Kína megvédi érdekeit

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:32
Amerikai sertéshúst árulnak egy kínai hentesnél. Az amerikai farmerek aggódnak az esetleges vámemelés miatt Fotó: AFP/Zhang Tao
Megüzente Peking a kínai termékeket pótlólagos vámmal fenyegető Egyesült Államoknak, hogy meg fogja védeni saját érdekeit.

Liu He, a minap kinevezett, gazdasági kérdésekben illetékes kínai miniszterelnök-helyettes a hét végén telefonbeszélgetést folytatott Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, és kifejtette neki azt az álláspontját: sérti a nemzetközi kereskedelem szabályait Donald Trump azon elnöki rendelete, amely vámmal kíván sújtani összesen mintegy 50-60 milliárd dollár értékben kínai termékeket. Washingtonban arra hivatkoznak, hogy Kína lopja az amerikai technológiát, és nyomást gyakorol az amerikai cégekre a technológia átadására.

A Hszinhua hivatalos pekingi hírügynökség idézte Liut, aki szerint Kína „kész és képes nemzeti érdekeinek megvédésére, és reméli, hogy mindkét fél megőrzi racionalitását”.

Az Egyesült Államokban előzőleg érvénybe lépett az az elnöki rendelet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal pedig az alumínium behozatalát. Ez elvben nem kifejezetten csak Kína termékeire vonatkozik, de Kanada és Mexikó – valamint legalábbis ideiglenesen az Európai Unió – felmentést kapott, így a gyakorlatban leginkább Kínát érintő intézkedésről van szó.

Ezen felül Trump elnök aláírta azt a rendeletet is, amely a szellemi tulajdonjog megsértésére, a technológiaátadás kikényszerítésére hivatkozva helyez kilátásba további büntető vámokat Kínával szemben. Ennek lehetséges összsúlyához – 50-60 milliárd dollárhoz – képest Kína részéről még csak „figyelmeztető lövésnek” számít, hogy mintegy 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre készítettek elő újabb vámok kivetését is tartalmazó ellenintézkedést.

A pekingi kereskedelmi minisztérium a bejelentés szerint azt fontolgatja, hogy 25 százalékos vámemelést hajt végre az amerikai sertéshús és az alumínium importja tekintetében, 15 százalékosat pedig az amerikai bor, alma, etanol és rozsdamentes acélcső vonatkozásában.

Az amerikai farmerek már most aggodalmaskodnak: tavaly összesen 20 milliárd értékben szállítottak amerikai mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket Kínába, és ebből a sertéshúságazat 1,1 milliárd dollárral részesült, ami az amerikai sertéshús harmadik legnagyobb külföldi piacává tette Kínát.

Az a tény, hogy az amerikai Harvard egyetemen végzett Liu He miniszterelnök-helyettes – aki Hszi Csin-ping elnök nagyon közeli, bizalmas munkatársának hírében áll – személyesen telefonált az amerikai pénzügyminiszternek, elemzők szerint azt jelzi: Pekingben nagyon komolyan gondolják, hogy súlyos kereskedelmi háború törhet ki, és szeretnék ezt elkerülni.

Washington ugyanakkor a jelek szerint nem hajlandó belenyugodni a kínai külgazdasági gyakorlat bizonyos elemeibe. Robert Lighthizer, aki a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államokat képviseli, közölte: Trump elnök utasítására konzultációkat kezdeményezett Kínával a WTO égisze alatt, a technológiai licencekkel kapcsolatos diszkriminációs jelenségek miatt. Peking erre – válasz gyanánt – egyelőre csak azzal az állítással reagált, hogy Kína erőteljes intézkedéseket hozott a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében.

Liu e hónap elején Washingtonban járt, és azt indítványozta, hogy az amerikaiak jelöljék ki azt a legfőbb illetékest, akivel Kína tárgyalhat a kereskedelmi kérdésekről, valamint szedjék pontokba követeléseiket. A Trump-kormányzat erre rögtön előállt azzal: csökkentsék száz milliárddal a 375 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többletet a kétoldalú relácóban. Kína szerint viszont ennek az az akadálya, hogy az amerikai kormány nem engedélyezi bizonyos fejlett technológiák Kínába történő eladását.

Több nyugdíjaskorú szörfözik, mint kamasz

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:31
Egy nyugdíjas férfi internetes alapozó kurzuson vesz részt egy Velikij Novgorod-i középiskolában Fotó: AFP/Mordasov Mikhail
Oroszország minden előítéletet megcáfolva rohamléptekkel hozza be lemaradását az internet világában.

A Google a különböző műszaki méréseket végző Kantar TNS céggel együtt felmérte az orosz internet-felhasználók szokásait, s a kutatásból kiderült, hogy az oroszok 61 százaléka mobiltelefonról kapcsolódik az internetre, az esetek többségében böngésznek, információt keresnek, online-videókat néznek, termékeket vásárolnak vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe (igaz utóbbiakat csak kisebb mértékben). Az orosz állami hírügynökség által is ismertetett felmérésből kiderül továbbá, hogy a felhasználók igen türelmetlenek: ha néhány másodperc alatt nem jutnak információhoz, otthagyják az adott oldalt.

A számok azt bizonyítják, hogy a legkülönbözőbb korosztályok elég egyenletesen veszik igénybe a világhálót. A legkevesebb felhasználó a 16-24 évesek közül kerül ki, a legtöbb pedig a 25-44 évesek köréből, s ami igazán meglepő: az 55 évnél idősebb oroszok 73 százaléka kapcsolódik naponta az internetre. A 65 év felettiek nagyobb számban, mint a tinédzserek.

A mobiltelefonok népszerűsége ellenére a komputerekhez, laptopokhoz való ragaszkodás változatlan, új jelenség viszont az okosórák és mindenféle egyéb műszaki cikkek terjedése.

Megvizsgálták azt is, mennyire vonja el a felhasználókat az internet a televíziótól. Ezen a téren az idősebbek azok, akik inkább ragaszkodnak a tévéhez. A Consumer Barometer adatai szerint a felhasználók 62 százaléka tévénézés alatt is felmegy a világhálóra.

Az oroszok is aggódnak amiatt, hogy mindeközben veszélybe kerülnek személyes adataik, azonban ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az előnyöknek, amelyeket a technika világa tartogat a számukra.

Hivatalos moszkvai források is megerősítik az internet mind növekvő népszerűségét a teljes lakosság körében. Nyikolaj Nyikiforov a távközlés és a tömegkommunikáció 36 éves miniszterének a nyilatkozata szerint 2012 óta 47 százalékról 75-re emelkedett az orosz internetfelhasználók száma. Ez többek között annak is köszönhető, hogy sok – néhány száz fős – települést bekapcsoltak a digitális rendszerbe és a Szahalin-Magadan-Kamcsatka vonalon, valamint Norilszkban is kiépült a vízalatti száloptikai gerinc.

Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő beszédében kilátásba helyezte, hogy hat éven belül biztosítani fogják az ország hozzáférését a gyors internethez, miután a 250 embernél nagyobb populációjú települések többségén kiépítik a száloptikai hírközlési kapcsolatot. A messzi észak, Szibéria és a Távol Kelet legtávolabbi kis települései számára az orosz távközlési szputnyikok rendszerén keresztül biztosítják majd az állandó internetkapcsolatot.

Az orosz elnök már az Oliver Stone amerikai rendezőnek adott interjúiban is beszélt az internet jelentőségéről, a világtól való lemaradás csökkentésének fontosságáról, s arról, hogy ehhez erős alapokra támaszkodhatnak. A Le Monde diplomatique terjedelmes elemzésében rámutat annak a jelentőségére, hogy mivel a Szovjetunió a második világháború után saját informatikai rendszereket fejlesztett ki, Oroszország most erre építve képes fenntartani saját digitális szuverenitását. Létrehozta a platformok és szolgáltatások szinte teljes rendszerét, függetlenítve azt a Szilícium-völgytől. Az orosz kereső, a Yandex kétszer népszerűbb az országban, mint a Google, az orosz közösségi portál, a VKontaktye pedig messze megelőzi a Facebookot. Mindez, persze, azt is jelenti, hogy az orosz törvények szabályozzák az internet világát, határozzák meg, mit tehet és mit nem egy külföldi platform. Olyan politikai fegyver ez, amely páratlan lehetőséget biztosít a Kreml számára, hogy érvényesítse akaratát és befolyását.

Csorbult az online szabadság
Az elmúlt évben csökkent az internetes szabadság Oroszországban, miután a kormány mind nagyobb nyomást gyakorolt a különböző kommunikációs platformokra, hogy tárolják az országban élő orosz felhasználók adatait – olvasható a Freedom House 2017-re vonatkozó jelentésében. A szöveg emlékeztet, hogy az aktivisták és átlagpolgárok körében is népszerű – cenzúrázott tartalmakat is elérhetővé tevő – anonim internetezés is sokkal nehezebb, mióta jogi lépésekkel szabályozzák azt. A közösségi oldalakon szintén monitorozzák a kritikus tartalmakat, így egyeseknek azért kellett súlyos bírságokat fizetni tavaly, mert „a hívők számára sértő” vagy épp a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokat” népszerűsítő tartalmakat osztottak meg. - K. I.

Szerző

Többtucatnyi halottja van a kemerovói tűznek

Publikálás dátuma
2018.03.26. 01:21
FOTÓ: HO / RUSSIAN EMERGENCY SITUATIONS MINISTRY / AFP
Harmincheten életüket vesztették, 43-an megsérültek a dél-oroszországi Kemerovo egyik üzletközpontjában kitört tűzben, 70 ember sorsa nem ismert - közölte vasárnap éjjel az operatív tűzoltó-parancsnokság újabb összesítésében.

Az eltűntként számon tartottak közül 40 gyerek. Szemtanúk szerint a bevásárlóközpontban nem lépett működésbe a tűzjelző berendezés. A tűz okának megállapítására az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított, és büntetőeljárást kezdeményezett.

A tragédia miatt Kemerovo megyében rendkívüli állapotot hirdettek ki, és Vlagyimir Pucskov, a rendkívüli helyzeteket kezelő minisztérium vezetője a helyszínre utazott.

Szerző
Témák
tűz Kemerovo