Privátilag 60

Publikálás dátuma
2018.04.20. 07:45
„Az őrült művész, akinél az eszementség bátorsággal párosul” – írta róla Kiss Tibi, a Quimby vezetője Fotók: Kleb Attila
Kárpáti Dódi trombitás (olykor énekes) a Quimby tagja, de évek óta saját zenekart – Priváti Projekt – is vezet, emellett elismert képzőművész. Hatvanadik születésnapi koncertjére barátokat és nemzetközi sztárokat is meghívott.

„Kleb Attila fotóművész barátom, a Get Closer koncertek művészeti vezetője kérdezte tőlem tavaly, hogy nincs-e kedvem a hatvanadik születésnapomra rendezni egy koncertet a MOMKultban. Én addig nem gondoltam erre; a Priváti Projekt inkább a romkocsmák, kisebb klubok világába való, de aztán megtetszett az ötlet, s elkezdtünk együtt gondolkodni, kiket lenne érdemes meghívni erre a nagyobb helyszínre.” Az egyik nagy dobás a világhírű francia jazztrombitás, Erik Truffaz szereplése, akivel már korábban is játszottak együtt és megkedvelték egymást. „Örülök, hogy Kasia Pietrzko is itt lesz – ő most az egyik legérdekesebb fiatal zongorista Lengyelországban, s régóta tartom vele a kapcsolatot” – mondja Dódi. „Egyébként is különösen fontosnak tartom a közép-európai jazzt: újra és újra tudatosítom magamban, hogy van egy végtelen gazdagság ebben a régióban. A többiektől, például az amerikaiaktól eltérő, külön út. Semmi bajom az amerikai zenével, sőt például Roy Hargrove-ot személyesen is meghallgattam nemrég, ugyanakkor az extrém, furcsa, besorolhatatlan trombitásokat, például Phil Grenadier-t vagy John Hasselt még jobban szeretem. Ők azok, akik kísérleteznek, saját magukra reflektálnak. Szerintem jó helyzetben van a magyar és általában a közép-európai jazz, mert járhatjuk a saját utunkat.”

A születésnapi koncerten természetesen a Quimby is színpadra lép, amelyben Kárpáti Dódi legnagyobb sikereit aratta. Mellettük még egy remek trombitás, Barabás Lőrinc is elfogadta a meghívást; valamint Frankie Látó hegedül, Kőszegi Imre dobol, Szaniszló Richárd vibrafonozik és Vasvári Márton basszusgitározik. Utóbbi produceri, zenei rendezői, hangmérnöki feladatokat is ellát. „Mindig is barátokkal zenéltem. Aki rossz fej volt, azzal nem tudtam együttműködni. Ezzel ki is jelöltem magamnak egy utat, amitől nem tudok eltérni. Amit nem szeretek, attól hamarosan el is fordulok” – mondja Dódi. A koncerten a zene mellett a verbalitást is kiemelten fontosnak tartja: „nemcsak úgy, hogy én elmondom az őrületeimet, hanem konkrét idézeteket is felhasználunk.”

Az estet nem tekinti összegzésnek, inkább egy folyamat állomásának, ami a továbblépés felé mutat. Ezzel együtt a próbákról és a koncertről készül egy werkfilm és egy fotósorozat, megjelenik a Born Alive (Élve született) című lemezének vinyl-változata, s egy ötlemezes „Dódi összessel” is előrukkol majd, amihez minden vásárlónak készít egy egyedi grafika-nyomatot. Kárpáti Dódi ugyanis mindmáig aktív képzőművész, aki a legendás Erdély Miklóst tekinti mesterének. Erdélytől tanulta meg, hogy időről időre újra kell kezdeni, le kell győzni a rutint. Azt mondja, mostanában a legegyszerűbb eszközöket használja, s tusrajzaiban addig-addig nehezíti magának az alkotás folyamatát, hogy egyetlen munkája se essen a rutin áldozatául.

Névjegy
Kárpáti Dódi (József) az Egri Tanárképző Főiskolán, majd az Iparművészeti Egyetemen diplomázott. Többek között zenélt a Palermo Boogie Gang, Dirty Blues Band, Balkán Tourist, British Museum, Parkinson Kórus, Boann, Kreol Sikoly és Andersen nevű zenekarban is, majd 2000-ben csatlakozott a Quimbyhez. „Az őrült művész, akinél az eszementség bátorsággal párosul – írta róla Kiss Tibi, a Quimby vezetője. Első szólólemeze, a Senkiföldje 2004-ben jelent meg.

Infó: Privátilag 60 – Kárpáti Dódi születésnapi projekt, április 23. (hétfő), 20:00, MOMKult

Szerző

Felpörög az ingatlanhitelezés

Publikálás dátuma
2018.04.20. 07:23
Népszava fotó
Az ingatlanvásárlások felét kölcsönből fedezik, a jegybanknak azonban ennél is nagyravágyóbb tervei vannak a hitelezésben.

Újabb rekordot döntött a tavalyi év során a lakáshitelezési piac: a bankok mintegy 96 ezer lakáshitelnek adtak zöld jelzést összesen több mint 642 milliárd forint értékben. Ez 18, illetve 35 százalékos emelkedés 2016-hoz képest, ráadásul 9 éves rekordot is jelent. Ennél több lakáshitelt utoljára a válság előtt, 2008-ban engedélyeztek a bankok. Mindez a KSH legfrissebb elemzéséből derül ki, amely szerint ezzel 2017 végére a teljes lakáshitelállomány elérte a 3015 milliárd forintot. Ez a GDP 7,9 százalékának felel meg, és ilyen értelemben csökkenést jelent, hiszen a lakáshitelállomány 2016-ban még a GDP 8,3 százalékát tette ki. Az MNB-nek azonban ennél jóval grandiózusabb tervei vannak. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Portfólió Hitelezés 2018 című konferenciáján azt mondta: várakozásai szerint a lakáshitelek GDP-hez viszonyított aránya 2030-ig akár 30 százalékra is emelkedhet. "Az eladósodottság jó dolog, hiszen hitelképességre és erős gazdaságra utal, a túlzott eladósodottság a rossz, ami kockázatokat és veszélyt hordoz" – fogalmazott.

A lakossági hitelszakértők az idei évre 20-30 százalékos bővülést várnak a lakáshitelek kihelyezésében, a tetőzés pedig szerintük 2-3 év múlva következhet be. Kérdés, hogy az MNB által vízionált lakáshitelpiac-robbanást hogyan lehet elérni? A legkézenfekvőbb út, hogy a jelenleginél többen vesznek fel hitelt - erre utalt is Nagy Márton. Szavai szerint a magyar lakosság jelenleg a legkevésbé eladósodott a régióban és az unióban: a háztartási hitelállomány a GDP százalékában Magyarországon mindössze 15 százalék, miközben a visegrádi országokban 20. A háztartások 32 százalékának van hitele, ami uniós szinten alacsonynak számít. Vagyis van lehetőség a növekedésre, és még ha háztartások fele is vesz fel kölcsönt, akkor sem lesz túlzott az eladósodottság. Mindehhez persze a jövedelmek gyors emelkedésére is szükség volna.

Az ingatlanárak is még feljebb kúszhatnak, így még nagyobb kölcsönöket kell majd a vásárláshoz fölvenni. A fővárosban jelenleg ugyan lassul az ingatlanok drágulása, és inkább a vidéki városokban jellemző a nagyobb lendület, ha azonban az újlakások kedvezményes, 5 százalékos ÁFÁ-ját nem hosszabbítják meg 2019 után, akkor az már önmagában is 20 százalékos drágulást hoz az ingatlanpiacon. A rendszerben ugyanakkor van egy – éppen a jegybank által elrendelt – adósságfék is, miszerint legföljebb a jövedelem 60 százalékáig lehet törlesztőrészletet bevállalni.

Paradox módon egyébként olykor éppen ez az adósságfék akadályozza a biztonságosabb, fix kamatozású hitelek felvételét. Az MNB februári adatai szerint az új ingatlanhiteleknél már 70 százalékos arányt képviselnek a legalább 3 évig fix kamatozású kölcsönök. Ezek ugyan drágábbak, ám kiszámíthatóbbak is, mert akkor sem változik a törlesztőrészlet, ha a jegybanki alapkamat, és vele a banki hitelkamat is emelkedik. A 70 százalékos adat mögé nézve ugyanakkor kiderül, hogy a lakosság korántsem törekszik olyan nagyfokú biztonságra. A legnagyobb részt - 44 százalékot - a mindössze 1-5 évre fixált kamatú hitelek teszik ki. Az 5-10 évre rögzített kamatozású hitelt csak 23, a 10 éven túli fix kamatozást pedig mindössze 4,7 százaléknyian kérték. Ez utóbbi, legbiztonságosabb kölcsönforma aránya ráadásul csökkenő tendenciát mutat, holott a lakáshiteleket átlagosan 14 éves futamidővel veszik fel – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.

Egy 10 évre rögzített kamatozású hitelnél azonban már annyival nagyobb a havi törlesztőrészlet, hogy azt a felvevők nagy része nem vállalja be, sőt, a 60 százalékos korlát miatt sokan nem is vállalhatják be – mutatott rá Trencsán Erika, a Bankráció.hu hitelszakértője. Egy 3 évig fix kamatozású hitelt jelenleg akár 3,1 százalékos kamattal is fel lehet venni, a 10 évre rögzített viszont 4,8 százalékos kamatnál kezdődik. Ez egy tízmilliós hitel esetében 69 800, illetve 78 ezer forint törlesztőrészletet, vagyis csaknem 10 ezer forintos különbséget jelent havonta. A hitelfelvevők ezért leginkább a 3-5 éves fix kamatperiódusokban gondolkodnak, és itt versengenek leginkább különböző kedvezményekkel a bankok is az ügyfelek kegyeiért.

Hitelből veszik a lakások felét
A Bankráció.hu összesítése szerint az ingatlanvásárlásoknak már a 46 százalékát finanszírozzák hitelből a vevők. Ez a 2013-as 33 százalékhoz képest növekedést jelent, ugyanakkor még nem érte el a 2008-as 59 százalékos szintet. A lakáshitelezés felfutásának az alacsony kamatkörnyezet, a lakáscélú állami támogatás, illetve a reálbérek emelkedése egyaránt lökést adott, de az ingatlanárak emelkedésének is komoly szerep jutott. Míg a fővárosban nemrég még 10-15 millió forintból lehetett venni egy átlagos lakást, addig ma már ehhez 15-20 millió forint kell, ezért egyre kevesebb a tisztán készpénzes vevő – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Tapasztalatai szerint ma jellemzően a befektetési céllal vásárlók szorulnak kevésbé hitelre, illetve a nyaralókat, és a kisebb települések olcsóbb ingatlanait veszik meg önerőből. A kedvező kamatoknak köszönhetően ugyanakkor sokan akkor is hitelből vásárolnak, ha van megtakarításuk, a hitelből vásárolt ingatlanok aránya ezért várakozásai szerint tovább emelkedik majd a közeljövőben.

Szerző

Felpörög az ingatlanhitelezés

Publikálás dátuma
2018.04.20. 07:23
Népszava fotó
Az ingatlanvásárlások felét kölcsönből fedezik, a jegybanknak azonban ennél is nagyravágyóbb tervei vannak a hitelezésben.

Újabb rekordot döntött a tavalyi év során a lakáshitelezési piac: a bankok mintegy 96 ezer lakáshitelnek adtak zöld jelzést összesen több mint 642 milliárd forint értékben. Ez 18, illetve 35 százalékos emelkedés 2016-hoz képest, ráadásul 9 éves rekordot is jelent. Ennél több lakáshitelt utoljára a válság előtt, 2008-ban engedélyeztek a bankok. Mindez a KSH legfrissebb elemzéséből derül ki, amely szerint ezzel 2017 végére a teljes lakáshitelállomány elérte a 3015 milliárd forintot. Ez a GDP 7,9 százalékának felel meg, és ilyen értelemben csökkenést jelent, hiszen a lakáshitelállomány 2016-ban még a GDP 8,3 százalékát tette ki. Az MNB-nek azonban ennél jóval grandiózusabb tervei vannak. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Portfólió Hitelezés 2018 című konferenciáján azt mondta: várakozásai szerint a lakáshitelek GDP-hez viszonyított aránya 2030-ig akár 30 százalékra is emelkedhet. "Az eladósodottság jó dolog, hiszen hitelképességre és erős gazdaságra utal, a túlzott eladósodottság a rossz, ami kockázatokat és veszélyt hordoz" – fogalmazott.

A lakossági hitelszakértők az idei évre 20-30 százalékos bővülést várnak a lakáshitelek kihelyezésében, a tetőzés pedig szerintük 2-3 év múlva következhet be. Kérdés, hogy az MNB által vízionált lakáshitelpiac-robbanást hogyan lehet elérni? A legkézenfekvőbb út, hogy a jelenleginél többen vesznek fel hitelt - erre utalt is Nagy Márton. Szavai szerint a magyar lakosság jelenleg a legkevésbé eladósodott a régióban és az unióban: a háztartási hitelállomány a GDP százalékában Magyarországon mindössze 15 százalék, miközben a visegrádi országokban 20. A háztartások 32 százalékának van hitele, ami uniós szinten alacsonynak számít. Vagyis van lehetőség a növekedésre, és még ha háztartások fele is vesz fel kölcsönt, akkor sem lesz túlzott az eladósodottság. Mindehhez persze a jövedelmek gyors emelkedésére is szükség volna.

Az ingatlanárak is még feljebb kúszhatnak, így még nagyobb kölcsönöket kell majd a vásárláshoz fölvenni. A fővárosban jelenleg ugyan lassul az ingatlanok drágulása, és inkább a vidéki városokban jellemző a nagyobb lendület, ha azonban az újlakások kedvezményes, 5 százalékos ÁFÁ-ját nem hosszabbítják meg 2019 után, akkor az már önmagában is 20 százalékos drágulást hoz az ingatlanpiacon. A rendszerben ugyanakkor van egy – éppen a jegybank által elrendelt – adósságfék is, miszerint legföljebb a jövedelem 60 százalékáig lehet törlesztőrészletet bevállalni.

Paradox módon egyébként olykor éppen ez az adósságfék akadályozza a biztonságosabb, fix kamatozású hitelek felvételét. Az MNB februári adatai szerint az új ingatlanhiteleknél már 70 százalékos arányt képviselnek a legalább 3 évig fix kamatozású kölcsönök. Ezek ugyan drágábbak, ám kiszámíthatóbbak is, mert akkor sem változik a törlesztőrészlet, ha a jegybanki alapkamat, és vele a banki hitelkamat is emelkedik. A 70 százalékos adat mögé nézve ugyanakkor kiderül, hogy a lakosság korántsem törekszik olyan nagyfokú biztonságra. A legnagyobb részt - 44 százalékot - a mindössze 1-5 évre fixált kamatú hitelek teszik ki. Az 5-10 évre rögzített kamatozású hitelt csak 23, a 10 éven túli fix kamatozást pedig mindössze 4,7 százaléknyian kérték. Ez utóbbi, legbiztonságosabb kölcsönforma aránya ráadásul csökkenő tendenciát mutat, holott a lakáshiteleket átlagosan 14 éves futamidővel veszik fel – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.

Egy 10 évre rögzített kamatozású hitelnél azonban már annyival nagyobb a havi törlesztőrészlet, hogy azt a felvevők nagy része nem vállalja be, sőt, a 60 százalékos korlát miatt sokan nem is vállalhatják be – mutatott rá Trencsán Erika, a Bankráció.hu hitelszakértője. Egy 3 évig fix kamatozású hitelt jelenleg akár 3,1 százalékos kamattal is fel lehet venni, a 10 évre rögzített viszont 4,8 százalékos kamatnál kezdődik. Ez egy tízmilliós hitel esetében 69 800, illetve 78 ezer forint törlesztőrészletet, vagyis csaknem 10 ezer forintos különbséget jelent havonta. A hitelfelvevők ezért leginkább a 3-5 éves fix kamatperiódusokban gondolkodnak, és itt versengenek leginkább különböző kedvezményekkel a bankok is az ügyfelek kegyeiért.

Hitelből veszik a lakások felét
A Bankráció.hu összesítése szerint az ingatlanvásárlásoknak már a 46 százalékát finanszírozzák hitelből a vevők. Ez a 2013-as 33 százalékhoz képest növekedést jelent, ugyanakkor még nem érte el a 2008-as 59 százalékos szintet. A lakáshitelezés felfutásának az alacsony kamatkörnyezet, a lakáscélú állami támogatás, illetve a reálbérek emelkedése egyaránt lökést adott, de az ingatlanárak emelkedésének is komoly szerep jutott. Míg a fővárosban nemrég még 10-15 millió forintból lehetett venni egy átlagos lakást, addig ma már ehhez 15-20 millió forint kell, ezért egyre kevesebb a tisztán készpénzes vevő – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Tapasztalatai szerint ma jellemzően a befektetési céllal vásárlók szorulnak kevésbé hitelre, illetve a nyaralókat, és a kisebb települések olcsóbb ingatlanait veszik meg önerőből. A kedvező kamatoknak köszönhetően ugyanakkor sokan akkor is hitelből vásárolnak, ha van megtakarításuk, a hitelből vásárolt ingatlanok aránya ezért várakozásai szerint tovább emelkedik majd a közeljövőben.

Szerző