Nick Thorpe: ma nincs menekültválság

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:45
Fotók: Draskovics Ádám
Fotó: /
Nick Thorpe Sír az út előttem című könyve a menekültválságról szól, amelyben a szerző rendkívül érzékeny, ugyanakkor pontos korrajzot ad az elmúlt három év történéseiről.

„Minden országnak joga van tudni, ki lép a földjére és mi célból. Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek voltaképpen igaza volt abban, hogy senkinek nincs joga megmondani, kivel osszuk meg a házunkat. Amikor azonban valaki kopogtat az ajtónkon, az az udvarias, ha kinyitjuk, és megkérdezzük, ki ő, és mit szeretne.” – vélekedik Nick Thorpe, a BBC tudósítója legújabb, Sír az út előttem című könyvében, amelynek alapgondolata a Benyó Rita által moderált könyvbemutatón is elhangzott a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Amikor Magyarországon téma lett a menekültválság, a szerző látta, hogy míg a kormány igen erőteljes propagandakampányt indított, addig sok magyar ember oldaláról nagyon őszinte félelmek alakultak ki, annak kapcsán, hogy kik ezek az emberek, és miért vannak itt. Akkor azt gondolta, újságíróként, és íróként is logikus lépés lemenni a határokhoz, és megkérdezni az emberektől: kik vagytok, honnan jöttetek, miért, miért pont most, miért nem tegnap, miért nem holnap, mit akartok, meddig akartok maradni.

Míg korábbi könyvében a Duna útját követte végig, ebben a kötetben a menekültek útját járta be 2015-től 2018 elejéig. A célja az volt, hogy minél több emberrel megismerkedjen, és kérdéseket tegyen fel nekik.

„Szerintem ma nincs menekültválság. Aki ezt állítja, az politikai játszmát folytat. Volt menekültválság persze, amikor naponta több ezer ember érkezett át a határon” – hangsúlyozta az író, majd hozzátette: „én mindig mindenkire emberként próbáltam tekinteni, és nagyon sok ember volt, akinek vizet vagy ennivalót adtam. Úgy érzem, nagy szerencse, ha az ember olyan országba születik, ahol elég ennivaló, innivaló van.” Elmondta, a könyvben nem politizálni akart, és sajnálja, hogy a kormány politikai kérdést csinált belőle. Úgy látja, ez egy túlpolitizált téma. „Arról van szó, hogy 2011 óta, amikor véget ért az arab tavasz, nagyon sokan menekültek el a Közel-Keletről. A 23 milliós szír populációból félmillióan már meghaltak, 11 millió már nem tud a saját otthonában élni, 6 millióan Szíriában rekedtek, 5 millió Törökországban, Jordániában, vagy Libanonban van, és ebből 1 millió jött Európába. Minden harmadik menekült, aki Európába jött, szír” – részletezte az eseményeket. „Nekik ez sorsdöntő kérdés, sokkal nagyobb, mint egy választás, vagy mint egy politikai téma.”

„Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át”

„Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át”

Több száz menekülttel beszélgetett az elmúlt három év során, később több emberhez is visszatért. Példaként egy 20 év körüli kongói fiút említett, akivel Ásotthalomnál ismerkedett meg, majd másfél évvel később Párizsban találkoztak, amikor a fiú ott menekültstátuszt kapott. Mikor arról kérdezte, most mit fog csinálni, a fiú azt mondta írni és olvasni szeretne megtanulni… Számos olyan története is van, amely azt mutatja, nem a BBC tudósítójaként, hanem magánemberként közeledett az emberekhez, s akár az út szélén is leült dinnyézni afgán fiatalokkal, ha úgy adódott.

Úgy látja, a fő tévhit az emberek között, hogy azt gondolják, a menekült kevesebbet ér, mint a helyi polgár. Az egyik ember lenézi a másikat, s ez ugyanúgy igaz, ha egy magyarról van szó, aki Angliában vagy Ausztriában dolgozik, mint ha egy afgán, afrikai, iraki vagy szír menekült jön Magyarországra, vagy más országba. - Végül is, én is migránsként jöttem ide 1986-ban, azóta itt élek, és mindig azt tapasztalom, hogy tele van ez az ország vendégszeretettel. Nagyon jó volt számomra itt az utolsó harminckét év, és remélem a következő harminckettő is az lesz – tette hozzá nevetve. Elmondta, eszébe jutott ugyan az utóbbi három évben, hogy elmenjen, de reméli itt tud maradni. - Ez nagyon nehéz három év volt, mert nagyon szeretem ezt az országot, és úgy érzem, most nagyon rossz a hangulat.

Az író elmondta, nem igazán volt számára félelmetes a helyzet, még lent a határon sem. Éjszakákat, hajnalokat töltött menekültekkel. „Talán a legfélelmetesebb az volt, amikor Schmidt Mária kiabált velem fél órán át” – mesélte nevetve. Más véleményen voltak ugyanis a menekülteket illetően. Kiemelte egyúttal azt is, hogy a rendőrséggel nagyon jó tapasztalatai voltak. Még nem volt kész a kerítés a határon, amikor beszélgetni kezdett egy rendőrrel minderről, ő pedig azt mondta, ez pont olyan, mint a Monthy Python Hülye járások minisztériuma című epizódja.

Az író úgy véli, a politika nagyon ügyesen használta a témát. S a kérdésre, miért csak kormányoldalon, azt felelte, nehéz lett volna egy ellenzéki pártnak a választás előtt egy-vagy két évvel, amikor olyan domináló volt a kormány oldaláról ez a narráció. Szerinte ez egy nagyon polarizált ország. A vita a menekültkérdésről még el sem kezdődött igazán. Az író szerint ez abból is ered, hogy nagyon összetett történelme van Magyarországnak, és nem lehet megérteni a magyar hozzáállást, ha az ember nem érti, hogy ebben a térségben milyen sokszor vonultak fel külföldi katonák. - Ebben a helyzetben nagyon könnyű volt a hatalomnak az ördögöt a falra festeni. De ez nem azt jelenti, hogy a magyarokra jellemzőbb lenne az idegengyűlölet, mint az angolokra, vagy hogy nincs óriási szívük. Szerintem teljesen nyitottak, csak félnek az ismeretlentől – mondta. Úgy látja, nagyon sokan belefáradtak a menekülttémába. S ezt érzi magáról is. Szeretne kicsit a madarakról, fákról és a magyarokról írni.

2018.04.23 07:45

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00

Gyilkolni kételyek nélkül

Publikálás dátuma
2018.09.24 13:00

Fotó: /
Nemcsak a Harmadik Birodalom fő háborús bűnöseit állították nemzetközi bíróság elé Nürnbergben: az amerikai katonai bíróságokon 1946 és 1949 között tizenkét perben 185 orvos, ügyvéd, gyáros, SS- és rendőri vezető, Wehrmacht-tábornok, köztisztviselő, bíró és diplomata ellen emeltek vádat. Az eljárások azt próbálták feltárni, hogy a német vezetés miként járult hozzá a náci zsarnokság hatalmi rendszeréhez. A vádlottak közül 24-et ítéltek halálra (13-at végeztek ki), 25-öt felmentettek. Utóbbiak között volt Konrad Schäfer orvos is, aki – miután emberkísérleteit „hasznosnak” találták – a felmentése után alig hat héttel már a NASA alkalmazásában állt. Henry Köhler 1997-es dokumentumfilmje, A nürnbergi kísérő perek ezt az ellentmondásoktól sem mentes időszakot eleveníti meg archív felvételek, valamint olyan közreműködők segítségével, mint a magyar származású Ben Ferencz ügyész, vagy Telford Taylor főügyész. Hogyan lehet rábírni embereket tömeggyilkosságokra? Talán ezt az Einsatzgruppe-perrel foglalkozó epizód emeli ki igazán. Régi recept: a félelmekre építő, gyűlöletet generáló ideológiát törvényekkel kell megtámogatni. Így lehet, hogy a félkatonai halálosztagok vezetői semmiféle megbánást nem mutattak amiatt, hogy 1941 és 1943 között hatszázezer – más becslés szerint egymillió – civilt gyilkoltattak le a volt Szovjetunió területén.  

Info:

A dokumentumfilmet péntek éjjel vetítette a Duna tévé, a Médiaklikk online felületén szeptember 29-ig látható.

2018.09.24 13:00
Frissítve: 2018.09.24 13:00