Nick Thorpe: ma nincs menekültválság

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:45
Fotók: Draskovics Ádám
Fotó: /
Nick Thorpe Sír az út előttem című könyve a menekültválságról szól, amelyben a szerző rendkívül érzékeny, ugyanakkor pontos korrajzot ad az elmúlt három év történéseiről.

„Minden országnak joga van tudni, ki lép a földjére és mi célból. Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek voltaképpen igaza volt abban, hogy senkinek nincs joga megmondani, kivel osszuk meg a házunkat. Amikor azonban valaki kopogtat az ajtónkon, az az udvarias, ha kinyitjuk, és megkérdezzük, ki ő, és mit szeretne.” – vélekedik Nick Thorpe, a BBC tudósítója legújabb, Sír az út előttem című könyvében, amelynek alapgondolata a Benyó Rita által moderált könyvbemutatón is elhangzott a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Amikor Magyarországon téma lett a menekültválság, a szerző látta, hogy míg a kormány igen erőteljes propagandakampányt indított, addig sok magyar ember oldaláról nagyon őszinte félelmek alakultak ki, annak kapcsán, hogy kik ezek az emberek, és miért vannak itt. Akkor azt gondolta, újságíróként, és íróként is logikus lépés lemenni a határokhoz, és megkérdezni az emberektől: kik vagytok, honnan jöttetek, miért, miért pont most, miért nem tegnap, miért nem holnap, mit akartok, meddig akartok maradni.

Míg korábbi könyvében a Duna útját követte végig, ebben a kötetben a menekültek útját járta be 2015-től 2018 elejéig. A célja az volt, hogy minél több emberrel megismerkedjen, és kérdéseket tegyen fel nekik.

„Szerintem ma nincs menekültválság. Aki ezt állítja, az politikai játszmát folytat. Volt menekültválság persze, amikor naponta több ezer ember érkezett át a határon” – hangsúlyozta az író, majd hozzátette: „én mindig mindenkire emberként próbáltam tekinteni, és nagyon sok ember volt, akinek vizet vagy ennivalót adtam. Úgy érzem, nagy szerencse, ha az ember olyan országba születik, ahol elég ennivaló, innivaló van.” Elmondta, a könyvben nem politizálni akart, és sajnálja, hogy a kormány politikai kérdést csinált belőle. Úgy látja, ez egy túlpolitizált téma. „Arról van szó, hogy 2011 óta, amikor véget ért az arab tavasz, nagyon sokan menekültek el a Közel-Keletről. A 23 milliós szír populációból félmillióan már meghaltak, 11 millió már nem tud a saját otthonában élni, 6 millióan Szíriában rekedtek, 5 millió Törökországban, Jordániában, vagy Libanonban van, és ebből 1 millió jött Európába. Minden harmadik menekült, aki Európába jött, szír” – részletezte az eseményeket. „Nekik ez sorsdöntő kérdés, sokkal nagyobb, mint egy választás, vagy mint egy politikai téma.”

„Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át”

„Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át”

Több száz menekülttel beszélgetett az elmúlt három év során, később több emberhez is visszatért. Példaként egy 20 év körüli kongói fiút említett, akivel Ásotthalomnál ismerkedett meg, majd másfél évvel később Párizsban találkoztak, amikor a fiú ott menekültstátuszt kapott. Mikor arról kérdezte, most mit fog csinálni, a fiú azt mondta írni és olvasni szeretne megtanulni… Számos olyan története is van, amely azt mutatja, nem a BBC tudósítójaként, hanem magánemberként közeledett az emberekhez, s akár az út szélén is leült dinnyézni afgán fiatalokkal, ha úgy adódott.

Úgy látja, a fő tévhit az emberek között, hogy azt gondolják, a menekült kevesebbet ér, mint a helyi polgár. Az egyik ember lenézi a másikat, s ez ugyanúgy igaz, ha egy magyarról van szó, aki Angliában vagy Ausztriában dolgozik, mint ha egy afgán, afrikai, iraki vagy szír menekült jön Magyarországra, vagy más országba. - Végül is, én is migránsként jöttem ide 1986-ban, azóta itt élek, és mindig azt tapasztalom, hogy tele van ez az ország vendégszeretettel. Nagyon jó volt számomra itt az utolsó harminckét év, és remélem a következő harminckettő is az lesz – tette hozzá nevetve. Elmondta, eszébe jutott ugyan az utóbbi három évben, hogy elmenjen, de reméli itt tud maradni. - Ez nagyon nehéz három év volt, mert nagyon szeretem ezt az országot, és úgy érzem, most nagyon rossz a hangulat.

Az író elmondta, nem igazán volt számára félelmetes a helyzet, még lent a határon sem. Éjszakákat, hajnalokat töltött menekültekkel. „Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át” – mesélte nevetve. Más véleményen voltak ugyanis a menekülteket illetően. Kiemelte egyúttal azt is, hogy a rendőrséggel nagyon jó tapasztalatai voltak. Még nem volt kész a kerítés a határon, amikor beszélgetni kezdett egy rendőrrel minderről, ő pedig azt mondta, ez pont olyan, mint a Monthy Python Hülye járások minisztériuma című epizódja.

Az író úgy véli, a politika nagyon ügyesen használta a témát. S a kérdésre, miért csak kormányoldalon, azt felelte, nehéz lett volna egy ellenzéki pártnak a választás előtt egy-vagy két évvel, amikor olyan domináló volt a kormány oldaláról ez a narráció. Szerinte ez egy nagyon polarizált ország. A vita a menekültkérdésről még el sem kezdődött igazán. Az író szerint ez abból is ered, hogy nagyon összetett történelme van Magyarországnak, és nem lehet megérteni a magyar hozzáállást, ha az ember nem érti, hogy ebben a térségben milyen sokszor vonultak fel külföldi katonák. - Ebben a helyzetben nagyon könnyű volt a hatalomnak az ördögöt a falra festeni. De ez nem azt jelenti, hogy a magyarokra jellemzőbb lenne az idegengyűlölet, mint az angolokra, vagy hogy nincs óriási szívük. Szerintem teljesen nyitottak, csak félnek az ismeretlentől – mondta. Úgy látja, nagyon sokan belefáradtak a menekülttémába. S ezt érzi magáról is. Szeretne kicsit a madarakról, fákról és a magyarokról írni.

2018.04.23 07:45

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42