A gépek lekapcsolása előtt ébredt fel a kómából egy fiú

Publikálás dátuma
2018.05.08 14:40
Illusztráció/AFP
Fotó: /
Egy nappal az életben tartó gépek lekapcsolása előtt felébredt a kómából egy balesetet szenvedett amerikai tinédzser - számolt be az esetről több orgánum, köztük az MTI.

A 13 éves Trenton McKinley azt követően tért magához, hogy szülei aláírták a szervei adományozásáról szóló iratokat. Trenton hétszeres koponyatörést és súlyos agyi traumákat szenvedett el márciusban, amikor az alabamai Mobile-ban felugrott egy utánfutóra, amelyet egy munkagép vontatott, majd leesett, az utánfutó átfordult és fejbe vágta.

Jennifer Reindl, Trenton anyja elmondta: a fiú a baleset óta több koponyaműtéten esett át, veseproblémái léptek fel és szívrohama is volt. Egy alkalommal 15 percen át a klinikai halál állapotában feküdt a műtőasztalon, de sikerült újraéleszteni. Ezután az orvosok azt mondták, Trenton "soha többé nem lesz normális".

Az orvosok közölték a szülőkkel, hogy fiuk már nem fog felépülni, szervei azonban öt, átültetésre váró gyereket menthetnének meg. Ekkor a szülők aláírták a szervadományozásról szóló papírokat. "Igent mondtunk, ami Trenton életben tartását is jelentette, hogy az átültetésekig tisztán tartsák a szerveket. Másnapra előjegyezték egy utolsó agyi vizsgálatra, melynek célja a halál megállapítása, ekkor azonban életjeleket mutatott, így törölték a tesztet" - mondta az anya.

Trenton elmondta, a balesetből csak annyira emlékszik, hogy a betonra esett és az utánfutó fejbe vágta. Még mindig vannak fájdalmai és rohamai is, szüksége lesz egy koponyaműtétre, de beszél, jár, még olvas és "matekozik is". Anyja Trenton felépülését csodának tartja.

Szerző
2018.05.08 14:40

Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:16
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.
2018.12.14 20:16

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14 19:04

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”
- mondta.
A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket
- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.
A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
2018.12.14 19:04
Frissítve: 2018.12.14 20:40