Cseh kormányra várva

Publikálás dátuma
2018.04.30 07:32
Babis mindig számíthat Zeman elnökre Fotó: AFP/Michal Cizek
Bár még nem látni, mikor jön létre az új kabinet, minden jel szerint Andrej Babis pártja a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal szövetkezik.

Csehországban mintha megállt volna az idő. A tavaly októberi parlamenti választás óta nincs az országnak a törvényhozás által elfogadott kormánya. Andrej Babis kabinetje egyszer már elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, miután azonban az elnökválasztást megnyerő Milos Zeman ismét őt jelölte miniszterelnöknek, újrakezdődött a közélhúzás a pártok között. A két populista politikus szövetséget kötött egymással, bár az eltelt hetekben Babis – Zemannal szemben – viszonylag józanul kezelte az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket.

Milos Zeman elnök azt szerette volna elérni, hogy Andrej Babis a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) nevű párttal lépjen koalícióra, ez a megoldás azonban Babisnak igen kínos lett volna. A kinevezett miniszterelnök ezért azzal a szociáldemokrata párttal kezdett koalíciós tárgyalásokat, amellyel a milliárdos politikus által fémjelzett ANO már együttműködött az előző kormányzati ciklusban. Azután, hogy a tavalyi parlamenti választáson siralmasan szerepelt CSSD élére Jan Hamáceket választották meg, úgy látszott, semmi akadálya sem lehet az ANO és a szociáldemokraták együttműködésének. Csakhogy akadt egy bökkenő. Babis ellen az ügyészség korábban eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlása alapján uniós pénzek szabálytalan felhasználása vádjával, így a CSSD jelezte: Babis adja át a kormányalakítási megbízást másnak, vagy ha nem hajlandó erre, a szociáldemokraták kapják meg a belügyi tárcát, hogy biztosíthassák a kinevezett kormányfő elleni eljárás függetlenségét. Illetve ha a kormányfőt elítélnék az ügyben, akkor lépjen vissza, s a szociáldemokrata miniszterek lemondása a teljes kabinet bukását jelentse.

Babis elutasította a követelést, mondván: egy a választáson 7,3 százalékot szerzett politikai erő nem kaparinthatja meg az egyik legfontosabb tárcát. Április elején úgy látszott, kútba esnek a tárgyalások, s minden jel arra vallott, előrehozott választást kell kiírni az országban. Aztán a kinevezett kormányfő közbelépett, s mégis felajánlotta a belügyminisztérium irányítását a CSSD-nek.

A helyzetet bonyolítja, hogy múlt héten újabb vádakkal illették Babist. A csehszlovák titkosszolgálat egykori tagja, Ján Sarkocky azt állította, hogy a miniszterelnök az StB tagja volt. Bár hasonló vádakkal már korábban is előálltak Babissal szemben, a kinevezett kormányfő jelezte, beperli az interjút közlő Novy Cas című szlovák lapot.

Egyelőre patthelyzet alakult ki Prágában. A kommunisták jelezték: amennyiben az ANO megállapodna a CSSD-vel, kívülről támogatnák az új kabinetet. Ez a megoldás azonban sokaknak nem tetszik, hiszen 1990 óta először fordulna elő, hogy a kommunistáktól függ a prágai kabinet sorsa.

S akad még egy bökkenő. Miután az Egyesült Államok által irányított koalíció rakétatámadást intézett a kelet-gútai Dúmában vegyifegyvert bevető szíriai rezsimmel szemben, Andrej Babis a Twitteren azt írta, elkerülhetetlen volt a beavatkozás a damaszkuszi rezsim ellen, amely saját népe ellen intézett támadást. Ezen megsértődtek az Egyesült Államokat nem éppen kedvelő kommunisták, akik jelezték, még egyszer felülvizsgálják, hajlandóak-e egyáltalán a következő kormány támogatására.

A szappanopera májusban folytatódik. Az ANO, a CSSD, valamint a kommunisták megegyeztek abban, hogy némi szünet után folytatják majd az egyeztetéseket. Egyelőre semmit sem lehet biztosra venni, ám a jelek szerint Prágában mintha senkit sem zavarna az, hogy rohan az idő.

Eltemették az új-zélandi mészárlás első áldozatait

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:49

Fotó: AFP/ MARTY MELVILLE
A terrortámadás után öt nappal elkezdődtek a gyászszertartások, bár sok áldozatot még nem is azonosítottak.
Öt nappal az új-zélandi Christchurch két mecsetében elkövetett terrorcselekmény után az áldozatok rokonai szerdán elkezdhették meggyilkolt szeretteik temetését, miközben az ország miniszterelnöke ismét arra szólított fel, hogy inkább az ötven halálos áldozatra emlékezzenek, mint az őket meggyilkoló, fehér felsőbbrendűséget hirdető elkövetőre – írja a hirado.hu.
Az első temetésen gyászolók százai gyűltek össze a város sírkertjének muszlimok számára kialakított részén: a szíriai polgárháború elől „a világ legbiztonságosabb országába” menekült apától és fiától, a 44 éves Halíd Musztafától és 15 éves fiától Hamza Musztafától vettek búcsút. Illetékesek szerint a félszáz áldozat nagy részét ezen a helyen temetik majd el, míg más áldozatok holttestét szülőhazájukba szállítják a hozzátartozók. A családok türelmetlenül várták a közlést, hogy mikor temethetik el végre elvesztett szeretteiket, az iszlám vallás előírásai szerint ugyanis a halottakat a lehető leghamarabb a földbe kell helyezni. Mike Bush új-zélandi rendőrfőnök szerdán ugyanakkor azt közölte, hogy a rendőrség mostanáig 21 halálos áldozat azonosítását tudta elvégezni. Közben Jacinda Ardern miniszterelnök ellátogatott abba az iskolába, amelynek diákja volt a múlt pénteki chritschurchi mészárlás két fiú áldozata, a 14 éves Sayyad Milneand és a 15 éves Hamza Musztafa. Hamza 13 éves öccse, Zaíd a lábán sebesült meg a merénylő lövéseitől. Ardern egy nappal korábban parlamenti beszédében kijelentette, hogy a 28 éves szélsőséges ausztrál elkövetőt mindig csak név nélkül fogja említeni. .
„Lehet, hogy hírnévre vágyott, de mi itt Új-Zélandon (ebből) semmit sem fogunk megadni neki, még a nevét sem”
- mondta. A kormányfő újságíróknak úgy nyilatkozott, mindent el fog követni azért, hogy a gyilkosnak a bírósági eljárásban ne legyen módja nézeteit kifejteni. 

Hírnévre vágyó tettes, hallgatag nézők

A mészárlás után nem sokkal elfogott tettes (Brendon Tarrant) hírnév utáni vágyát nyilvánvalóvá tette, hogy néhány perccel a merénylet előtt 74 oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben leszögezte: fehér bőrű ausztrál, rasszista, és tettét bevándorlásellenessége motiválta – ráadásul, a Facebookon, élő közvetítésben adta a mészárlást. Nem csak az elkövető hírnévhajhászása volt aggasztó, de az elutasító reakciók hiánya is: 
a véres közvetítést kétszáz ember követte élőben, de a Facebook moderátorai szerint egyikük sem jelezte a videót rögtön a közösségi oldal moderátorainak – az első jelentés 12 perccel a közvetítés vége után érkezett be.
A vállalat ezután percek alatt eltávolította a videót. A felvételnek az eltávolítása előtt azonban még 4 ezer megtekintése volt.A Facebook korábban azt közölte, hogy a merényletet követő első 24 órában a támadásról készült 1,5 millió videófeltöltést távolítottak el, közülük 1,2 milliót már a feltöltéskor. Ez viszont azt jelenti, hogy 300 ezer videófeltöltés átcsúszott a rostán. Az AP amerikai hírügynökség a christchurci terrortámadás rávilágított arra, hogy milyen nehézségei vannak a közösségi oldalaknak az erőszakos tartalom valós időben történő felügyelésében.

A Néppárt elnöke személyes árulásként élte meg Orbán plakátkampányát

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:32

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Joseph Daul korábban Orbán pártfogójaként volt ismert, ám az elmúlt évben egészen megváltozott, állítják brüsszeli tisztviselők.
Az Európai Néppárt (EPP) szerdán fog dönteni brüsszeli ülésén a Fidesz kizárásáról, és ennek kapcsán már a Politico is Orbán Viktor, esélyeit latolgatja. Mint írják, bár a magyar kormányfő korábban barátjának tudhatta Joseph Dault, ám mostanra az EPP-elnök legnagyobb fejfájásává lett. Daul sokáig védte Orbánt a büntetőintézkedésektől, mint a (párt)család "fekete bárányát", ám mostanra kénytelen volt szembenézni a ténnyel: a Fidesz sebezhetőséget, támadási felületet jelent a Néppártnak. A Politico cikke megerősíti a Népszava korábbi értesülését: személyes árulásként élte meg Orbán Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnök elleni kampányát, így
Joseph Daul még lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem jut el a szavazásig a Fidesz kizárásának kérdése.
A Néppárt 13 tagpártja kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását, ám a legbefolyásosabb, a német CDU hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésről. Az észak-európai tagpártok a kizárás felé hajlanak a brüsszeli lap szerint, míg a francia Republikánusok és a Forza Italia a jelek szerint nem büntetné Orbánt.
Információnk szerint az Európai Néppárt délután 3 órakor kezdődő politikai gyűlésén részt vesz Sebastian Kurz osztrák kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke is, ami szokatlannak mondható. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is, akinek a néppárti vezetés lehetőséget ad álláspontjának kifejtésére. A tanácskozáson nem a Fidesz tagságáról szóló vita lesz az első napirendi pont, így várható, hogy az eszmecsere és a szavazás eredményét csak az esti órákban teszik közzé.

A CEU-ügy megoldódni látszik

Megadta magát Orbán Viktor a Néppártnak, ő és a Fidesz a kirúgás elkerüléséért teljesíteni fogja Manfred Weber három pontos ultimátumát - írta a német Welt a csúcsjelölt és frakcióvezető budapesti látogatása után. A kormány még a CEU maradását illetően is kompromisszumésznek mutatkozott. Megerősítette ezt szerdán a Süddeutsche Zeitung is:
Orbán Viktor egy nappal a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntés előtt levelet írt a bajor kormánynak, amiben a magyar kormány nevében biztosította őket, hogy a CEU működhet tovább Magyarországon.
Florian Herrmann kancelláriaminiszter a Süddeutsche Zeitungnak a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy a CEU - a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködve - továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat, fogalmaz a cikket szemléző 444.hu.
Weber a múlt heti látogatásán jelentette be, hogy a müncheni egyetem és a BMW autógyár beszállhatnak a CEU fenntartásába. Ha az intézménynek európai fenntartói is lesznek, akkor már EU-s intézménynek számít, és így nem vonatkozhat rá a lex CEU.

Európa az EP-választás előtt: több a kérdés, mint a válasz

A kormánypárt esetleges kizárása nemcsak magának a Fideszre, hanem Magyarország érdekérvényesítési képességeire is komoly hatással lehet, nyilatkozta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az Index.hu kérdésére. Különösen, mert a következő hónapokban tárgyalják az uniós pénzek 2021 utáni elosztását. Az elemző szerint ha a Fidesz nem a legnagyobb pártban folytatja, akkor nehezebb helyzetbe kerül a pénzügyi tárgyalásokban:
"Magyarország érdeke és a Fideszé is az lenne, hogy az ország vezetői annál az asztalnál üljenek, ahol az érdemi döntések megszületnek".
A kizárás vagy kilépés csak akkor kecsegtet némi pozitívummal, ha a választások után jelentősen megerősödik a radikális jobboldal az Európai Parlamentben, mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. Viszont ha összesen 20 százalék alatt teljesítenek ezek a pártok, az nagyon elszigetelt helyzetbe hozhatja a Fideszt európai szinten. Sok múlik az őszi lengyelországi választások eredményén is: ha a most ellenzékben levő Polgári Platform (PO) nyer, akkor a Kaczyński-féle lengyel kormány nem tudja tovább védeni Orbánt. 
Ami bizonyosnak látszik, hogy az euroszkeptikus, radikális jobboldali pártok tömörülni fognak, és körükben előkelő helye lesz a magyar kormánypártnak. Ám vezető nem lenne: Matteo Salvini, Marine Le Pen és Jaroslaw Kaczyński pártja is nagyobb delegációval lesz jelen az Európai Parlamentben.
A helyzet az Epp szempontjából sem egyszerű: a Néppártnak fontos, hogy egy néppárti-szocialista-liberális koalícióban ő legyen a legnagyobb párt, és szüksége van a Fideszre és az azzal együtt mozgó pártokra, hogy bebiztosítsa ezt a helyét. Ezért is húzta ilyen sokáig a kizárás kérdését a Néppárt – hívta föl a figyelmet Bíró-Nagy András. És mint Hegedűs kiegészítette ezt: egy 27 vagy 28 százalékos euroszkeptikus erővel szemben viszont lehet, hogy olyan többségi koalícióra van szükség az Európai Parlamentben, amelybe a szocialistákon és a liberálisokon túl még a radikális baloldalt is be kell vennie a Néppártnak, hogy a kétharmados szavazásokat is megnyerhessék.
Frissítve: 2019.03.20 11:03