Komposztálható söröspohár, ehető csomagolás

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:15
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A műanyag hulladék hamarosan a világ – vagy legalábbis a világtengerek – első számú környezeti problémájává lép elő. A szakértők megoldásokat keresnek.

Felmerült, hogy különféle élőlényekkel próbálják megetetni a hagyományos plasztikot. Ugyanakkor olyan műanyagokkal is kísérleteznek, amelyek maguktól lebomlanak. Járható út lehet a tiltás is – ingyenes műanyagszatyor már alig kerül forgalomba az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a szívószál és a fültisztító pálcika is listára kerül. Tény viszont, hogy a létező hulladékhegyeken mindez nem segít, és nem lehet az összes műanyagterméket betiltani.

Pedig ok éppen lenne a közbeavatkozásra: az Index minapi összeállítása szerint percenként egy kukásautónyi műanyag kerül az óceánokba, és 2050-re több plasztik lesz a vizekben, mint amennyi hal úszkál majd bennük. A kutatók régóta kísérleteznek vele, hogy milyen létező élőlénnyel lehetne „mellékhatásmentesen” felfalatni a műanyaghulladékot (merthogy időnként a halak, a madarak és a cetfélék is elfogyasztják; sokszor bele is pusztulnak), és újabban vannak is ígéretes találatok. Két éve egy japán szeméttelepen felbukkant egy baktérium, amely le tudja bontani a polietilén-tereftalátot, a PET-palackok alapanyagát. Az apró szervezet egy lebontó enzim segítségével birkózik meg a feladattal, amelynek a hatékonyságát biológiai beavatkozással időközben meg is tudták növelni. Korábban a viaszmoly és az aszalványmoly lárváit, illetve egy speciális gombát is műanyagevőként azonosítottak, gyors megoldás azonban egyiktől sem remélhető.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Ígéretes kutatások folynak ugyanakkor a biológiai úton gyorsan lebomló műanyagokkal, olyannyira, hogy ezek az anyagok immár készen állnak a kereskedelmi felhasználásra. A napokban a Heineken jelentette be, hogy - a saját kutatásai szerint - a sörivók 34 százaléka kifejezetten környezetérzékeny, s májusban olyan kampányt indít – Magyarországon is –, amellyel a teljes egészében lebomló, komposztálható söröspoharakat igyekszik népszerűsíteni. A vállalat egy 18 országban készült felmérése arra is rávilágított, hogy a vevők kétharmada akár többet is hajlandó fizetni a környezetkímélő megoldásokért. A lebomló söröspoharakkal idehaza egyelőre Budapesten a Grund, a Kobuci Kert, a Rácskert és a Zöld Küllő egységekben lehet majd találkozni. A cégnél úgy számolnak, hogy a sörgyártók széndioxid-lábnyomának közel 40 százalékát a csomagolóanyag teszi ki. A PLA (Polylactic acid, politejsav) alapanyagú poharak gyártásakor lényegesen kevesebb üvegházhatású gáz kerül a környezetbe, mint a PET-poharak esetében, használat után pedig három hónap alatt lebomlanak, míg ugyanehhez a PET-poharaknak akár 500 évre is szükségük lehet.

Még tovább ment egy indonéz startup, amelynek hínár alapanyagú élelmiszercsomagolása nem csupán lebomló, hanem ehető is. Ezt a technológiát azért lenne érdemes szélesebb körben elterjeszteni, mert Indonézia a világ második legnagyobb műanyaghulladék-termelője, és az indonéz plasztikszemét 90 százaléka egyenesen a tengerbe kerül.

2018.05.09 07:15

Félig víz alatti múzeum nyílt a Maldív-szigeteken

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:12
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
Fotó: /
A világ első félig víz alatti múzeuma nyílt meg a Maldív-szigeteken, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi korallzátonyok megőrzésének fontosságára.
Az Északi-Miladummadulu-atollnál kialakított víz alatti szoborpark és tengeri védett övezet, amelyet Coralariumként emlegetnek, a brit művész és természetvédő aktivista, Jason deCaires Taylor, valamint egy helyi luxusüdülő együttműködéséből született meg - számolt be az Érdekes Világ.
“A Coralarium a megőrzésről, a fenntartásról és az oktatásról szól”
- mondta az alkotó.
Hozzátette, a szálloda vezetésével együtt remélik, hogy a kezdeményezés révén sikerül még inkább tudatosítani az emberekben a Maldív-szigeteki korallzátonyok megóvásának fontosságát. 
A csaknem harminc szobrot felvonultató, félig víz alatti múzeum egy lagúnában fekszik, nagyjából 50 méterre a szálloda strandjától. A hatalmas kockaszerű építményhez víz alatti nyárfaszobrok alkotta folyó és rozsdamentes acélból készült lépcsősor vezet. A szobrok, amelyek mindegyikét élő emberekről mintázták, három szinten helyezkednek el. Sok alak lába helyén gyökerek futnak, a szigeteken őshonos gomba- és növényfajokat megidézve. Az árapály miatt a kocka és a szobrok egy része a vízből kiemelkedve tölti a nap egy részét, lehetőséget adva a járókelőknek, hogy a strandról is megcsodálják az építményt. A vendégek a szálloda tengerbiológusa kíséretében látogathatnak el az installációhoz.
Az építmény anyaga lehetővé teszi, hogy a múzeum otthonként szolgáljon a tengeri teremtmények számára. A tervek szerint idővel alga fogja borítani a szobrokat. A szálloda vezetése a galéria szomszédságában korallregeneráló projektbe is kezdett, hogy még gazdagabbá és sokszínűbbé tegye a helyi élővilágot.
2018.08.20 12:12
Frissítve: 2018.08.20 12:12

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29