- Thomas Doll: máshol ezt nem tűrnék el

A Videotonnal szemben elért gól nélküli döntetlen után továbbra is pontelőnnyel vezeti a tabellát az FTC, amelynek trénere nem érti, hogy a fehérváriakat erősítő játékos(ok) „mutatványainak” Magyarországon miért nincs nagyobb visszhangja (Doll nem említett nevet, de vélhetően Danko Lazovicra gondolhatott).

- Sérülések és eltiltás miatt négy játékost is elveszített a Videoton elleni rangadó után. Nehéz volt elfogadni ezt, illetve hogy nem tudtak győzni?

- Máskor ezzel sokkal jobban megbirkózom, most viszont három napra volt szükségem ahhoz, hogy visszatérjek a normális kerékvágásba. Nem is az elveszített pontok miatt bosszankodtam, hanem mert úgy érzem, nem kaptuk meg a jutalmat az elvégzett munkáért, ami mögöttünk volt. Ugyanakkor van valami, ami nem is edzőként, hanem futballrajongóként sokkal jobban bosszant.

- Éspedig?

- Nehéz feldolgozni azt, amikor egy játékosom a hajrában a semmiért kapja meg a második sárga lapját, ezért tiltották el. Ha egy korábbi szituációra gondolunk vissza, az ősszel a Puskás Akadémia ellen a 90. percben kapott tizenegyes miatt veszítettünk pontokat, pedig akkor nem is volt érintkezés a játékosok között. Teljesen világosan lehetett látni, hogy nem történt semmi. Ilyenkor mindig felteszem magamban a kérdést: hogy lehet így megítélni egy adott szituációt, amikor a játékvezető közvetlen közelről látta? Teljesen elfogadható, hogy a közvéleménynek elvárásai vannak a futballistákkal és az edzőkkel kapcsolatban, én pedig azt gondolom, hogy mi is jogosan várunk el maximális teljesítményt a játékvezetőktől. Szintén nem értem, hogyan történhet meg az, hogy egy játékos elesik, utána pedig színpadra illő mozdulatok kíséretében hármat pörög még a földön. Ezt senki nem veszi észre Magyarországon? Németországban vagy Olaszországban az egész stadion a feje tetejére állna egy ilyen szituációban, itt viszont nem azt tapasztalom, hogy egy ilyen eset elérné az újságírók ingerküszöbét. Ha az én játékosom csinálná ezt, elbeszélgetnék vele.

- Korábban többször kritizálta saját játékosainak a hozzáállását is, néhány fordulóval a bajnokság vége előtt elégedett velük?

- Igyekszem mindig felébreszteni őket, amikor azt látom, hogy nem teszik oda magukat megfelelően. Volt néhány idegenbeli mérkőzésünk korábban, amikor valóban sokat bosszankodtam, hiszen úgy érzem, könnyelműen veszítettünk el pontokat. Sokat beszélgetünk a csapattagokkal a hozzáállás fontosságáról, direkt véleménycsere zajlik nálunk.

- A szombati ellenfelük az a Vasas, amely az előző idényben komoly ellenfélnek bizonyult, a mostani szezonban viszont a kiesés elkerüléséért küzd.

- A Vasas ellen mindig nehéz mérkőzéseket vívunk. A jelenlegi szezonban ugyan kétszer is legyőztük, egyik sikerünk sem volt könnyed diadal. Szoros mérkőzésre számítok, hiszen mi a bajnoki címért küzdünk, ellenfelünk pedig a bennmaradásért. Az biztos, hogy türelemre lesz szükségünk. Nem szabad engednünk, hogy rögzített szituációkból támadjon a Vasas, hiszen nagyon sok magas embere van. Persze, nekünk is meglesznek a lehetőségeink. Ebben a bajnokságban a Vasas kapta a legtöbb gólt, ez azt mutatja, hogy riválisunk nem túl stabil, feltörhető hátul.

- Ismert, jó barátságot ápol a Vasas vezetőedzőjével, Michael Oenningel. Mit üzenne neki a szombati mérkőzés előtt?

- Egy edzőt nem mindig csak az elért eredmények alapján kell megítélni, Michael szerintem a múlt évben és előtte is kiváló munkát végzett. Látni kell, hogy a Vasast is rengeteg külső tényező hátráltatta az eddigiekben, ezért most más célokért küzd, mint tavaly. Én mindenesetre sok sikert kívánok Michael Oenningnek az idény hátralévő részére.