánlanak a választóknak, melyben a mindenkinek járó alapcsomagba sorolják a sürgősségi ellátásokat (beleértve a mentést), a járványüggyel összefüggő feladatokat, a csecsemő- és gyermekgyógyászati ellátásokat, a vérellátást. A járulékfizetők számára (ideértve azokat is, akik után a központi költségvetés fizet) a biztosítási csomag részeként kínálnák az egészségügy mindenkori általános színvonalának megfelelő szolgáltatásokat. A rendszer harmadik eleme lenne a kiegészítő biztosítás. A párt a betegeknek szánt új szlogenje: „Az állam gyógyítson, vagy fizessen!” Ha az állami szolgáltatók nem tudják elfogadható időn belül biztosítani az ellátást, a beteg magánszolgálatótól is kérhetné azt. A számlát ebben az esetben a társadalombiztosítás fizetné. A kizárólag magánorvosi ellátás költségeinek mérséklését adókedvezmény is segítené. Az ágazat dolgozóinak egyszeri másfélszeres, majd öt éven keresztül további évi 15 százalékos béremelést ígérnek. A céljuk, hogy a szektorban a keresetek érjék el az uniós országok átlagát. Többlettámogatással ösztönöznék, hogy valamennyi körzetben legyen háziorvos. Átvállalják a kórházak adósságait, és a gyógyítás valós költségeit fedező finanszírozási rendszert vezetnének be. Kétszeresére növelnék a CT és MRI berendezések számát, és egy hétre csökkentenék a vizsgálatra való várakozás idejét.

Lehet Más a Politika (LMP): Átfogó finanszírozási és ellátási reformra készülnek annak érdekében, hogy javítsanak a hozzáférés egyenlőtlenségein. Azonnali 50 százalékos béremelést, önálló tárcát és egészségbiztosítót, valamint új intézményként Egészségügyi Érdekegyeztető Tanácsot ígérnek. Célul tűzték az ellátórendszer, a betegirányítás átalakítását, a várakozási idők csökkentését, a párhuzamos ellátások megszüntetését. A kórházakat 24 órás szolgálattal működtetnék. Országgyűlési biztos védené a betegek jogait. A gyógyszerekkel kapcsolatos információk elérhetőségét javítanák a betegek számára. A tartós és gyógyíthatatlan betegek ápolását munkaviszonyként ismernék el, és a minimálbérnek megfelelő díjat fizetnének érte. Ez a díj kifizethető lenne az ápoltnak is, aki ezért az összegért maga is megvásárolhatná a piacról ezt a szolgáltatást.

Momentum Mozgalom: Az uniós országok átlagának szintjére növelnék az egészségügyi közkiadásokat. Az ellátásokat régiónként szerveznék újra, a háziorvosi ellátás problémáit pedig csoportpraxisokkal kezelnék. A párt a betegellátás minőségével kapcsolatos adatokat nyilvánossá tenné. Az egészségügyi problémákkal kapcsolatos tájékozódást 24 órában üzemelő online információs oldalakkal és telefonos tanácsadókkal segítenék. Az orvos receptre írhatná föl a mozgást, a vénnyel kedvezményesen lehetne sportolási lehetőséghez, edzőtermi szolgáltatásokhoz jutni. Támogatott orvosság lenne a fogamzásgátló tabletta, valamint igazodva az uniós szabályozáshoz a sürgősségi tablettákat pedig vény nélkül is kiadhatnák a patikák.  Emelnék az egészségügyben dolgozók bérét, a ciklus végéig 60 százalékkal. Hozzálátnának a szakmai eljárásrendek elkészítéséhez. Meghatároznák a társadalombiztosítási alapcsomag tartalmát. A kórházak menedzsmentjében pedig a betegbiztonságért felelős igazgatót alkalmaznának. Az iskolákban önálló tárgyként bevezetnék az egészségnevelést.

Együtt: A ciklus első felében a GDP egy százalékával, legalább 330 milliárd forinttal növelnék az egészségügyi büdzsét, rövidítenék a várólistákat, javítanák a kórházi étkezést, valamint országossá bővítenék a 24 órás orvosi ügyeleti rendszert. Az egészségügyi rendszert állami, társadalombiztosítási modellben üzemeltetnék és megerősítenék a kiegészítő magánbiztosítókat. A háziorvosi praxis bevételét azonnal megemelnék 25 százalékkal, és ezt minden évben legalább az inflációval korrigálnák. Vizsgálnák a szakorvosi praxisok privatizálásának lehetőségét. Az előjegyzési listákat 1 hétre rövidítenék, a kórházi várólistákat pedig célzott akciókkal felszámolnák. A megelőzésre, az oltási-programokra és a népegészségügyre több forrást biztosítanának. Széles körben, a patikán kívül is hozzáférhetővé tennék a vény nélküli gyógyszereket, megteremtenék a házhoz-szállítás feltételeit. Ismét létrehoznák a betegbiztosítási felügyeletet. Négy éves megállapodás keretében, a ciklus végéig legalább nettó 50 százalékkal emelnék az egészségügyben dolgozók bérét. Az első hónapban a költségvetési törvény módosításával létrehoznák a praxisalapot, hogy megkönnyítsék a fiatal háziorvosok körzetvásárlását.A ciklus végéig régiós szomszédaink egészségügyi költéseinek átlaga fölé emelnék az egészségügyi közkiadásokat. Az egynapos ellátások növelésével csökkentenék a kórházi ágyak számát.

Magyar Liberális Párt: Átlátható finanszírozást, és működést ígérnek az egészségügyben. A párt a szocialisták egykori választási szlogenjét – a senki se legyen azért beteg, mert szegény, és senki ne legyen szegény azért, mert beteg – „tűzte zászlajára”, miközben a többszintű biztosítási rendszer mellett érvelnek. Megfogalmazásuk szerint - meghatároznák az alapellátás „elégséges” körét, és az ezen kívül eső szolgáltatásokra kiegészítő biztosítást kellene kötniük a betegeknek. A finanszírozást ők is növelnék - az OECD országok átlagának megfelelően - a nemzeti össztermék 9 százalékára. Ez számításaik szerint azt jelenti, hogy 700 milliárd forinttal kellene a mostani kasszát kiegészíteniük. Ők is fontosnak tartják a dolgozók béremelését, de annak mértékéről konkrét számot nem árultak el. Az ellátórendszert átszerveznék, mint írják: kevesebb, de jobb műszerezettségű, szakember-ellátottságú kórházra van szűkség.

Magyar Kétfarkú Kutyapárt: A teljes lakosságnak és a határon kívül élő magyaroknak is örök életet garantálnak. Mint azt a weblapjukon írják: megszüntetik az egészségügy legnagyobb problémáját, a betegségeket. Ezt követően az orvosok életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek, s ha másért nem, hát ezért, érdemes lesz hazatérni külföldről is, azaz megszűnik az orvoshiány. Betegségeket ezután kizárólag iskolai és munkahelyi hiányzás érdekében lehet majd igényelni és venni. Az így eladott, nem létező betegségek árából emelik majd az egészségügyből elbocsátott dolgozók munkanélküli járadékát. A betegségek eltűnésével véget érhet az ellenségeskedés a vírusokkal, akiknek választójogot adnának. Így újabb intelligens lényeket tudnak bevonni a magyar adórendszerbe. Az örök élet bevezetésének előkészítését már megkezdték. Mint írják: sikerült a Földre szállítani a Halált, így alapos tudományos vizsgálata, és a félig altatott állapotban tartása lehet az egyik végső megoldás a problémára. Prevenciós és mentálhigiénés programjuk lényeges eleme, hogyan lehet visszafiatalodva élni örökké, és mi az egyetlen megoldás az unalmas örök élet problémájára. Azt ígérik: a válaszokat a 2018-as választásokig mindenképpen kitalálják.

Szerző

Nagy Zöld Fal: az elsivatagosodás védőgátja

Publikálás dátuma
2019.04.16 11:30

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a sokszinuvidek.hu. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16 11:31

Szándékos gyújtogatás miatt éghetett le a fonyódi nádas

Publikálás dátuma
2019.04.10 17:00

Fotó: Németh Levente
Szakértők szerint akár 4-5 évbe is telhet, amíg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben, ahol a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádas szerepe pótolhatatlan a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig. Amint arról beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A nádastüzek ugyanis csekély valószínűséggel lobbannak fel emberi beavatkozás nélkül. A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az 1200 hektár területű tóparti nádasoktól - írja a qubit.hu
  A Balatonfelvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy az M7-es autópálya és a lakóövezet között fekvő nádas égésekor tömegesen pusztultak a kétéltűek és a hüllők. A szakember szerint a mocsári teknősökkel, vízi- és kockás siklókkal ellentétben a madárvilág nem károsodott. „A tűz után az élővilág visszatérése attól függ, milyen mértékű volt a károsodás” – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője. A regeneráció több évig is elhúzódhat, ha a tartósabb hőhatás következtében a burgonyához hasonló, tápanyagokban rendkívül gazdag, az új hajtásokat tápláló gyökértörzs szó szerint megfő.

Ökológiai csomópontok

A nádtársulásokat a trópusi esőerdők után a legproduktívabb vegetációs területek között tartják számon a szakemberek. Olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a szárazföldi és a vízi élővilágot. A meder üledékfelszínén baktérium-, alga- és hínárfajok élnek, a víz alatti szárakon gomba- és baktériumtelepek tenyésznek. A balatoni nád szárainak sűrűje a kisebb pontyfélék ívóhelye. A nádszál és levelei rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök életterei. 

Szerző