IBS - A szívinfarktus rizikóját is növeli

Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora – mondta dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A szív-érrendszeri betegségeknek sok önálló rizikófaktora létezik, például a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.

Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, amelynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Az előbbi a vastag- és végbelet, az utóbbi pedig az emésztőrendszer száj és a végbél közötti bármely szakaszát érintheti. Mindegyiknek tipikus tünete a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás. Van, hogy az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával keverik össze, mert azok tünetei is hasonlóak. Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és leggyakrabban nőknél diagnosztizálják.

Miért önálló rizikótényező?

Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélye van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akik nincs ilyen problémájuk. Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 százalék -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nem csak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például az IBS vagy akár a menopauza lezárulta a nőknél – hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. „Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés.”