Komposztálható söröspohár, ehető csomagolás

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:15
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A műanyag hulladék hamarosan a világ – vagy legalábbis a világtengerek – első számú környezeti problémájává lép elő. A szakértők megoldásokat keresnek.

Felmerült, hogy különféle élőlényekkel próbálják megetetni a hagyományos plasztikot. Ugyanakkor olyan műanyagokkal is kísérleteznek, amelyek maguktól lebomlanak. Járható út lehet a tiltás is – ingyenes műanyagszatyor már alig kerül forgalomba az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a szívószál és a fültisztító pálcika is listára kerül. Tény viszont, hogy a létező hulladékhegyeken mindez nem segít, és nem lehet az összes műanyagterméket betiltani.

Pedig ok éppen lenne a közbeavatkozásra: az Index minapi összeállítása szerint percenként egy kukásautónyi műanyag kerül az óceánokba, és 2050-re több plasztik lesz a vizekben, mint amennyi hal úszkál majd bennük. A kutatók régóta kísérleteznek vele, hogy milyen létező élőlénnyel lehetne „mellékhatásmentesen” felfalatni a műanyaghulladékot (merthogy időnként a halak, a madarak és a cetfélék is elfogyasztják; sokszor bele is pusztulnak), és újabban vannak is ígéretes találatok. Két éve egy japán szeméttelepen felbukkant egy baktérium, amely le tudja bontani a polietilén-tereftalátot, a PET-palackok alapanyagát. Az apró szervezet egy lebontó enzim segítségével birkózik meg a feladattal, amelynek a hatékonyságát biológiai beavatkozással időközben meg is tudták növelni. Korábban a viaszmoly és az aszalványmoly lárváit, illetve egy speciális gombát is műanyagevőként azonosítottak, gyors megoldás azonban egyiktől sem remélhető.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Ígéretes kutatások folynak ugyanakkor a biológiai úton gyorsan lebomló műanyagokkal, olyannyira, hogy ezek az anyagok immár készen állnak a kereskedelmi felhasználásra. A napokban a Heineken jelentette be, hogy - a saját kutatásai szerint - a sörivók 34 százaléka kifejezetten környezetérzékeny, s májusban olyan kampányt indít – Magyarországon is –, amellyel a teljes egészében lebomló, komposztálható söröspoharakat igyekszik népszerűsíteni. A vállalat egy 18 országban készült felmérése arra is rávilágított, hogy a vevők kétharmada akár többet is hajlandó fizetni a környezetkímélő megoldásokért. A lebomló söröspoharakkal idehaza egyelőre Budapesten a Grund, a Kobuci Kert, a Rácskert és a Zöld Küllő egységekben lehet majd találkozni. A cégnél úgy számolnak, hogy a sörgyártók széndioxid-lábnyomának közel 40 százalékát a csomagolóanyag teszi ki. A PLA (Polylactic acid, politejsav) alapanyagú poharak gyártásakor lényegesen kevesebb üvegházhatású gáz kerül a környezetbe, mint a PET-poharak esetében, használat után pedig három hónap alatt lebomlanak, míg ugyanehhez a PET-poharaknak akár 500 évre is szükségük lehet.

Még tovább ment egy indonéz startup, amelynek hínár alapanyagú élelmiszercsomagolása nem csupán lebomló, hanem ehető is. Ezt a technológiát azért lenne érdemes szélesebb körben elterjeszteni, mert Indonézia a világ második legnagyobb műanyaghulladék-termelője, és az indonéz plasztikszemét 90 százaléka egyenesen a tengerbe kerül.

2018.05.09 07:15

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00

Meghibásodott az óceántisztító szerkezet

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Gyűjtés helyett távozik a szemét az óceántakarító rendszerből, ám mivel ez még tesztüzemmód, a projekt vezetőit nem érte váratlanul a hiba. Tájékoztatásuk szerint keresik az okokat és a megoldást.
Szivárog a hulladék a csendes-óceáni szemétsziget eltakarítására épített szerkezetből. Az Ocean Cleanup projekt vezetőit nem érte váratlanul a probléma - vette észre a Sokszínű Vidék
"Négy hónappal ezelőtt kezdtük el alkalmazni a System 001 nevű tisztítórendszert a csendes-óceáni szemétszigeten. Azt figyeltük meg, hogy az összegyűjtött műanyag távozik a rendszerből, ezért jelenleg keressük az okokat és dolgozunk a megoldáson. Mivel ez egy tesztverzió, és ez az első éles bevetés, felkészültünk a meglepetésekre"
– fogalmazott Boyan Slat ötletgazda.
Közzétettek egy videót is, amelyben Arjen Tjallema, a csoport technológiai menedzsere magyarázza el a probléma lényegét. A hiba egyik oka az lehet, hogy a műanyagcső nem mozog elég gyorsan, hogy fel tudja szedni a műanyagszemetet. Ennek oka lehet az erős szél is. 
A csapat 60-70 méterrel kiszélesítette az U-alakú sorompót, hátha ellenállóbbá válik a környezeti hatásoknak és egyúttal felgyorsul, de ez egyelőre nem sikerült. Nem adják azonban fel, a honlapjukon az áll, hamarosan szeretnék partra vinni az első adag összeszedett műanyaghulladékot.
2018.12.12 11:11
Frissítve: 2018.12.12 11:36