Egészségügyi sorcsere

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:02
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Ma miniszterelnökké választják a Fidesz elnökét, akinek kormánya a nyár elején alakul meg. Az új egészségügyi államtitkárságon még a helyettes államtitkárokat is lecserélik – tudta meg lapunk.

Miután kedden megalakult az új parlament, ma délután már miniszterelnökké is választják Orbán Viktort. A döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges, Orbán a formális voksolás és az eskütétel után azonnal hivatalba lép és beszédet mond. Négy évvel ezelőtt április 6-án választhattunk, Orbán május 10-én lett hivatalosan is kormányfő, Áder János köztársasági elnök pedig június 6-án nevezte ki a kabinet tagjait. Mivel most is kétharmados sikerrel zárt a Fidesz-KDNP, hasonló menetrend várható.

Bár a miniszterelnök már nyilvánosságra hozta, kik lesznek a miniszterei, számos személyi kérdés még nyitott volt.

Az már korábban is tudható volt, hogy Ónodi-Szűcs Zoltánt egészségügyért felelős államtitkárt Nagy Anikó, a Heim Pál gyermekkórház főigazgatója váltja. Ám mint megtudtuk, nem csak Ónodi-Szűcs Zoltán távozik, hanem valamennyi helyettes államtitkára is. Távozik Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért -, Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért -, Ladányi Márta ágazati koordinációért - és Gajdácsi József az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár is.

A Népszava információ szerint az újonnan alakuló egészségügyi államtitkárságon újraosztják a feladatokat is a helyettes államtitkárok között. Úgy tudjuk az egyik új helyettes államtitkári posztra Nagy Szilárdot jelölték. A fül-orr-gégész orvos számára nem ismeretlen az államigazgatás, 2014-től Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt, majd Zombor távozása után az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese lett. Az elmúlt hónapokban az Állami Egészségügyi Ellátóközpont egyik fővárosi területi ellátási igazgatójaként dolgozott. Információink szerint távozik posztjáról Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. A kórházfenntartó hivatal élére Gondos Miklóst, az ÁEEK jelenlegi stratégiai-főigazgató helyettesét jelölték. A főigazgatói szék várományosa sebész, egészségügyi szakmenedzser. 2017-ben néhány hónapot eltöltött területi igazgatóként, onnan nevezték ki jelenlegi, az ÁEEK főigazgató-helyettesi posztjára.

A kormánylap Magyar Idők szerint Czibere Károlyt a szociális államtitkárság élén Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) eddigi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára váltja, míg az Emmi közigazgatási államtitkári posztjára Latorcai Csabát, Lázár János egykori helyettes államtitkárát kérte fel Kásler Miklós, a tárca várományosa. A hvg.hu információját is megerősítették kormányzati körökből, miszerint Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke lesz az oktatási államtitkár. A 24.hu úgy tudja, Németh Szilárd kapja a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkári posztját. Az agrártárcánál is nagy a mozgás: az agrarszektor.hu értesülése szerint összesen öt új államtitkár lesz a Nagy István vezette minisztériumban.

Május végén döntenek Karácsony „utódjáról”
Május 27-én dönt a Párbeszéd taggyűlése arról, hogy ki kapja meg Karácsony Gergely parlamenti mandátumát - tudtuk meg a párt sajtóosztályától.
Karácsony már korábban bejelentette, hogy ha az ellenzék veszít a választáson nem ül be az országgyűlésbe, inkább polgármesterként dolgozik tovább Zuglóban. A legesélyesebb aspiránsnak sokáig V. Naszályi Márta tűnt, aki a belvárosi választókörzetben visszalépett és így győzelemhez segítette az LMP-s Csárdi Antalt.
A politikus korábban lapunknak azt mondta, a taggyűlésük iránymutatása szerint őt illeti majd a mandátum, de a végső szót a Párbeszéd elnökségének kell kimondania. Információnk szerint azonban mégsem V. Naszályi kapja meg a lehetőséget az országos politizálásra.

Szerző

Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:00
Jövő áprilisra készülhet el a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ épülő székháza Budapesten, a Fehérvári úto
KÉMJÁTSZMA - A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül – értesült lapunk.
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta forrásaink többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. Lapunk értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán "csak" egy „csúcselemző" részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Az ügyben megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, és többek között azt kérdeztük: egy hírszerzésre, titkos információgyűjtésre szakosodott újabb operatív szerv jön létre, vagy egy, a megszerzett adatokat elemző központ? A miniszterelnöki szóvivő azonban nem válaszolt. A kormányfő kijelentésének értelmezése pedig ugyancsak fontos lett volna, mert Orbán korábban már többször is elnagyoltan fogalmazott titkosszolgálati ügyekben, vagy szimplán blöffölt – a választások előtt például alaptalanul beszélt kétezer kormány által szemmel tartott Soros-katonáról.

Szijjártó megerősítette értesülésünket
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a tárcájához kerül az Információs Hivatal (IH). Mint mondta, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel. Először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük, hogy a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre - közölte a külügyminiszter. (MTI)

Mindenesetre az IH estleges átcsoportosítása nem érte váratlanul a „kémszakmát”. Magyarország ugyanis egyfajta hírszerzési vákuumba került az utóbbi években. Egyrészt elapadtak a külsős információforrások: a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek. Másrészt IH nem áll a helyzet magaslatán. Először mintegy négy éve – az USA kitiltási botrány idején – bírálta Orbán az IH-t, amikor az nem jelezte előre a német és az amerikai külpolitika erőteljes változását. Az IH mentségére szóljon, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetet Lázár János érdemben nem irányította, leginkább arra koncentrált, hogy a Kövér László, egykori nemzetbiztonsági miniszter embereit kiakolbólítsa a hírszerzéstől.

Lázár kudarca után egy ideig úgy nézett ki, a Belügyminisztérium alá rendelik a szervezetet, de nem ez történt. Pintér Sándor viszont – bizonyítani akarván Orbánnak, hogy meg tudja szerezni azokat az adatokat, amiket Lázár képtelen volt prezentálni – összerakott egy afféle „ellen-szervezetet”, amelyik ma Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ (TIBEK) néven működik. Ezzel párhuzamosan pedig felpörgött az úgynevezett diplomáciai hírszerzés. A nagykövetségektől, konzulátusoktól vártak szenzitív gazdasági és politikai információkat. Csakhogy egyik „csatorna” sem működött jól: a TIBEK-nél hiányzott a hírszerzési rutin, a diplomáciai szervezetek pedig gyakorta nem a valóságról adtak számot, hanem azt jelentették, amit a kormány hallani akart.

Most viszont nincs pardon, Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar. Ennek egyik alapköve az az IH lehet, amit – a legtöbb forrásunk szerint – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetnek. Ha ez valóban így történik, akkor annak két fő üzenete lesz. Az egyik, hogy a kormány egyfajta „ipari kémkedésre” állhat rá, azaz a hírszerzés a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. A másik, hogy ismét megerősödik a klasszikus politikai információszerzés. Ahhoz azonban, hogy ez valóban működjön, önmagában az IH kevés. Sőt, nem is célszerű ezt a szervezetet bevetni. Hatékonyabb egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába érzékenyebben betagozódó lobbi-hálózatot létrehozni. És az ezen fennakadó információkat gombolyíthatják tovább a hírszerzők.

Hogy miképp keveredik ide az Orbán által emlegetett Miniszterelnöki Kormányiroda, arra forrásaink annyit mondanak: csúcselemzés. Magyarán, itt egy, a begyűjtött és rendszererezett információkat továbbszűrő szervezet dolgozhatna, amelyik egyszerre segít a gazdaság és a külpolitikát alakítani.

És ennek során különösen fontos részletkérdés, hogy miképp viszonyul majd a politika az IH-hoz. (Emlékeztetőül: a hírszerzést a 2010-es kormányváltás után emelte ki Orbán a külügyből, és csoportosította át a Miniszterelnökséghez.) Lázár alatt többé kevésbé-őrizte függetlenségét, most viszont – mivel az Orbán-katonaként ismert Szijjártó Péter vezeti a külügyet – a miniszterelnök ráhatása kétségtelenül erősödni fog. Hogy a kormányfői akarat a szervezeti struktúrában miképp jelenik meg, az kérdéses, de valószínűsíthető, hogy átszervezik az IH működését, és akár más társzolgálatoktól is feladatköröket emelhetnek át.

Túlbonyolított hálózatok
„Nem látható még, hogy a miniszterelnöknek van-e valós átszervezési szándéka, vagy csak az IH belső átalakításáról van szó. De valószínűtlen, hogy a miniszterelnök újabb titkosszolgálati testületet hozna létre” – magyarázta Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának leköszönő szocialista elnöke, aki szerint a grémium jövő heti ülésén kiderül, mire utalt Orbán Viktor.
Azt mindenesetre különösnek tartaná, ha a kabinet úgy akarná növelni a hatékonyságot, hogy az így is sok kisebb-nagyobb központokra tagolt szolgálatok mellé egy újabb szervezetet hozna létre. Ezzel csak bonyolítaná a már így is nehezen átlátható rendszert.

Frissítve: 2018.05.10. 18:56

Marad a változékony, fülledt idő

Publikálás dátuma
2018.05.09. 23:34
Fotó: Shutterstock
Csütörtökön is folytatódik a változóan felhős-napos idő, északkeleten, keleten csak néhol, máshol több helyen fordulhat elő zápor, zivatar. Északon, északkeleten megerősödhet a keleties szél. Napközben 24-29 fok valószínű. Marad a frontmentes, de fülledt, meleg idő.

Pénteken előreláthatólag egy gyenge hidegfront érintheti térségünket, emiatt főként a Dunántúlon és a középső tájakon újabb zivatarokra, máshol legfeljebb futó záporokra van kilátás. A Dunántúlon feltámadhat az északias szél. Délután 24-29 fokot mérhetünk. Nyugaton lehet hűvösebb az idő. 

Szombaton is marad a nyári meleg, azaz a legtöbb helyen 25 fok fölötti maximumokkal számolhatunk. A napsütés mellett továbbra is készülni kell záporokra, zivatarokra. Nagyobb valószínűséggel nyugaton és az északi megyékben dörrenhet meg az ég.

Vasárnap főleg délen és a Dunántúlon lehet további csapadékra számítani. Többfelé feltámad a keleties szél. A Dunától keletre sok napsütés valószínű, itt 25-28, máshol 22-24 fokos maximumok várhatók. Hétfőn ismét egy hidegfront érintheti térségünket, mely záporokat, zivatarokat, szeles és pár fokkal hűvösebb időt hoz.

Szerző