Felmerült, hogy különféle élőlényekkel próbálják megetetni a hagyományos plasztikot. Ugyanakkor olyan műanyagokkal is kísérleteznek, amelyek maguktól lebomlanak. Járható út lehet a tiltás is – ingyenes műanyagszatyor már alig kerül forgalomba az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a szívószál és a fültisztító pálcika is listára kerül. Tény viszont, hogy a létező hulladékhegyeken mindez nem segít, és nem lehet az összes műanyagterméket betiltani.
Pedig ok éppen lenne a közbeavatkozásra: az Index minapi összeállítása szerint percenként egy kukásautónyi műanyag kerül az óceánokba, és 2050-re több plasztik lesz a vizekben, mint amennyi hal úszkál majd bennük. A kutatók régóta kísérleteznek vele, hogy milyen létező élőlénnyel lehetne „mellékhatásmentesen” felfalatni a műanyaghulladékot (merthogy időnként a halak, a madarak és a cetfélék is elfogyasztják; sokszor bele is pusztulnak), és újabban vannak is ígéretes találatok. Két éve egy japán szeméttelepen felbukkant egy baktérium, amely le tudja bontani a polietilén-tereftalátot, a PET-palackok alapanyagát. Az apró szervezet egy lebontó enzim segítségével birkózik meg a feladattal, amelynek a hatékonyságát biológiai beavatkozással időközben meg is tudták növelni. Korábban a viaszmoly és az aszalványmoly lárváit, illetve egy speciális gombát is műanyagevőként azonosítottak, gyors megoldás azonban egyiktől sem remélhető.
Fotó: Tóth Gergő
Ígéretes kutatások folynak ugyanakkor a biológiai úton gyorsan lebomló műanyagokkal, olyannyira, hogy ezek az anyagok immár készen állnak a kereskedelmi felhasználásra. A napokban a Heineken jelentette be, hogy - a saját kutatásai szerint - a sörivók 34 százaléka kifejezetten környezetérzékeny, s májusban olyan kampányt indít – Magyarországon is –, amellyel a teljes egészében lebomló, komposztálható söröspoharakat igyekszik népszerűsíteni. A vállalat egy 18 országban készült felmérése arra is rávilágított, hogy a vevők kétharmada akár többet is hajlandó fizetni a környezetkímélő megoldásokért. A lebomló söröspoharakkal idehaza egyelőre Budapesten a Grund, a Kobuci Kert, a Rácskert és a Zöld Küllő egységekben lehet majd találkozni. A cégnél úgy számolnak, hogy a sörgyártók széndioxid-lábnyomának közel 40 százalékát a csomagolóanyag teszi ki. A PLA (Polylactic acid, politejsav) alapanyagú poharak gyártásakor lényegesen kevesebb üvegházhatású gáz kerül a környezetbe, mint a PET-poharak esetében, használat után pedig három hónap alatt lebomlanak, míg ugyanehhez a PET-poharaknak akár 500 évre is szükségük lehet.
Még tovább ment egy indonéz startup, amelynek hínár alapanyagú élelmiszercsomagolása nem csupán lebomló, hanem ehető is. Ezt a technológiát azért lenne érdemes szélesebb körben elterjeszteni, mert Indonézia a világ második legnagyobb műanyaghulladék-termelője, és az indonéz plasztikszemét 90 százaléka egyenesen a tengerbe kerül.
