Egy gyógyító kell, de gyorsan

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:10

Átfogó reformot szeretnénk – mondta lapunknak a Magyar Kórházszövetség elnöke, Svébis Mihály tegnap, amikor még nem derült ki, hogy ki lesz az egészségügyért felelős miniszter.

- Ha most önnek adnák az ágazatvezetői posztot, mi lenne az első teendője?

- A bértárgyalások folytatása. A gazdasági és műszaki területen dolgozók bérét gyorsan rendezném. Ők most már a többedik alkalommal maradtak ki az emelésből. Pedig hiába állnak a legfelkészültebb orvosok a betegágyak mellett, ha a gépeket, eszközöket nem tudjuk használni, mert nincs aki működtesse azokat. Aztán persze a szakmai szervezetekkel közösen dolgoznánk ki egy átfogó egészségügyi reform csomagot.

- A kórházszövetség mit vár az új kormánytól? Adtak be listát?

- Változásokat szeretnénk, ezt az állásfoglalásunkban is jeleztük. Ha majd feláll az új kormány, akkor jelentkezünk, hogy mit segíthetünk. A Magyar Kórházszövetség „krisztusi korba” lépett. Az eddig eltelt idő már kellő tapasztalattal és egyben elegendő alázattal vértezett fel bennünket. Azt gondoljuk van mondanivalónk.

- Furcsa helyzetben tartja most a szervezetük a kongresszusát: a régi minisztériumi vezetők már nem vezetnek, az újakat még nem nevezték meg.

- Valóban, ezért is elemezzük most végig a különböző szekciókban az elmúlt négy évet. A problémák évek óta ugyanazok. A magyar egészségügy nagyon beteg, kellene egy gyógyító hozzá, de nagyon gyorsan.

- Lehet elég hatékony a „gyógyító” úgy, hogy a szakmának nem sikerült külön tárcát kiharcolnia az ágazatnak?

- Ez nem a szakma gyengesége, ráadásul korábban volt saját tárcája az ágazatnak, de akkor sem volt elég erős a kormányzatban az egészségügy. Vagyis az eredményesség nem föltétlen a kormányzati struktúrán múlik. Nagyon remélem, hogy az új ciklus alatt történnek változások: persze maradhatna akár minden úgy ahogy van, bele lehet tenni a rendszerbe még néhány milliárd forintot, de ettől még az ellátás minősége nem lesz jobb. Egyszer el kellene jutni az átfogó szerkezeti átalakításig. Sok mindenen, például a finanszírozáson is javítani kellene, de főleg azokra a változásokra van igen nagy szükség, amelyektől fönntarthatóvá válik a rendszer. Most eléggé nagy a feszültség a kórházakban a munkaerő hiány miatt is: el kellene érni, hogy az ápolók, a rezidensek a kórházainkban maradjanak.

- Ehhez mekkora bérre lenne szükség?

- Nem tudom. A rezidensek távozási indokai között a bér csak az ötödik helyen van. A nővéreknél a bér ennél lényegesebb elem. Náluk is egyértelműen folytatni kell az emelést egy olyan szintig, hogy a fizetésükből meg tudjanak élni, es ne kényszerüljenek másod- meg harmadállásra.

- Az egészségpolitika új irányítója kaphat elég erős felhatalmazást arra, hogy a legszükségesebbeket meglépje?

- Ezt nem tudom megmondani. Most az a fontos, hogy az, aki jön nyugalmat és biztonságot teremtsen.

- A kongresszus első napján pert nyert a TASZ, ki kell adnia a humán tárcának a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat. A kórházszövetség elnökeként mit gondol a döntésről?

- Nem aggódom, nincs bajom a döntéssel. Ha van bírósági ítélet, ki kell adni. Baj abból lehet, ha ezeket az adatokat nem helyesen értékelik az emberek, és mindennek az lesz a következménye, hogy pellengére állítanak majd egy-egy kórházat.

Szerző

Brüsszelben is érzik, valamit tenni kell

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:08
Shutterstock fotó

A korrupció magas szintje miatt a legsúlyosabb szankciókkal fenyegető, úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megindítását javasolja Magyarország ellen az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága. A testület szerdán elfogadott véleményében úgy fogalmazott, hogy "a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya, a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással vannak az uniós források magyarországi felhasználására." Ez pedig kimerítheti az EU szerződésében foglalt értékek megsértését és indokolja akár a szavazati jog megvonásához vezető folyamat elindítását.

A képviselők 12 igen szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el a szöveget, amelyet csatolnak az EP állampolgári szakbizottságában készülő, a magyarországi helyzetről szóló jelentéshez.

– Valamit tennünk kell! Szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy biztosítsuk a közösségi értékek és szabályok tiszteletben tartását. A 7. cikkelyes eljárás a végső eszköz, hogy rábírjuk erre a tagállamokat – mondta lapunknak Ingeborg Gräßle elnök, a vélemény szerzője az ülés után. A német kereszténydemokrata politikus kifejtette, hogy az EU költségvetésének a végrehajtása megköveteli a jogállami normáknak megfelelő kormányzást. Kérdésünkre megerősítette, hogy a néppárti képviselők "nagyon szorosan együttműködnek" és egyetértenek a szövegben kifejtett állásponttal.

Az eredetileg rövidnek szánt véleménytervezet legalább a kétszeresére bővült az elfogadott módosító indítványokkal. Ezek között szerepel, hogy az EP információt kér azokról a magyar cégekről, amelyek az uniós pénzből megvalósított projektek egyedüli ajánlattevői voltak az elmúlt években. A szakbizottság felszólítja továbbá a magyar kormányt, hogy publikálja azoknak a vállalkozásoknak a listáját, amelyek több mint 15 ezer euró értékben nyertek el EU pályázatokat. Emellett vizsgálatot követel annak kiderítésére, hogy a pályázati kiírásokat valóban egyes társaságok testére szabták-e. A vélemény méltatja a civil társadalom szerepét a korrupció elleni küzdelemben.

A szavazáson ugyanakkor nem kapott többséget a javaslat, hogy az Európai Bizottság függessze fel az uniós források kifizetését azoknak a tagállamoknak, amelyek nem csatlakoznak az Európai Ügyészséghez. Magyarország ezek közé tartozik.

A parlamenti szakbizottság statisztikai adatok sokaságával támasztja alá az értékelését. Hangsúlyozza, hogy 2016-ban a 28 tagország közül Magyarország kapta a legmagasabb összegű pénzbüntetést az EU források szabálytalan felhasználása miatt. A 2004-2017 között folyósított mintegy 30 milliárdnyi fejlesztési forrásból a pénzügyi szankció összege meg fogja haladni az egymilliárdot.

A Fidesz EP-delegációjának nevében megszólaló Deutsch Tamás "politikai blöffnek” nevezte az előterjesztést, amely "egyoldalú és politikailag elfogult." Ingeborg Gräßlét megkérdeztük, hogy mit szól frakciótársa értékeléséhez. "Ebben a házban mindenki elmondhatja a véleményét" – felelte.

Tarifaemelés minden áron

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:06

A főváros, miközben drasztikusan növelte a taxidíjakat, figyelmen kívül hagyta és el akarta titkolni a versenyhivatal tiltakozását.

Július elsejétől drágább lesz Budapesten taxival utazni: a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő - erről döntött tegnap a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége. Mindez azt jelenti, hogy a kilométerdíj 300, a percenként várakozás, pedig 75 forint lesz. Az átlagos fuvardíj így mintegy 10 százalékkal lesz magasabb, ha az átlagosan 7 kilométeres utaskilométerrel számolunk.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Szeneczey Balázs, a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes azzal "védte" a döntést: nem a főváros, hanem az egyik taxis társaság, a Citytaxi kezdeményezte az emelést. A döntés előtt kikérték a BKIK, a fuvarszervező cégek és a taxis érdekképviseleti szervek véleményét, így az előterjesztés, majd végül a döntés – az eredeti elképzelésekhez képest kisebb mértékű emelésről – szerinte konszenzus alapján született meg. A taxisok fő indoka az volt, hogy 2013 óta változatlanok a tarifák, emellett a BKIK arra is hivatkozott, hogy időközben szigorodtak a gépkocsi-követelmények, drágultak a biztosítások, és az online pénztárgép használatát is bevezették.

Szaniszló Sándor, az MSZP képviselője viszont elfogadhatatlannak nevezte az emelést, szerinte ugyanis a fővárosnak arra kellene törekednie, hogy a fuvarszervezők olcsóbban is biztosíthassák a szolgáltatásukat. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője arra kérte a főpolgármestert, ne engedjen a taxisok nyomásának.. Erre Tarlós István közölte, nem zárkóznak el a taxirendelet további finomításának lehetőségétől. Szerinte a taxisok által kezdeményezett díjemelés az ő kockázatuk.

A taxisrendelet módosításáról szóló előterjesztés mellékletei között hiába kerestük a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) véleményét, pedig információnk szerint azt időben eljuttatták Szeneczey Balázshoz. A mulasztás azért is érthetetlen, mert az önkormányzatnak kötelessége lett volna a nyilvánossággal megismertetni a GVH álláspontját.

A GVH egyértelműen fogalmazott az eddig eltitkolt állásfoglalásban: nem támogatják a tarifaemelést, a fővárosi taxirendelet árszabályozása nem oldja meg a piacon felmerülő anomáliákat, ezért a szabályzat teljes újragondolását javasolják. A GVH szerint a szabályozást versenybaráttá, és a mobilapplikációs eszközök felé nyitottá kell tenni.

A hivatal érdeklődésünkre közölte, hogy a GVH nem rendelkezik hatáskörrel rendeletek felülvizsgálatára, arra a kormányhivatal jogosult.

Átgondolatlan tervek
Szeptembertől indult a Lánchíd felújítása. Az átkelő teljes lezárásával járó felújítás költsége 16 milliárd forint lesz, és előre láthatólag 2021 nyarára fejeződhet be a munka. A főváros egyúttal arról is döntött: az alagút és a Clark Ádám tér felújítását későbbre halasztják.
A napokban Vitézy Dávid a BKK volt vezérigazgatója a Facebookon komoly kritikával illette a javaslatot: szerinte a Lánchidat és az alagutat egy beruházásként készítették elő, és azzal, hogy most két részre osztották a felújítást, kétszer hosszabb ideig lesz használhatatlan az Alagút-Lánchíd-tengely. - B. Z.

Szerző