Cseh kormányra várva

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:32
Babis mindig számíthat Zeman elnökre Fotó: AFP/Michal Cizek
Bár még nem látni, mikor jön létre az új kabinet, minden jel szerint Andrej Babis pártja a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal szövetkezik.

Csehországban mintha megállt volna az idő. A tavaly októberi parlamenti választás óta nincs az országnak a törvényhozás által elfogadott kormánya. Andrej Babis kabinetje egyszer már elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, miután azonban az elnökválasztást megnyerő Milos Zeman ismét őt jelölte miniszterelnöknek, újrakezdődött a közélhúzás a pártok között. A két populista politikus szövetséget kötött egymással, bár az eltelt hetekben Babis – Zemannal szemben – viszonylag józanul kezelte az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket.

Milos Zeman elnök azt szerette volna elérni, hogy Andrej Babis a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) nevű párttal lépjen koalícióra, ez a megoldás azonban Babisnak igen kínos lett volna. A kinevezett miniszterelnök ezért azzal a szociáldemokrata párttal kezdett koalíciós tárgyalásokat, amellyel a milliárdos politikus által fémjelzett ANO már együttműködött az előző kormányzati ciklusban. Azután, hogy a tavalyi parlamenti választáson siralmasan szerepelt CSSD élére Jan Hamáceket választották meg, úgy látszott, semmi akadálya sem lehet az ANO és a szociáldemokraták együttműködésének. Csakhogy akadt egy bökkenő. Babis ellen az ügyészség korábban eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlása alapján uniós pénzek szabálytalan felhasználása vádjával, így a CSSD jelezte: Babis adja át a kormányalakítási megbízást másnak, vagy ha nem hajlandó erre, a szociáldemokraták kapják meg a belügyi tárcát, hogy biztosíthassák a kinevezett kormányfő elleni eljárás függetlenségét. Illetve ha a kormányfőt elítélnék az ügyben, akkor lépjen vissza, s a szociáldemokrata miniszterek lemondása a teljes kabinet bukását jelentse.

Babis elutasította a követelést, mondván: egy a választáson 7,3 százalékot szerzett politikai erő nem kaparinthatja meg az egyik legfontosabb tárcát. Április elején úgy látszott, kútba esnek a tárgyalások, s minden jel arra vallott, előrehozott választást kell kiírni az országban. Aztán a kinevezett kormányfő közbelépett, s mégis felajánlotta a belügyminisztérium irányítását a CSSD-nek.

A helyzetet bonyolítja, hogy múlt héten újabb vádakkal illették Babist. A csehszlovák titkosszolgálat egykori tagja, Ján Sarkocky azt állította, hogy a miniszterelnök az StB tagja volt. Bár hasonló vádakkal már korábban is előálltak Babissal szemben, a kinevezett kormányfő jelezte, beperli az interjút közlő Novy Cas című szlovák lapot.

Egyelőre patthelyzet alakult ki Prágában. A kommunisták jelezték: amennyiben az ANO megállapodna a CSSD-vel, kívülről támogatnák az új kabinetet. Ez a megoldás azonban sokaknak nem tetszik, hiszen 1990 óta először fordulna elő, hogy a kommunistáktól függ a prágai kabinet sorsa.

S akad még egy bökkenő. Miután az Egyesült Államok által irányított koalíció rakétatámadást intézett a kelet-gútai Dúmában vegyifegyvert bevető szíriai rezsimmel szemben, Andrej Babis a Twitteren azt írta, elkerülhetetlen volt a beavatkozás a damaszkuszi rezsim ellen, amely saját népe ellen intézett támadást. Ezen megsértődtek az Egyesült Államokat nem éppen kedvelő kommunisták, akik jelezték, még egyszer felülvizsgálják, hajlandóak-e egyáltalán a következő kormány támogatására.

A szappanopera májusban folytatódik. Az ANO, a CSSD, valamint a kommunisták megegyeztek abban, hogy némi szünet után folytatják majd az egyeztetéseket. Egyelőre semmit sem lehet biztosra venni, ám a jelek szerint Prágában mintha senkit sem zavarna az, hogy rohan az idő.

Csütörtökön dől el Itália sorsa

Publikálás dátuma
2018.04.30. 07:31
A művészeket is megihlette Berlusconi, Salvini és Di Maio különös hármasa Fotó: Fanny Carrier/AFP
Olaszországban minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megállapodni a következő kormánykoalícióról, de még bármi megtörténhet.

Az új kabinet életre hívásról szóló tárgyalásokkal megbízott parlamenti elnök, Roberto Fico múlt héten azt közölte, valamiféle pozitív előrelépés tapasztalható a megbeszélések során, ám – Európa megkönnyebbülésére – nem a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali radikális Északi Liga köthet koalíciót egymással, hanem az M5S és az eddig kormányzó szociáldemokrata Demokrata Párt (PD).

Sokáig minden jel arra vallott, hogy az M5S kormányfőjelöltje, Luigi Di Maio a bevándorlásellenes Matteo Salvinivel, a LN vezetőjével lép koalícióra. Ez amolyan horror forgatókönyvvel ért volna fel az EU szempontjából. A parlament és a szenátus elnöki tisztségéről sikerült is megállapodniuk, amivel felsejlett egy euroszkeptikus populista koalíció rémképe. Salvini egy ízben meg is jegyezte, többet beszél telefonon Di Maióval, mint a saját édesanyjával. Ám a megbeszélések során számos akadály merült fel. Elsősorban nem is ideológiaiak, függetlenül attól, hogy az M5S egy tradicionálisan baloldali irányvonalat követ, az LN pedig inkább áll közel a szélsőjobbhoz, mint a jobbközéphez. Az alapvető probléma az volt, hogy mindkét politikus ragaszkodott a miniszterelnöki tisztséghez. Salvini arra hivatkozott, azért illeti meg őt a kormányfői bársonyszék, mert a jobboldali pártszövetségből az ő politikai ereje szerepelt legjobban. Di Maio viszont azzal érvelt, hogy a pártok közül az M5S kapta a legtöbb voksot a március 4-én megrendezett választáson.

A másik ellentét szintén személyi okok miatt merült fel. Di Maio minden követ megmozgatott azért, hogy Salvini szakítson a „csillagosokat” folyamatosan bíráló Silvio Berlusconival. Az Északi Liga elnöke azonban nem volt hajlandó erre. Miután a két kérdésben nem tudtak közös nevezőre jutni, Di Maiónak be kellett látnia: nincs értelme tovább tárgyalni Salvinivel. A két párt közötti egyeztetésekkel megbízott szenátusi elnök, Maria Casellati pedig közölte a köztársasági elnökkel: ez az opció végérvényesen zátonyra futott. Ezután bízta meg az államfő Ficót a kormányalakítási egyeztetésekkel a PD és az M5S között.

Az M5S listavezetője számára egyáltalán nem rossz hír, hogy mégis a PD felé kellett fordulnia. Di Maio ugyanis már a parlamenti választást követően jelezte, hogy elsődlegesen a Demokrata Párttal kíván koalícióra lépni. Csakhogy a voksoláson siralmasan szerepelt PD lemondott elnöke, Matteo Renzi volt miniszterelnök elutasította a párt részvételét egy következő kormánykoalícióban. „Ellenzékbe vonulunk és nincs is lehetőség a megegyezésre” – hangzott Renzi mantrája. Elvben maga mögött tudhatja a PD frakciójának nagyobbik fele és a párt vezetésének támogatását. Az olasz belpolitika alighanem legtekintélyeseb személyiségének tartott Sergio Mattarella elnök azonban a parlamenti elnök Fico révén arról próbálta meggyőzni Renziéket: ha elutasítják az együttműködést, akkor előrehozott választást kell kiírni, s egy új voksolás sem változtatna a jelenlegi erőviszonyokon. A PD még valamit rontana is a felmérések szerint a voksoláshoz képest, az Északi Liga viszont erősödne 4-6 százalékkal.

A demokraták hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint a német szociáldemokraták. Bár az SPD a tavaly szeptemberi német parlamenti választás után elutasította a nagykoalíció folytatását, mivel azonban egy előrehozott választással még nagyobbat bukott volna, ezért újfent az uniópártokkal való kormányzati együttműködés mellett döntött. S az is hasonlóság, hogy Németországban szintén sokat tett a hivatalban lévő elnök, Frank-Walter Steinmeier az SPD koalíciós szerepvállalásáért. A PD vezetőségének most mérlegelnie kell, mennyit veszíthet akkor, ha kikényszerítené az idő előtti voksolást. A demokraták ideiglenes elnöke, Maurizio Martina múlt héten azt közölte, komoly ellentétek vannak az M5S és a PD között, ám azt is hozzátette, segíteni akarnak Itáliának ebben a roppant kényes helyzetben.

E hét csütörtökjén dől el a következő olasz kormány sorsa. A Demokrata Párt vezetése ekkor tanácskozik arról, mégiscsak hajlandó-e koalícióra lépni az M5S-szel. Ha új választást rendeznének, arra nem kerülne sor október előtt. Ám az is elképzelhető, hogy akár hosszú hónapokig szakértői kormány áll majd az ország élén. Csütörtök mindenesetre Európa szempontjából is rendkívül fontos nap lesz.

Ausztria mégis hozzányúl a családtámogatáshoz

Az osztrák kormány a tiltakozások ellenére várhatóan szerdán mégis napirendjére tűzi és el is fogadhatja az Ausztriában dolgozó külföldiek gyerekei után járó támogatások csökkentését célzó előterjesztést. A szomszédban a múlt év őszén volt választás, akkor röppent fel ismét, hogy felülvizsgálják az amúgy uniós jognak megfelelő támogatási rendszert. A mintegy negyvenezer magyar gyereket érintő családipótlék-kiegészítés megnyirbálásáról a Die Presse osztrák újság hétvégi számában közölt részleteket. A várhatóan 2019-től érvénybe lépő módosítástól 100 millió euró megtakarítást remél a szomszéd ország kormánya. A Népszava korábban a leginkább érintetteket, a kint dolgozókat kérdezte, hogyan érintené őket a tervezett változtatás. Szinte kivétel nélkül állították: ez nem tántorítaná el őket a kinti munkavégzéstől, mert a hazainál jobb munkakörülmények, a megbecsültség, valamint a 13. és 14. havi fizetések ellensúlyoznák azt a veszteséget.

A még érvényben levő szabályok szerint az Ausztriában dolgozó - ott bejelentett - magyar munkás Magyarországon nevelkedő gyereke után is jár az Ausztriában érvényes családi pótlék, amelyből levonják az itthon az államtól kapott juttatást. Az osztrák kormány a jövő évtől kezdődően a családtámogatást indexálná, azaz annak az országnak az árszínvonalához igazítanák, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él. A Die Presse példája alapján - melyet elsőként az Index szemlézett -, egy magyarországi gyermek után most 172 euró jár, az új rendszerben ez 93 euróra csökkenne. Egy görög vendégmunkás esetében az összeg 172,4 euróról csak 136,54 euróra csökkenne. 

Az osztrák Munkáskamara (Arbeiterkammer) korábban azt közölte lapunkkal, hogy elutasítja a tervezett intézkedést, mert az az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvvel ütközik. Az osztrák kormány terveinek megvalósulása esetén az érintett uniós polgárok ugyanannyi járulékért nem ugyanazt a szolgáltatást kapnák.

Marianne Thyssen, az Európai Bizottság szociális ügyekért és foglalkoztatásért felelős biztosa nemrég egy budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta: a jelenlegi uniós szabályok szerint az osztrák kormány nem adhat kevesebb családtámogatást az ott dolgozó magyar szülők gyerekeinek, mint az osztrák szülők gyerekeinek. Az osztrák kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy az osztrák költségvetés 2016-ban 273 millió euróval támogatott 132 ezer olyan gyereket, akik nem is Ausztriában élnek. Az ügyben Sebastian Kurz osztrák miniszterelnök egy esetleges uniós vizsgálatról azt nyilatkozta: "ha panaszt tesznek emiatt Ausztriával szemben, tudomásul vesszük, de nem fog minket eltéríteni a kijelölt útról".

Szerző