Búcsúzik a Magyar Nemzet hétvégi Magazinja

Publikálás dátuma
2018.04.14 09:35

Fotó: /
Sárgásbarna tipegő tenger

Úgy indult, ahogy egy szerelemből született családi vállalkozásnak indulnia kell. Kezdetben csak az idősebb Heppenheimer János tartott tyúkokat a feleségével, a maguk örömére, úgy, ahogy évszázadokon keresztül minden vidéki portán tették: szabadon. A tojásokat, amiket nem fogyasztott el a család, a fiatalabb János értékesítette a kollégái között a gyárban, ahol dolgozott. Aztán jött az isteni szikra, amikor rájöttek, hogy ez mindenkinek jó.

Mindehhez társult a sváb emberre oly jellemző minőség iránti elköteleződés és persze Ildikó, a pesti tömbházban felcseperedett borász, aki másra sem vágyott, mint vidéki életre, és aki az egyetem elvégzése után, amint tehette, ki is lépett a nagyvárosi forgatagból. Kisebb-nagyobb kitérők után Villányban, Márokon kötött ki, ahol a helyi, míg János a bikali sváb tánccsoportban táncolt, mígnem egyszer, a nagyhajmási falunapon meg nem történt a nagy találkozás. Ennek öt éve már, és körülbelül három éve került sínre a Heppenheimer családi vállalkozás.

Alternatív technológiák

Hepivel, azaz ifjabb Heppenheimer Jánossal és Ildikóval tavaly húsvét óta szerettünk volna találkozni, azóta, hogy a Magyar Nemzet Magazin Molnár B. Tamás által levezényelt nagy sonka- és tojástesztjén elsöprő győzelmet arattak a Heppenheimer-féle szabadtartású tyúkok által tojt tojások. A kisvállalkozás gondjai, az új, mároki telep megalapozása, az adminisztrációs feladatok, az ünnepek körüli leterheltség és egészségügyi problémák hosszú várakozásra kényszerítettek minket, de annál nagyobb lett az öröm, amikor végre eljutottunk a fővárostól jó két és fél órányi autóútra lévő kis sváb faluba, Bikalra, ahonnan ez a sikertörténet elindult.

Mielőtt besétálnánk az ötszáz tyúk közé, leültetnek, süteménnyel kínálnak vendéglátóink, közben a környék sajátosságairól beszélnek.

– Annak ellenére, hogy ez az egyik legjobb természeti adottságokkal rendelkező megye az országban, amelynek egészen különleges mikroklímája van, és az emberek minőség iránti igénye is az átlag felett van itt, Baranya most már olyan szegény, hogy majdnem Borsod mögött kullog – mondja Ildikó. – Sajnos nem értek úgy ide az uniós pénzek és elképzelések, ahogy kellett volna. Pedig egy ilyen megyéből, ahol az embereket nem kell a minőségre nevelni, mert beleszületnek, nagyon sokat ki lehetett volna hozni. Meg hát a mezőgazdaságban is szemléletváltásnak kellene jönnie.

– Itt az ideje, hogy teret nyerjenek az alternatív állattartási és növénytermesztési technológiák. Nem véletlen, hogy újra visszajött a vetésforgó, már nem műtrágyázzák agyon a talajokat, nem forgatják feleslegesen – magyarázza Ildikó, aki hisz benne, hogy a tyúkoknál is a jól bevált, hagyományos tartás a legcélravezetőbb. Igaz, 21. századi körülmények között.

Mint kiderül, a Heppenheimer tyúkok nem csak abban különböznek ipari körülmények közt tartott tojótársaiktól, hogy egész nap szabadon kapirgálhatnak, zöld növényeket, gilisztát, bogarakat fogyaszthatnak, de abban is, hogy se szója, se mesterséges színezék, se hormon nincs a táplálékukban. Azt kizárólag búzából, kukoricából, napraforgómagból és vitaminokból állítják össze külön az ő számukra az Agroszász Kft. innen tizenöt kilométerre fekvő üzemében. A megfelelő fehérjebevitelt a génmódosított szója helyett búzasikérrel biztosítják, jóllehet ez sokkal költségesebb, de nekik megéri, hiszen a tojások így lesznek olyan tökéletesek, hogy most már nem csak az új-hullámos éttermek és a legjobb séfek, de a Magyar Gasztronómiai Társaság is felfigyelt rájuk, és idén a legnagyobb elismerésnek számító Aranyszalag tanúsítóvédjegyet is nekik ítélték. Ők az első tojástermelők, akik itthon kiérdemelték ezt az elismerést, amely, akárcsak a Michelin-csillag, el is vehető, ha termékeik minősége netán nem felelne meg az elvárásoknak. Ez a veszély azonban nem fenyegeti Heppenheimeréket.

SE SZÍNEZÉK, SE HORMON - Heppenheimerék tyúkjai búzából, kukoricából, napraforgómagból és vitaminokból álló táplálékotfogyasztanak FOTÓK: VÉGH LÁSZLÓ/MAGYAR NEMZET

SE SZÍNEZÉK, SE HORMON - Heppenheimerék tyúkjai búzából, kukoricából, napraforgómagból és vitaminokból álló táplálékotfogyasztanak FOTÓK: VÉGH LÁSZLÓ/MAGYAR NEMZET

Stressz nélkül

Ami a szabályozást illeti, Heppenheimerék tovább szigorítottak a szabad tartás előírásain a maguk szempontjai szerint, ösztönösen a jó irányba lépdelve előre. Csak utólag szembesültek azzal, hogy eljárásuk a rendkívül szigorú francia Label Rouge szabályrendszeréhez áll a legközelebb. Miközben a baromfiudvar felé vesszük az irányt, beszélgetünk még arról, mi a különbség a szabadon tartott és a biotojást tojó tyúkok között. Kiderül, utóbbiaknál kizárólag a táplálékra vonatkoznak a szigorú előírások, a tartásra nézve koránt sincs olyan komoly szigorítás. Arról is szót ejtünk, mitől lesz „extra sárga” a tojás, miközben a tiszta táplálékon tartott tyúkok termése sokkal világosabb, szinte citromsárgába hajló, s bizonyos időszakokban egészen kivilágosodik.

– Mivel a természetes színezék nagyon drága, a legtöbben mesterséges színezőt használnak, ettől lesz olyan élénk színe a sárgájának. Szerintem etikátlan, hogy a tojásokon nem kell feltüntetni ezek jelenlétét. A gumicukrok és nyalókák csomagolásán azt szoktuk olvasni, hogy e színezők hatással lehetnek a gyerek viselkedésére – magyarázza Ildikó, aki azt is elmondja, normál esetben a kukoricából nyeri színét a tojás sárgája, s az árnyalata annak megfelelően változik, ahogy a hosszabb tárolás alatt kifogy a színanyag a kukoricaszemekből. Ennek megfelelően szeptember táján egészen kifehéredik a tojások belseje.

Időközben beérünk az állatok közé. Körülöttünk hullámzó sárgásbarna tengerben tipeg az ötszáz szárnyas, véget nem érő kotkodálásuk valóságos relaxációt indít be az emberben.

– Az állattartásban, ahogy a zöldség vagy gyümölcstermesztésben is, van egyfajta szezonalitás – mondja Ildikó. Aztán beavat a tojótyúkok életciklusába. Kiderül, egy tyúk körülbelül féléves korától képes a tojásra, és nagyjából két tojóciklust érdemes végigasszisztálni mellette. Igen ám, de ezek a ciklusok sem egyenletesek. Van bennük 4-5 hét, amikor a madarak tollat váltanak, ilyenkor szinte egyáltalán nem tojnak, és bizony a nagy nyári meleg és a téli hideg is elveszi a kedvüket a termeléstől.

– Ahhoz, hogy a tyúkok tojjanak, fényre van szükségük. A rövid téli nappalokon elpárolog a tojókedv, így hiába szeretnénk épp karácsonyra dupla mennyiséget, jó, ha egy keveset kapunk. Ezeket a hullámzásokat persze igyekszünk kiegyenlíteni, de nem olyan áron, ahogy az iparban teszik, hogy egyfolytában optimális hőmérsékleten és egyforma fényviszonyok közt tartják az állatokat – mesél a trükkökről Ildikó, miközben besétálunk az istállóba. Finom szalmaillat csapja meg az orrom. Az ipari tartásnál a szalmát általában csak az alomváltáskor, jó két és fél évente cserélik, míg Heppenheimeréknél évente négyszer. Olyankor fel is perzselik a talajt és ki is meszelnek, így a „lányok” kiváló higiéniai körülmények közt töltik napjaikat. Azt is megtudjuk, miért fontos, hogy a tojók körül ne terjedjen ammóniaszag, a tojás ugyanis minden szagot és ízt átvesz, a húgyét épp úgy, mint a vele egy dobozba zárt szarvasgombáét.

– Nem stresszes állatok, de mi se vagyunk köztük azok – mondja mosolyogva Hepi, miközben a baromfitenger hullámzásában gyönyörködik. Ő igazán közel érzi magához a szárnyasokat. Ha egy elpusztul közülük, gyásznapot hirdet, ha valamelyik lesántul vagy megbetegszik, beviszi a meleg szobába, külön "kórházi" tápon felerősíti, szemmel tartja, míg meg nem gyógyul. Maga jött rá arra is, mit kell tennie, ha egy fiatal tyúk túl nagy tojást nyom ki és közben kifordul a tojócsatornája. Most azon töri a fejét, webkamerával szereli fel a telepet, hogy bárki, bármikor gyönyörködhessen a szabadon grasszáló jószágok látványában.

HEPI ÉS FELESÉGE, ILDI - Mintegy három éve került sínre családi vállalkozásuk

HEPI ÉS FELESÉGE, ILDI - Mintegy három éve került sínre családi vállalkozásuk

Nem engednek a minőségből

Sok érdekesség kerül még szóba, a számtalan betegség, amelyek gyakran a takarmánnyal kerülnek be és villámgyorsan terjednek a zsúfolt telepeken, ahogy az is, miért esik a slow food kategóriába ezeknek a szabadon kapirgáló tyúkoknak a húsa.

– Alig 1,2 kilót nyom egy ilyen állat, a melle horpadt, a combja egészen vöröses színű, olyan izmos a sok mozgástól, hogy csak jó öt óra alatt fő meg a húsa, de a levének nincs párja – mondja Hepi, és az arcára az az elégedettség ül ki, amilyen csak egy gőzölgő tyúkhúsleves fölött ülő férfi arcán tud elömleni. A budapesti éttermek, amelyeknek szállítani szoktak, már alig várják, hogy Hepi száguldjon fel a húsokkal a fővárosba.

A kereslet-kínálat már jó ideje beállt, de a tojásokat nem itt, Villány környékén értékesítik, ahogy tervezték, mert itt sokallják érte a 40 százalékkal magasabb árat. A helybeliek inkább kocsiba vágják magukat és 20 kilométert autóznak a Tescóba, csak hogy olcsóbb tojáshoz jussanak. Annak ellenére, hogy ha az átlagos tojásfogyasztást vesszük (200 db/fő/év, azzal együtt, amit tésztával vagy süteményekkel megeszünk) és 20 forinttal többet fizetünk egy egészségesebb tojásért, az egy család számára két-három csokiszelettel kevesebb nassolni való megvásárlásával kiegyenlíthető lenne havonta.

A kereslet azonban így is folyamatosan nő, így szükség van a bővítésre. Idén nyáron Márokon, a mindig vidám Hepi és Ildikó parasztháza mellett már 3,5 hektáros területen, egy öreg istállóban hűsölhet a másik 500 fős állomány. Az előírt 4 négyzetméter helyett náluk 10 jut egy tyúkra. Fejedelmi körülmények közt, kényelemben élhetnek tehát a Heppenheimer tyúkok, nem csoda, hogy aranyat érő tojásuknak és az abból készült termékeiknek olyan séfek örvendeznek, mint Széll Tamás és csapata.

– Rengeteget tanultunk a séfektől. Mindenkinek más volt a kívánsága. Volt, akinek egészen friss tojásra volt szüksége, és mi szerettünk volna a kedvében járni, úgyhogy úgy vártuk a termést, hogy szinte a tenyerünkbe tojták a tyúkok, és mi már szaladtunk is fel vele Budapestre – mesélik Heppenheimerék, akik utalnak arra, hogy ezzel szemben a falubeliek visszahozták, miután megfőzték, mondván, biztos öreg, azért nem jön le a héja. Pedig aki ért hozzá, tudja, hogy a friss tojás héja hozza magával a fehérjét. Ha kemény tojást szeretnénk belőle főzni, 7-10 napig pihentetni kell, ezalatt megnő benne a légkamra és szépen hámozható lesz.

Bár nagy a nyomás, Heppenheimerék nem engednek a minőségből a mennyiség javára. A vállalkozást lépésről lépésre fejlesztik, lassú, de biztos növekedés jellemzi őket.

Tudják, az ő üzletük egy háromlábú szék, ők gondoskodnak a tyúkok komfortérzetéről, de kell a jó táplálék és kellenek elhivatott szakemberek is az értékesítéshez. Nem adják oda akárkinek az egyenként lepecsételt tojásokat. Budapesten a Hilda étterem, A Házikó, a Kalácska, a St. Andrea Borbár használja rendszeresen a termékeiket. A fővárosban néhány helyen kapható csak, olyan megbízható, régi motorosoknál, mint Budán a Mészáros utcai zöldségesnél, a Fény utcai piacon Filus Ferenc baromfiboltjában, a Lumen zöldségesnél, a Klauzál téren, a Delilandnál, vagy a Hold utcai piacon István Gazdánál lehet vásárolni, megrendelésre pedig a Neked Terem internetes oldal szállítja le a tojásokat.

Sashegyi Zsófia

Szerző
2018.04.14 09:35

„Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek”

Publikálás dátuma
2018.11.17 13:00
MARABU RAJZA
Fotó: /
A magyarországi ellenforradalmi és ellen-reform rendszer nem társadalom központú, hanem államközpontú szisztéma. A politika célja, hogy a központosított nemzetállam integrálja a társadalmat, és ne jöhessen létre autonóm politikai, gazdasági és civil intézményeken keresztüli társadalmi integráció.

Központban a nemzetállam

Az állami integrációhoz állampárti megoldás a leghatékonyabb út: 1867 és 1990 között soha nem létezett politikai váltógazdaság, mindig kvázi- vagy valóságos egypártrendszer működött. A parlamentáris fél-autokráciákban a választási törvényeken, a politikai paktumokon keresztül 1867 és 1944 között elérhetővé vált a kvázi-egypártrendszer – a hatalompárt parlamenti választásokon nem volt leváltható. A parlamentáris rendszernek nem a szabad választás, hanem az a próbája, hogy érvényesül-e a választók akarata a kormány megalakításában. Ez soha nem érvényesült se a dualizmus, se a két világháború közötti korban. A Rákosi-, majd a Kádár-egypártrendszerű politikai diktatúrában nem létezhetett politikai ellenzék. Az 1990 és 2010 közötti, váltógazdaságon alapuló többpárti parlamenti demokrácia a magyar politikatörténet viszonylag hosszúra nyúlt kivétele, az általános történeti szabály a leválthatatlan hatalompárt.
A 2010 óta működő politikai rezsim, minden lehetséges politikai és jogi eszközzel azon dolgozik, hogy hatalompártja révén megvalósítsa a centrális erőteret, vagyis a kvázi egypártrendszert, ahol ellenzék választási úton nem juthat hatalomra. Ezzel visszatér a hosszú magyar útra, a kivételes, többpárti váltógazdaságon alapuló rövid utcácskákkal, közökkel szemben. Nálunk a parlament, a központi igazgatás és a végrehajtó hatalom (király, kormányzó, pártvezető) hármasában a parlament mindig alárendelt szerepet játszik, vagy a bürokratikus igazgatással, vagy a végrehajtó hatalommal szemben. A magyar politikatörténetben nem, vagy korlátok között léteztek alkotmányos ellensúlyok, független igazságszolgáltatás, jegybank. Túlsúlyban volt, miként ma is, a központosított nemzetállam és hatalompártjának gépezete. Teremti és védi a zárt társadalmat, a nemi, faji, etnikai és vallási megkülönböztetést, képviseli az életforma-ellenforradalmon alapuló kultúrharcot. A nemzetállam központú, nem jogállami rend egy kisebbségellenes rendszer. A politikai nacionalizmus erősíti az etatizmust, ahogy az etatizmus a politikai nacionalizmust. Alapja: „mindig a többségi nemzetnek van igaza”.
A központosított politikai állam könyörtelen hierarchiát teremt, amelyet foggal-körömmel véd. Az állam, és a kényszerközösség mindig fölötte áll az állampolgárnak és az önkéntes közösségnek. A fehér ember fölötte a színes bőrűnek, a magyar a nem-magyarnak, a keresztény a nem-hívőnek, a zsidónak vagy muszlimnak, a migráns vagy a „belső migránsnak” nevezett cigánynak. A férfi mindig megelőzi a nőt, a heteroszexuális a homoszexuálist, a családos az egyedülállót. A gazdag megérdemelten gazdag, a szegény maga tehet arról, hogy szegény. A főorvos fölötte az alorvosnak, az orvos a betegnek, az igazgató a tanári karnak, a tanárok a diákoknak. Az új kasztnak minden cím, rang, jövedelem, vagyon jár, a régi elitnek el kell tűnnie. Védenünk kell a tisztes – focizó, disznóvágó, kolbásztöltő, ultizó –, hagyományos felcsúti, vidéki életet a tisztességtelen, kozmopolita nagyvárosi, budapesti élettel szemben. Előnyben kell részesítenünk az itthon maradó, nemzeti fiatalt az idegenbe gazdasági migránsként menő fiatalokkal szemben. Hitet és lojalitást akarunk tudás és autonómia helyett.
A magyar nemzetállami rendszer európai szinten a konföderáció zászlaja alatt, az államok Európájának eszméjével harcol az unionista, föderációs Európa eszméjével és gyakorlatával. Az orbáni Magyarország a 2015-ös menekültválság óta azon is igyekszik, hogy maga mellé állítsa a menekült- és jogállam-ellenes konföderacionistákat, és megakadályozza az EU további politikai, gazdasági és társadalmi föderalizálását. Miként az amerikai Dél Konföderációja sem csak a rabszolgatartásban különbözött az Észak Uniójától, az európai Kelet és Dél konföderációsai sem csak a migrációs kérdésben az európai Nyugattól, hanem a politikai, gazdasági és társadalmi zártságban vagy nyitottságban, a jogállamiságban, az életformában. A bal és jobboldal konfliktusa helyett az illiberális és autokrata zárt rendszerek összeütközése a liberális és versengő nyitott rendszerekkel az Unió jövőjének a tétje. Soha ennyire nem volt szükségünk egy szabadelvű és nyitott Európára és egy európai Magyarországra!

Győzni két választáson

A 2019-es év a fordulat éve. Ha kétharmaddal győz a Fidesz az Európa Parlament választásán és újra megnyeri Budapestet és a nagyvárosokat, akkor a magyar választó azt üzeni a világnak: nekünk az orbáni zárt Magyarország kell, a nyitott és fejlett Európa, világ nem kell. És akkor Európa és a világ nem üzenhet nekünk mást: nem mi, ti zártátok magatokat ki.
Ez egy összefonódó, kétfordulós, tavaszi-őszi választás. A nyitott, európai Magyarország, a civilek és a politikai ellenzék, társadalmilag, politikailag és gazdaságilag csak akkor tud intézményes ellenállást kialakítani, ha a két választást együtt kezeli. A harc, amit európai pozíciónkért, a jogállamért, a versenyképes piaci növekedésért és a társadalmi esélyegyenlőségért, a minőségi egészségügyért és oktatásért folytatunk, egyben harc azért, hogy Budapest és a nagyvárosok, a kisvárosok és a falvak ne záródjanak ki Európából. Európa ügye szorosan összefügg Hernádszentandrás és Pécs, Edelény és Budapest fejlődésének ügyével. Ha nem lépünk tovább az euró-övezet felé, ha nem részesülünk az európai fejlesztésekből, ha nem ellenőrzi korrupt kormányzatunkat az európai ügyészség, ha nem kapcsolnak be a nagy informatikai, kereskedelmi, közlekedési hálózatokba, ha nem jutunk hozzá Európa szellemi javaihoz, csak kerítésünk és stadionunk, Tiborcz-sötét városaink és uzsorásoknak kiszolgáltatott falvaink lesznek. A városainkért és a falvainkért küzdünk, amikor Európára szavazunk, ennek semmi köze a migránsokhoz.
Az EP-kampánynak mindenütt az európai városért és faluért folytatott kampánynak kell lennie. Valamennyi civil és minden önkormányzati ember azon mérődik le, hogy a tavaszi választáson bizonyítani tudja, hogy képes lesz az EP-képviselőkön keresztül városát és faluját képviselni, programot csinálni, nyitni, összefogni. Civil közös lista, amelyhez fölcsatlakozhatnak, és föl is kell csatlakozniuk a politikai pártoknak. Már nincs érdemi Jobbik és LMP. Az MSZP-nek, a DK-nak, a Momentumnak és a Kétfarkú Kutya Pártnak külön-külön és együtt az az érdekük, hogy közösen megerősítsék magukat az önkormányzatokban. Nemzeti érdek, hogy megszerezzék Budapestet, amelyet a teljes összefogás hiánya miatt nem sikerült egészében elnyerni a parlamenti választásokon. A közös lista Budapesten a kerületekben, a közös főpolgármester-jelölt, a közös program egyenesen megköveteli, hogy az EP-választáson se legyen másként. Közös lista, civil, nagy tekintélyű bal- és jobboldali személyiségekkel, mögöttük pártpolitikusokkal, és azzal az üzenettel, hogy létezik egy európai Magyarország.

Európai Magyarország

Hitetlenként írom, hogy bizony létezik egy európai Magyarország a hívő, ezeréves csodában, Pannonhalmán épp úgy, mint az edelényi görög-katolikus Szent Miklós általános iskolában, ahol hatszáz szegény sorsú gyerek egy halott vidék közepén magyarul és angolul robotikát tanul, ahol legó-kockákkal tanítják a matematikát, ahol az igazgató hitelesen beszél, a hitoktató gitározik és számítógépes programmal hitoktat. Itt minden diák és tanár átérzi, hogy mit köszönhet önmagának és saját európaiságának: az angyal, aki megérintette őket, több nyelven, de leginkább a megértés és a szeretet nyelvén szól. Létezik európai Magyarország, ahol apró falvakban, mindenre elszánt polgármesterek tíz-tizenöt millió forintokból próbálnak kimászni a nyomorúságból, miközben százmilliárdokat rabolnak el kormányzati uramék. Létezik európai, jól vezetett Szeged és Angyalföld, miért ne vezethetné valaki tisztességesen és hozzáértőn Budapestet és Szombathelyt.
Van európai Magyarország, ahol civilek és ügyvédek összefogtak a hajléktalanokért, s remélem lesz, hogy összefogjunk a független igazságszolgáltatásért. Lesz még egyszer olyan Magyarország, ahol nem üldözik el az egyik legkiválóbb egyetemet, ahol nem támadják meg a Tudományos Akadémiát, ahol nem darálják le a független sajtót, ahol nemcsak egyszer emeljük fel a fejünket, egyenesítjük ki a gerincünket, fogunk össze, hanem talán egy életre. Ha nem, akkor majd…
„Egy végkép betört állat hátán
egy végkép betört állat lovagol.”
(A szabadság törékeny óraszerkezete című írás - Népszava 2018. 10. 20. - második része)
2018.11.17 13:00
Frissítve: 2018.11.17 13:00

Minden sejtben ott lapul egy rákgyilkos kód

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:45
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A chicagói Northwestern Egyetem Rákkutató Központjának kutatásai szerint a daganatokat maguk a sejtek képesek likvidálni.
Minden sejtben kódolva van egy önpusztító program, amelynek feladata megölni magát a sejtet, ha rákossá válik. Amikor a sejt belső testőrei jelzik, rákos mutálódás történt, bekapcsolják a gyilkoló kódot is, hogy likvidálják a sejtet. A kód a ribonukleinsavban és kis ribonukleinsavban - mikro-RNS - helyezkedik el, ezek bonyolult egyszálú fehérjelánc molekulák. A mikro-RNS azért is hatásos, mert a rák nem tud adaptálódni, vagy rezisztenssé válni ellene, és így leküzdhetetlen ellenfél lehet, ha a kezeléshez sikerül a kódot szintetikusan előállítani. „Most, hogy megismertük a gyilkos kódot, kemoterápia nélkül be tudjuk kapcsolni, és nem kell belenyúlnunk a genomba, az az a szervezet génkészletébe. A mikro-RNS-eket közvetlenül bejuttathatjuk a sejtekbe, hogy elfordítsák a pusztítás kapcsolóját” - mondta Marcus Peter, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. A mikro-RNS molekulákat – amelyek 800 millió éve alakultak ki a rákos sejtek eltüntetése érdekében - kemoterápiával már eddig is működésre késztették, de mint ismert, a kezelésnek számos, súlyos mellékhatása van, másodlagos rákot is tud okozni, mert megtámadja és megváltoztatja a genomot. Egy 2017-ben közzétett tanulmányban Peter bemutatta, hogy a rákos sejtek elhalnak, ha bizonyos mikro-RNS mulekulákat juttat beléjük. Azt is felfedezte, a sejtek sohasem válnak rezisztensé az RNS molekulákkal szemben, mert azok azokat a géneket is eltüntetik, amelyekre a túlélésükhöz lenne szükségük. „Olyan, mint ha egy öngyilkos mérget venne be, szíven szúrná magát és leugrana a tizedikről” - jellemezte a helyeztet a tudós, aki nem új mesterséges mérget akart alkotni, hanem a természet által kifejlesztett mechanizmust hasznosítani. Tanulmányozták a mikro-RNS-ek molekuláris felépítését, és most már tudnak olyanokat is tervezni, amelyek sokkal hatékonyabbak, mint azok, amelyeket maga a természet állított elő. A következő lépés, hogy a megszerzett tudásukat egy újfajta terápiává fejlesszék, de ez még évekig tarthat. 

Támadásban az immunsejtek

Az idei Nobel-díjasok is molekuláris szinten közelítettek a rákos sejtek elpusztításához. A két díjazott arra koncentrált, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer sejtjei képesek megtámadni a rákos sejteket. Egyikük, James Allison a CTLA-4 nevű fehérjemolekulát tanulmányozta és megfigyelte, hogy az fékezi az immunsejteket azért, hogy ne támadják meg a szervezet egészséges sejtjeit. Megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését. Kollégáival látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. 2010-ben egy klinikai kísérletben embereknél is jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos – betegeknél, több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a PD-1 nevű fehérjemolekulát, amely szintén az immunsejteken (T-sejteken) fejeződik ki. Rájött, hogy a PD-1 is fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.   

Szerző
2018.11.15 12:45
Frissítve: 2018.11.15 12:46