Robin Cook szerint nem lehet bízni Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:48
Robin Cook - FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Fotó: /
Robin Cook orvosíró, akinek harmincöt regénye többszázmillió példányban kelt el világszerte, immár producerként is kísérni akarja a műveiből készült filmeket

- Hetvennyolc éves, munkakedve viszont lankadatlan. Helyesen következtetek ebből arra, hogy az ember idővel sem veszti el az íráshoz való tehetségét?

- Álljunk meg egy szóra, ki mondta magának azt, hogy túl vagyok a hetvenen? Már egy ideje ötvenéves vagyok! Egyébként fogalmam sincs arról, hogy el lehet-e veszteni azt a tehetséget, amely az íráshoz szükséges. Nálam, legalábbis szerintem, ez nem történt meg. Volt néhány idős íróbarátom, aki már nem él: Robert Ludlum, aki a Bourne-trilógiát teremtette meg, hetvenévesen is kiválóan írt, Dick Francis, aki eredetileg brit sztárzsokéból lett krimiszerző, nyolcvanon túl is nagyon élvezhető munkákkal állt elő.

- Jobb szerzőnek tartja magát, mint amilyen cirka negyvenöt-ötven éve a legelső két regénye, A ​gyötrelem éve és a világhírnevet hozó Kóma megjelenésekor lehetett?

- Igen, érettebb lettem. Másrészről sokkal jobban tudok koncentrálni – az adott könyvem témájára, az írás aktusára. Amikor fiatalabb voltam, rengeteg minden érdekelt, három egyetemre jártam (a posztgraduális orvosképzést a Harvardon végeztem), korvettkapitány voltam a Haditengerészetnél. Manapság viszont szinte kizárólag az írás és a műveimmel kapcsolatos filmkészítés érdekel.

- A legtöbb krimije Bostonban játszódik, ott, illetve New Yorkban él. Néhány hónapot a keleti, néhányat az északkeleti parton tölt?

- Ez ennél sokkal bonyolultabb. Leginkább Bostonban élek, a nyarakat viszont Martha's Vineyardon, egy Massachusetts állambeli kis szigeten töltöm. Ez a pofás kis sziget igazi nyári paradicsom, Barack Obama, korábbi amerikai elnök és családja a nyári vakációt rendre ott tölti. Télen és nagyobb ünnepeken a New Hampshire-i otthonunkban vagyunk, de Floridában, Naples nyugodt városkájában is van rezidenciám.

- Nemrég adta le a legújabb kéziratát a kiadójának. Miről szól az új kötet, mikor kerül a tengerentúli olvasó kezébe?

- Pandemic a címe, és decemberben jelenik meg könyvformában, de e-könyv és hangoskönyv is készül belőle. Mint a legtöbb könyvemnek, ennek is van egy kitapintható témája, aköré épül a krimi cselekménye, ez a Pandemic esetében az új géneditálási technika, a CRISPR/Cas9, amely szerintem forradalmasítani fogja a gyógyszeripart. Arról is írok benne, hogy ez az eljárás sertések génjeit képes emberi sejtekbe átültetni, ez már önmagában megadja az alaphangulatot.

- Miért ír minden évben új könyvet?

- Azért, mert olyan sok minden történik a világ leggyorsabban fejlődő területén, a gyógyszeriparban, annyi biomedikai kutatás van, hogy alig tudok lépés tartani velük. Az sem mellékes, hogy őrülten vonz a gyógyszeripar és a társadalom kapcsolata is, ezt pedig leginkább az írásban tudom ábrázolni.

- Öreg motoros a krimi műfajban, hétfőn és kedden éppen a harmincötödik könyvét, a Sarlatánok című, eredetileg 2017-ben, most a Geopen Kiadó gondozásában már magyarul is megjelent kötetét népszerűsíti Budapesten. Nehéz felvennie a versenyt a pályatársakkal?

- Igen is, meg nem is. Az tény, hogy könyvdömpingben élünk, rengeteg a fiatal, tehetséges szerző a krimi zsánerben. Viszont a műveim nagyon különlegesek, már csak azért is, mert a közegészségüggyel, a gyógyszeriparral foglalkozom, másrészről azért, mert a legtöbb olvasóm volt már beteg, de ha nem is, akkor az élete során mindenképpen legalább egyszer az lesz. Egy bankrabló vagy sorozatgyilkos története nem tud olyan szinten megérinteni, mint az, amit már egyszer megtapasztaltál a bőrödön.

- Tudja, hogy sok olvasót vesztett azzal, amikor eltávolodott az egészségügyi témáktól, és a maffiózókról, simlis üzletemberekről kezdett írni?

- Tudom, de az egyik legkedvesebb filmem a Nagymenők, az egyik legkedvesebb saját regényem pedig a Kóma. Aztán egy idő után késztetést éreztem rá, hogy az alvilág precízen ábrázolt viselkedésmintázatát a rejtélyes kórházi bűnügyekkel összemossam, ebből született több kötetem.

- Ha már filmet említ, adódik a kérdés: mikor és melyik kötetéből érkezik újabb adaptáció?

- A Sarlatánok, amelyet már a magyar olvasó is kézbe vehet, nagyon izgalmas alapanyag egy mozifilmhez. És büszkén mondhatom azt is, hogy én magam fogom producerelni, először az életemben. Persze, mindenek előtt találni kellene valakit, aki megrendezi. Ha választhatnék, Scorsese lenne a rendező, de meg kellene tudnom, hogy ráér-e, érdekli-e a téma. Továbbá a Jack Stapleton és Laurie Montgomery szériából most készül tévésorozat.

- Miért érez késztetést arra, hogy Ön legyen a regényéből készült film producere?

- Azt szeretném, ha nagyon rendben lenne a film, ami ebből a könyvből készül. Ha Hollywoodnak eladod a munkádat, azok a fickók ott soha nem fogják garantálni, hogy a te elképzeléseidre ügyelve adaptálják a filmet. A Kóma című hat évvel ezelőtti televíziós mini-sorozat például nem igazán nyerte el a tetszésemet, ellenben Michael Crichton filmje, amelyben Michael Douglas és Rip Torn a főszereplő, vegytiszta minőségi munka.

Névjegy
Dr. Robin Cook 1940-ben született New Yorkban. Diplomáját a Columbia Egyetem és a Wesleyan Egyetem Orvostudományi karán szerezte, tanulmányait a Harvard Egyetemen fejezte be. Első, önéletrajzi ihletettségű könyve 1972-ben jelent meg A gyötrelem éve címmel. Jellemzően egészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír. Több művét is megfilmesítették, a legismertebb ezek közül a Michael Douglas és Geneviève Bujold főszereplésével 1978-ban bemutatott Kóma című thriller, amelyet Michael Crichton rendező vitt vászonra. Harmincöt megjelent regényét több százmillió példányban vásárolták meg szerte a világon. A Sarlatánok című műve a Geopen Kiadó gondozásában jelent meg.



Témák
Hollywood
2018.05.15 07:48

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16