Koszovónak az EU-tagság a cél

Publikálás dátuma
2018.04.26. 16:36
Hashim Thaci (balra) és Donald Tusk (jobbra) egy korábbi találkozásuk alkalmával. Fotó: JOHN THYS / AFP
Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök - írja az MTI. Utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

A Zeri.info pristinai hírportál beszámolója szerint Hashim Thaci kifejtette: egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni térség és az EU soha nem volt még olyan közel egymáshoz mint most, és mindkét félnek az az érdeke, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozhassanak az európai családhoz. Mint mondta: Koszovónak feltétlenül fel kell gyorsítania az európai integráció útján folytatott lépéseit, meg kell fogalmaznia európai perspektíváját, és a lehető legrövidebb időn belül tagjelölti státust kell szereznie.

A koszovói államfő felhívta a figyelmet arra, hogy országának továbbra is érdekében áll a kapcsolat normalizálása Szerbiával. "Koszovó nemcsak a párbeszéd folytatásában érdekelt, hanem abban is, hogy tartós békét biztosítsunk a térségben" - tette hozzá.

Végül aláhúzta, hogy a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszerről is tárgyalt az Európai Tanács elnökével, és tájékoztatta mindazokról a lépésekről, amelyeket Pristina a vízumliberalizáció érdekében eddig tett.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatójukon elismerőleg szólt arról, hogy Pristina a közelmúltban ratifikálta a Montenegróval megkötött határegyezményt, ez ugyanis fontos kérdés volt Brüsszel számára, és fontos lépés annak érdekében, hogy az EU eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.

Mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy Koszovó előtt még számos feladat áll, harcolnia kell az országban uralkodó korrupció ellen, és rendeznie kell a kapcsolatát Szerbiával. "Az EU-ba csak a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezésén keresztül vezet az út" - húzta alá.

Donald Tusk úgy vélekedett, hogy mindaddig, amíg nem ültetik át a gyakorlatba is a megkötött megállapodásokat, nem javulhatnak az érintett országok uniós kilátásai sem. Hozzátette azonban, hogy miután szerdán Belgrádban találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, csütörtökön pedig Hashim Thaci koszovói államfővel, sokkal derűlátóbbá vált a helyzet mihamarabbi rendezését illetően.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet.

Szerző

Minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak

Publikálás dátuma
2018.04.26. 16:33
Illusztráció: pexels.com
Nyilvánosságra hozta a tavalyi év gyermekjogi szempontból legmeghatározóbb eseményeit bemutató jelentését a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.

A jelentés a gyerekek, a fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály alakítja hétköznapokat. Ezért a jövő társadalomképét nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel – írták a jelentés készítői. „Ez már a második ilyen, éves összefoglaló. Az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet. A 2016-os jelentés videóját több mint százezren látták” - mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A gyermekbántalmazás és a fogyatékossággal élő gyerekek mellett a hátrányos megkülönböztetés volt az idei jelentés három témája.

„2017-ben a gyermekbántalmazások területén volt a legtöbb új jogszabály, ennek következtében komolyan szabályozták, hogy milyen büntetést kaphat az, aki gyerek sérelmére például szexuális visszaélést követ el. Tavaly vezették be azt a szabályt is, ami külön kritériumokat fogalmaz meg azokkal szemben, akik gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot vezetnek, hogy soha többet ne fordulhasson elő olyan visszaélés, ami Bicskén történt” - mondta Gyurkó Szilvia a Népszavának. A gyerekbántalmazások száma még mindig nagyon magas: átlagosan minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak. A gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés a 0-14 éves korosztályban magasabb, mint a 14-18 életkorban, ez azt jelenti a fiatalabb korcsoportban minden hatodik gyerek szexuális erőszak áldozatává válik, az eggyel idősebbek között pedig minden tizedik – ismertette a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„2017-ben Magyarországon 35 ezer volt a fogyatékossággal élő gyerekek száma, tehát többen lettek. Azonban az integrált oktatás továbbra sem elérhető számukra, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskolában nem találkozhatunk fogyatékos gyerekekkel” - mondta Gyurkó Szilvia. Hozzátette, szintén gondot jelent az, hogy ma Magyarországon a gyermekotthonok lakóinak harmada fogyatékossággal él és nagyon kevés az olyan nevelőszülő, aki speciális vagy sajátos nevelési igényű gyerekről tud gondoskodni, a számuk ráadásul 2017-ben 20 százalékkal csökkent, ezzel még kisebb lett az esélye, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek elhagyhassák a gyerekotthont és otthoni körülmények között éljenek, ha a saját családjuk nem gondoskodik róluk.

„A gyerekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés területén belül egyrészt a roma gyerekeket érő iskolai szegregáció kapott nagy figyelmet 2017-ben” - számolt be a jelentést készítő alapítvány kuratóriumának elnöke. Először hozott ítéletet a bíróság arról, hogy egy általános iskola addig nem indíthat új első osztályt, amíg nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy eltűnjön az úgynevezett „c osztályok” rendszere, ahol külön gyűjtik a roma származású gyerekeket. A másik nagy terület a menekült gyerekeket érintő hátrányos megkülönböztetés; 2017-ben úgy módosították a jogszabályt, hogy a 14-18 év közötti menedéket kérő gyerekek már nem élvezik a gyermekvédelmi törvény védelmét, őket is a tranzitzónában, a felnőttekkel együtt helyezik el – mondta Gyurkó Szilvia.

További – megdöbbentő - számok és tények 2017-ből:

  • Minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.

  • 400 százalékkal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.

  •  2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.

  • Minden ötödik gimnazista és minden második szakmunkástanuló soha nem olvas.

  • 62 százalékos a különbség a fővárosi és a vidéki gyerekek gimnáziumi teljesítőképessége között, ami azt jelenti, hogy nagyon mély a szakadék a jövőbeni életesélyeik között.

  • 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is minden negyedik lányt és minden ötödik fiút érintett a 6–8 évesek körében 2017-ben.

  • A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.


„Megdöbbentő eredményre jutott az a kutatás, ami azt mérte fel, hogy milyen államrendszerben érzik magukat komfortosan a gyerekek, ugyanis a gimnazisták azt mondták, hogy az mindegy, milyen a rendszer, csak olyan legyen a vezető, akit szeretnek az emberek” - ismertette Gyurkó Szilvia.

Szerző

Minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak

Publikálás dátuma
2018.04.26. 16:33
Illusztráció: pexels.com
Nyilvánosságra hozta a tavalyi év gyermekjogi szempontból legmeghatározóbb eseményeit bemutató jelentését a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.

A jelentés a gyerekek, a fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály alakítja hétköznapokat. Ezért a jövő társadalomképét nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel – írták a jelentés készítői. „Ez már a második ilyen, éves összefoglaló. Az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet. A 2016-os jelentés videóját több mint százezren látták” - mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A gyermekbántalmazás és a fogyatékossággal élő gyerekek mellett a hátrányos megkülönböztetés volt az idei jelentés három témája.

„2017-ben a gyermekbántalmazások területén volt a legtöbb új jogszabály, ennek következtében komolyan szabályozták, hogy milyen büntetést kaphat az, aki gyerek sérelmére például szexuális visszaélést követ el. Tavaly vezették be azt a szabályt is, ami külön kritériumokat fogalmaz meg azokkal szemben, akik gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot vezetnek, hogy soha többet ne fordulhasson elő olyan visszaélés, ami Bicskén történt” - mondta Gyurkó Szilvia a Népszavának. A gyerekbántalmazások száma még mindig nagyon magas: átlagosan minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak. A gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés a 0-14 éves korosztályban magasabb, mint a 14-18 életkorban, ez azt jelenti a fiatalabb korcsoportban minden hatodik gyerek szexuális erőszak áldozatává válik, az eggyel idősebbek között pedig minden tizedik – ismertette a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„2017-ben Magyarországon 35 ezer volt a fogyatékossággal élő gyerekek száma, tehát többen lettek. Azonban az integrált oktatás továbbra sem elérhető számukra, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskolában nem találkozhatunk fogyatékos gyerekekkel” - mondta Gyurkó Szilvia. Hozzátette, szintén gondot jelent az, hogy ma Magyarországon a gyermekotthonok lakóinak harmada fogyatékossággal él és nagyon kevés az olyan nevelőszülő, aki speciális vagy sajátos nevelési igényű gyerekről tud gondoskodni, a számuk ráadásul 2017-ben 20 százalékkal csökkent, ezzel még kisebb lett az esélye, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek elhagyhassák a gyerekotthont és otthoni körülmények között éljenek, ha a saját családjuk nem gondoskodik róluk.

„A gyerekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés területén belül egyrészt a roma gyerekeket érő iskolai szegregáció kapott nagy figyelmet 2017-ben” - számolt be a jelentést készítő alapítvány kuratóriumának elnöke. Először hozott ítéletet a bíróság arról, hogy egy általános iskola addig nem indíthat új első osztályt, amíg nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy eltűnjön az úgynevezett „c osztályok” rendszere, ahol külön gyűjtik a roma származású gyerekeket. A másik nagy terület a menekült gyerekeket érintő hátrányos megkülönböztetés; 2017-ben úgy módosították a jogszabályt, hogy a 14-18 év közötti menedéket kérő gyerekek már nem élvezik a gyermekvédelmi törvény védelmét, őket is a tranzitzónában, a felnőttekkel együtt helyezik el – mondta Gyurkó Szilvia.

További – megdöbbentő - számok és tények 2017-ből:

  • Minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.

  • 400 százalékkal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.

  •  2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.

  • Minden ötödik gimnazista és minden második szakmunkástanuló soha nem olvas.

  • 62 százalékos a különbség a fővárosi és a vidéki gyerekek gimnáziumi teljesítőképessége között, ami azt jelenti, hogy nagyon mély a szakadék a jövőbeni életesélyeik között.

  • 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is minden negyedik lányt és minden ötödik fiút érintett a 6–8 évesek körében 2017-ben.

  • A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.


„Megdöbbentő eredményre jutott az a kutatás, ami azt mérte fel, hogy milyen államrendszerben érzik magukat komfortosan a gyerekek, ugyanis a gimnazisták azt mondták, hogy az mindegy, milyen a rendszer, csak olyan legyen a vezető, akit szeretnek az emberek” - ismertette Gyurkó Szilvia.

Szerző