Sosem voltunk még ennyire eladósodva

Publikálás dátuma
2018.04.18 12:34
Fotó: Shutterstock
Mindenkinek három évig kellene ingyen robotolnia ahhoz, hogy ledolgozható legyen a világ adósságállománya. Ám egyelőre nincs baj, az viszont aggasztó, hogy a háztartások is egyre mélyebbre süllyednek a hitelben - és ez a hazaiakra is igaz: itthon minden családnak átlagosan majdnem 1,7 millió forint tartozása van.

Soha annyi adóssága nem volt még a világnak, mint 2017 negyedik negyedévében, írja az Index, az Institute of International Finance pénzügyi kutatócég jelentését összegzve.

Szinte felfoghatatlan összegről van szó: a 237 ezer milliárd dolláros adósságállomány a magyar GDP 1900-szorosa, a globális GDP-nek pedig több mint háromszorosa. Az összeget még jobban lehet érzékeltetni azzal, hogy az adósság ledolgozásához a világon mindenkinek három évig kellene ingyen dolgoznia.

A fejlődő és a fejlett országokban nem ugyanúgy nőttek az adósságok: a fejlődő világban eddig kevesebb adósságot halmoztak fel, viszont az utóbbi időben eladósodási hullám figyelhető meg ezekben az országokban. Eközben a fejlett világban ugyan szintén megnőtt a lakossági hitelfelvétel, az adósságállomány csökkentése már megkezdődött, habár lassan halad. Kivétel például Portugália, Spanyolország és Ausztria, ahol viszonylag gyors az adósság csökkentése, viszont az első kettő esetében ehhez komoly megszorításokra volt szükség.

A jelentés szerint a nagyarányú hitelfelvételnek az az oka, hogy a 2008-as gazdasági válság óta viszonylag alacsonyak a kamatok, így olcsón lehet hitelhez jutni. Ráadásul az utóbbi időben világviszonylatban gazdasági növekedés figyelhető meg, így mindenki nagyobb biztonságban érzi magát, könnyebben vesz fel hitelt, és a bankok is lazább feltételekkel adnak pénzt.

Bajban vagyunk?

Egyelőre nem. Az adósságállomány abszolút értéke ugyan nőtt, viszont a gazdasági növekedés miatt a GDP-hez viszonyítva azonban mégis csökkent 2016 óta. A gazdasági kilátások pedig továbbra is jók, szóval rövid távon nem kell aggódni.

Hosszabb távon már más a helyzet. Az alacsony kamatok és a biztonságos gazdasági környezet miatt a háztartások is bátrabban vettek fel hitelt és a háztartások eladósodása nem jó jel. Ráadásul a jelentés szerint az alacsony kamatok nem tarthatók a végtelenségig, ugyanis ez az infláció elszaladásához vezetne. Az infláció kordában tartásához a kamatokat meg kell majd emelni, ami a hitelek visszafizetését megnehezíti. Ebből a szempontból a Magyar Nemzeti Bank is komoly döntésre kényszerülhet: aközött kell majd választania, hogy elengedi az inflációt és nem emel az alapkamaton, vagy az államadósság kockázatát növeli meg.

Magyarország is függ a befektetők kedvétől

Magyarország ki van téve a nemzetközi befektetők szeszélyének és kockázatvállalási kedvének a jelentés szerint. A nyugati kamatok ugyanis a várakozások alapján nőni fognak, így a nyugati országokéhoz képest a magyar adósság egyre kevésbé lesz vonzó, így a befektetők sem hozzák majd nagy kedvvel ide a pénzüket. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a világban összességében 2017-ben több volt a leminősítés, mint a felminősítés, azaz több olyan ország volt, ahol romlott az adóssághelyzet, mint ahol javult. Ehhez képest a nagy hitelminősítők 2016-ban Magyarországot visszaemelték a befektetési ajánlású kategóriába, és az ország államadós-besorolását pozitív kilátással idén februárban meg is erősítette a Standard & Poor’s.

Komoly problémát okozhat azonban a lakosság hitelállománya. Ahogy arról nemrég a Népszava is írt, a magyarok csak úgy halmozzák a hiteleket, ráadásul a hitelfelvétel az alacsonyabb jövedelműekre jellemző. 2018 első két hónapjában például 100 milliárd forint fölé került az új lakáshitelek összege, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. Igazán látványos a személyi hitelek bővülése a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt 2018 első két hónapjában, ami 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor.

5427 milliárd forint

 majdnem a háztartások hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

Szerző
Frissítve: 2018.04.18 12:43

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29

Nagyot ütött az MNB a forinton

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:56

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja. 
A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte. Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka. Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára  helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni. Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik. Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre.  A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter. Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.

Jönnnek a vállalati kötvények

Magyarországon a vállalati kötvénypiac jelentéktelen, a megtakarításoknak mindössze 1,5 százalékát éri el, szemben a cseh 4-5 vagy a nyugati országok 10-15 százalékával. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött,  elindít egy hosszabb lejáratú vállalati kötvényprogramot, 300 milliárd forintos keretösszeggel, július 1-jétől. A részletes feltételeket április végéig határozzák meg.