Sosem voltunk még ennyire eladósodva

Publikálás dátuma
2018.04.18 12:34
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Mindenkinek három évig kellene ingyen robotolnia ahhoz, hogy ledolgozható legyen a világ adósságállománya. Ám egyelőre nincs baj, az viszont aggasztó, hogy a háztartások is egyre mélyebbre süllyednek a hitelben - és ez a hazaiakra is igaz: itthon minden családnak átlagosan majdnem 1,7 millió forint tartozása van.

Soha annyi adóssága nem volt még a világnak, mint 2017 negyedik negyedévében, írja az Index, az Institute of International Finance pénzügyi kutatócég jelentését összegzve.

Szinte felfoghatatlan összegről van szó: a 237 ezer milliárd dolláros adósságállomány a magyar GDP 1900-szorosa, a globális GDP-nek pedig több mint háromszorosa. Az összeget még jobban lehet érzékeltetni azzal, hogy az adósság ledolgozásához a világon mindenkinek három évig kellene ingyen dolgoznia.

A fejlődő és a fejlett országokban nem ugyanúgy nőttek az adósságok: a fejlődő világban eddig kevesebb adósságot halmoztak fel, viszont az utóbbi időben eladósodási hullám figyelhető meg ezekben az országokban. Eközben a fejlett világban ugyan szintén megnőtt a lakossági hitelfelvétel, az adósságállomány csökkentése már megkezdődött, habár lassan halad. Kivétel például Portugália, Spanyolország és Ausztria, ahol viszonylag gyors az adósság csökkentése, viszont az első kettő esetében ehhez komoly megszorításokra volt szükség.

A jelentés szerint a nagyarányú hitelfelvételnek az az oka, hogy a 2008-as gazdasági válság óta viszonylag alacsonyak a kamatok, így olcsón lehet hitelhez jutni. Ráadásul az utóbbi időben világviszonylatban gazdasági növekedés figyelhető meg, így mindenki nagyobb biztonságban érzi magát, könnyebben vesz fel hitelt, és a bankok is lazább feltételekkel adnak pénzt.

Bajban vagyunk?

Egyelőre nem. Az adósságállomány abszolút értéke ugyan nőtt, viszont a gazdasági növekedés miatt a GDP-hez viszonyítva azonban mégis csökkent 2016 óta. A gazdasági kilátások pedig továbbra is jók, szóval rövid távon nem kell aggódni.

Hosszabb távon már más a helyzet. Az alacsony kamatok és a biztonságos gazdasági környezet miatt a háztartások is bátrabban vettek fel hitelt és a háztartások eladósodása nem jó jel. Ráadásul a jelentés szerint az alacsony kamatok nem tarthatók a végtelenségig, ugyanis ez az infláció elszaladásához vezetne. Az infláció kordában tartásához a kamatokat meg kell majd emelni, ami a hitelek visszafizetését megnehezíti. Ebből a szempontból a Magyar Nemzeti Bank is komoly döntésre kényszerülhet: aközött kell majd választania, hogy elengedi az inflációt és nem emel az alapkamaton, vagy az államadósság kockázatát növeli meg.

Magyarország is függ a befektetők kedvétől

Magyarország ki van téve a nemzetközi befektetők szeszélyének és kockázatvállalási kedvének a jelentés szerint. A nyugati kamatok ugyanis a várakozások alapján nőni fognak, így a nyugati országokéhoz képest a magyar adósság egyre kevésbé lesz vonzó, így a befektetők sem hozzák majd nagy kedvvel ide a pénzüket. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a világban összességében 2017-ben több volt a leminősítés, mint a felminősítés, azaz több olyan ország volt, ahol romlott az adóssághelyzet, mint ahol javult. Ehhez képest a nagy hitelminősítők 2016-ban Magyarországot visszaemelték a befektetési ajánlású kategóriába, és az ország államadós-besorolását pozitív kilátással idén februárban meg is erősítette a Standard & Poor’s.

Komoly problémát okozhat azonban a lakosság hitelállománya. Ahogy arról nemrég a Népszava is írt, a magyarok csak úgy halmozzák a hiteleket, ráadásul a hitelfelvétel az alacsonyabb jövedelműekre jellemző. 2018 első két hónapjában például 100 milliárd forint fölé került az új lakáshitelek összege, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. Igazán látványos a személyi hitelek bővülése a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt 2018 első két hónapjában, ami 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor.

5427 milliárd forint

 majdnem a háztartások hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

Szerző
2018.04.18 12:34
Frissítve: 2018.04.18 12:43

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18