Értékelemzők: középpontban az új ipari forradalom

A kormány által is középpontba állított iparfejlesztési politika, az Ipar 4.0 is kiemelt témája volt a Budapesten rendezett XI. Nemzetközi Értékelemzési Konferenciának.

Az ipari fejlesztések tervezésekor a szakmai és pénzügyi szempontok összehangolását, az optimális megoldás megtalálását segítő értékelemzési tanácsadók munkáját Magyarországon eddig elsősorban a nagyvállalatok igényelték. A mostani kétnapos tanácskozáson 17 ország 37 előadója a gyakorlatból merített példákkal mutatta be, hogy a modern technológia bevezetésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni a vállalkozásoknak. Mintákat kínáltak arra is, hogy a kkv-k, vagy a szolgáltatási területen működő kisebb méretű vállalkozások hogyan kapcsolódhatnak be az új iparfejlesztési elképzelésekbe.

A konferencia előadói felhívták a figyelmet arra, hogy a költségeket, a munkaerőigényt épp úgy figyelembe kell venni a tervezéskor, mint a termelés gyorsaságában várható változásokat. A tanácsadók szerepe e tekintetben kiemelkedő, mert egy rosszul megtervezett modernizálás nem mindig hozza a várt eredményeket. Például most, amikor egyre kevesebb a munkaerő, a technológia fejlesztésével megoldható, hogy ugyanakkora létszám mellett is javuljon a termelés hatékonysága. Szintén kiemelt figyelmet kell fordítani az előadók szerint arra, hogy a vállalatok modern eszközeiben felhalmozódó digitális adatmennyiséget miként tudják hasznosítani, hiszen ezek feldolgozása, elemzése a cégek jelentős stratégiai tartaléka.

Az Egyesült Államokban, valamint Európa nyugati részén komoly múlttal rendelkező értékelemzés/értékmenedzsment módszertanát főként a nagyobb vállalatok, intézmények alkalmazzák, a tanácskozáson azonban szorgalmazták a kis- és középvállalati szektor nagyobb mértékű bevonását is.

A Kelet-Európában élenjárónak számító magyar szervezet, a Magyar Értékelemzők Társasága 1990-es megalakulása óta törekszik a módszertan szélesebb körű elterjesztésére, kiemelkedő eredményük, hogy az értékelemzés bekerült a Közbeszerzési törvénybe, bár széleskörű alkalmazása – rajtuk kívül álló okok miatt – még sok kívánni valót hagy maga után. Ettől függetlenül tény, hogy a fejlesztő teamek sok ezer projektben bizonyították az értékelemzés sikerbiztosságát itthon és külföldön egyaránt. Az eljárás valójában egy olyan szabványos döntés-előkészítői módszer, amelynek alkalmazása során az áruk, a szolgáltatások, illetve az építési beruházások funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát vizsgálják az erre kiképzett és megfelelő minősítéssel rendelkező szakemberek. A Magyarországon eddig végzett értékelemzésekkel elért több száz milliárd forintos megtakarítás is bizonyítja, hogy a módszertan alkalmazása szinte minden esetben eredményes és hasznot hoz a megbízónak.

Az értékelemzést/értéktervezést végző szakma is igyekszik megfelelni a modernizáció kihívásainak, ezért maga is változik. A budapesti konferencián bejelentették, hogy a közeljövőben módosul a szakemberek új szabványokhoz igazodó képzése és minősítési rendszere.

Magyarországon értékelemzést, európai szóhasználattal értékmenedzsmentet jelenleg több felsőoktatási intézményben, így a konferenciának helyet adó Budapesti Metropolitan Egyetemen, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen is oktatnak. Számos fiatal szakembert támogatnak a külföldi – főként amerikai – szakmai szervezetek, köztük az értékelemzés atyjának tartott Lawrence Delos Miles-ról elnevezett alapítvány is.