Aczél Endre A kínai migráns című cikkéről jutott eszembe, hogy unokám jó pár éve egy zuglói általános iskolába járt. Egy ünnepi megemlékezésen a gyerekek adtak műsort. Némelyikük szavát alig lehetett érteni, annyira zavarban volt. Azután kiállt egy kínai kisfiú, és elmondott egy Petőfi verset, szép magyarsággal, hangosan és érthetően, és érezhetően ő is értette, mit mond. A minap pedig kint jártam a Maglódi úti piacon, ahol egy kisfiú megszólított: ”megyek apához, megmutatom neki a kisautómat, anya vette!” Tisztán, érthetően, szép magyarsággal. Legfeljebb négy éves lehetett! A mama csak mosolygott, miközben mi még tovább diskuráltunk.