Itt az engedély - Mészáros a Mátrai Erőművet is lenyelheti

Publikálás dátuma
2018.04.10. 15:47
Fotó: Molnár Ádám
Minden akadály elhárult az elöl, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég megvásárolja a Mátrai Erőművet.

Tudomásul vette a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivata, hogy Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. közvetett irányítása alatt álló Status Power Invest Kft. 61,76 százalékos mértékű közvetett befolyást szerez a Mátrai Erőmű Zrt-ben. Az Opus emellett arról is tájékoztatta a befektetőket, hogy a Gazdasági Versenyhivatal április 9-én a korábbi összefonódás-bejelentésre válaszul kiadta a hatósági bizonyítványt arról, hogy a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.

Mint ismeretes a múlt év végén kezdődött a tranzakció lebonyolítása. Előbb a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) és az Opus Status Energy Magántőkealapja fogott össze a német RWE Power és EnBW-csoportok tulajdonrészének megvételére. Az erőműhöz tartozik az ország egyik legnagyobb, 16 megawatt ( (MW)) összteljesítményű naperőműve is. Mint korábban megírtuk, mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, hogy az EPH-val felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát.

Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. volt. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely így már egyedül birtokolja a Mátrai Erőmű többségét. Az EPH és a Status különválásának okairól a felek nem közöltek részleteket, úgy tudni, az EPH elbocsátásokat, a tervezett háromszor húsz megawattos napelemtelep-terv eladását, jelentős költségcsökkentést és gyors nyereségtermelést helyezett kilátásba. Ezzel szemben Mészárosék a megkezdett fejlesztések folytatása mellett tették le a voksukat.

Szerző

Viharos időszak után lemondott a BKIK elnöke

Publikálás dátuma
2018.04.10. 13:50
BKIK. Fotó: Népszava
Rendkívüli elnökségi ülésén jelentette be Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke lemondását. Vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át - közölte a BKIK kedden az MTI-vel.

A kamara vezetését "viharos időszakban" vette át tavaly márciusban, fogalmazott Krisán László, a BKIK lemondott elnöke. Teendőit azzal kezdte, hogy az alapokat rendbe rakja, és ez szerinte nagyrészt sikerült.

Krisán az elmúlt több mint egy évben válságkezelő (interim) menedzserként vezette a budapesti kamarát, új szemléletet honosított meg a köztestület életében, konfliktusokat is vállalva megoldott számos korábban nem megfelelően kezelt problémát - írja a BKIK. A közleményben kiemelték, a pozitív változások között kell számon tartani, hogy eredményesen alakította át a kamara könyvelését, vezetésével a küldöttek az elvárásoknak megfelelő alapszabályt fogadtak el, létrehozta az állami bürokrácia leépítésére hivatott operatív platformot, szoros kapcsolatot alakított ki a hazai és a nemzetközi gazdasági szereplőkkel, és elérte a budapesti kamara felvételét a legnagyobb európai fővárosok kamaráinak zártkörű szervezetébe.

A közleményben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy látta, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe.

A közlemény szerint Krisán László a jövőben szakmai tapasztalatát a magyar gazdaság szempontjából stratégia jelentőségű magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében kamatoztatja.

Szerző

Működnek a szankciók - Esik az orosz tőzsde

Publikálás dátuma
2018.04.10. 11:31
Illusztráció: Evgeny Yepanchintsev / Sputnik
Oligarchákat és orosz vállalatokat szankcionált Washington múlthét végén a moszkvai kormányzat "káros" ténykedése miatt. Az intézkedések hatása nem maradt el: hétfőre komolyan esett a moszkvai tőzsdeindex, és a rubel is gyengülni kezdett. A kár mértékének felméréséhez és az ellentételezés kidolgozásához időre van szükség, nyilatkozta az orosz elnöki szóvivő, írja az MTI.

A szankciók következtében a moszkvai tőzsdeindexek hétfőn 8,34-11,44 százalékponttal estek, ami a legnagyobb zuhanás 2014 márciusa, azaz a Krím elfoglalása óta - az olajár enyhe növekedése ellenére. A papírok közül a RuszAl 20,33, a Poljusz 18,31, a Mecsela 19,26, a Szberbank rendes részvénye 17,04, elsőbbségi papírja pedig 13,44 százalékpontot gyengült. Több veszteséges részvénynél korlátozták a forgalmat, "diszkrét kereskedést" vezettek be.

Elemzők a visszaesést a szíriai helyzet kiéleződésével, de elsősorban az amerikai szankciókkal magyarázták. Az amerikai büntetőintézkedések miatt több nemzetközi kereskedőház felfüggesztette a RuszAl által gyártott alumínium vásárlását, a cég nem zárja ki a technikai fizetésképtelenséget. A RuszAl a világ legnagyobb alumíniumipari vállalata, amely termékeinek ötödét éppen az amerikai piacon próbálja értékesíteni.

Az euró a nap folyamán 3,8 százalékot erősödött a rubelhez képest, és elérte a 74,08-os átváltási árfolyamot. A dollár 60,15 rubelen áll, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző zárás értékénél.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a kár valódi mértékének felméréséhez és az ellentételezés kidolgozásához időre van szükség, ez pedig kormány feladata. Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a kormány támogatást nyújt majd a gazdasági büntetőintézkedések által sújtott vállalatoknak, ezeket már a szankciók bevezetését megelőzően megvitatta az érintettekkel.

Washington múlt pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtott orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra hivatkozva. Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntetőintézkedések hét oligarchát, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és tizenhét kormányzati tisztségviselőt érintenek. A szankciók részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

Szerző