Robin Cook szerint nem lehet bízni Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:48
Robin Cook - FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Fotó: /
Robin Cook orvosíró, akinek harmincöt regénye többszázmillió példányban kelt el világszerte, immár producerként is kísérni akarja a műveiből készült filmeket

- Hetvennyolc éves, munkakedve viszont lankadatlan. Helyesen következtetek ebből arra, hogy az ember idővel sem veszti el az íráshoz való tehetségét?

- Álljunk meg egy szóra, ki mondta magának azt, hogy túl vagyok a hetvenen? Már egy ideje ötvenéves vagyok! Egyébként fogalmam sincs arról, hogy el lehet-e veszteni azt a tehetséget, amely az íráshoz szükséges. Nálam, legalábbis szerintem, ez nem történt meg. Volt néhány idős íróbarátom, aki már nem él: Robert Ludlum, aki a Bourne-trilógiát teremtette meg, hetvenévesen is kiválóan írt, Dick Francis, aki eredetileg brit sztárzsokéból lett krimiszerző, nyolcvanon túl is nagyon élvezhető munkákkal állt elő.

- Jobb szerzőnek tartja magát, mint amilyen cirka negyvenöt-ötven éve a legelső két regénye, A ​gyötrelem éve és a világhírnevet hozó Kóma megjelenésekor lehetett?

- Igen, érettebb lettem. Másrészről sokkal jobban tudok koncentrálni – az adott könyvem témájára, az írás aktusára. Amikor fiatalabb voltam, rengeteg minden érdekelt, három egyetemre jártam (a posztgraduális orvosképzést a Harvardon végeztem), korvettkapitány voltam a Haditengerészetnél. Manapság viszont szinte kizárólag az írás és a műveimmel kapcsolatos filmkészítés érdekel.

- A legtöbb krimije Bostonban játszódik, ott, illetve New Yorkban él. Néhány hónapot a keleti, néhányat az északkeleti parton tölt?

- Ez ennél sokkal bonyolultabb. Leginkább Bostonban élek, a nyarakat viszont Martha's Vineyardon, egy Massachusetts állambeli kis szigeten töltöm. Ez a pofás kis sziget igazi nyári paradicsom, Barack Obama, korábbi amerikai elnök és családja a nyári vakációt rendre ott tölti. Télen és nagyobb ünnepeken a New Hampshire-i otthonunkban vagyunk, de Floridában, Naples nyugodt városkájában is van rezidenciám.

- Nemrég adta le a legújabb kéziratát a kiadójának. Miről szól az új kötet, mikor kerül a tengerentúli olvasó kezébe?

- Pandemic a címe, és decemberben jelenik meg könyvformában, de e-könyv és hangoskönyv is készül belőle. Mint a legtöbb könyvemnek, ennek is van egy kitapintható témája, aköré épül a krimi cselekménye, ez a Pandemic esetében az új géneditálási technika, a CRISPR/Cas9, amely szerintem forradalmasítani fogja a gyógyszeripart. Arról is írok benne, hogy ez az eljárás sertések génjeit képes emberi sejtekbe átültetni, ez már önmagában megadja az alaphangulatot.

- Miért ír minden évben új könyvet?

- Azért, mert olyan sok minden történik a világ leggyorsabban fejlődő területén, a gyógyszeriparban, annyi biomedikai kutatás van, hogy alig tudok lépés tartani velük. Az sem mellékes, hogy őrülten vonz a gyógyszeripar és a társadalom kapcsolata is, ezt pedig leginkább az írásban tudom ábrázolni.

- Öreg motoros a krimi műfajban, hétfőn és kedden éppen a harmincötödik könyvét, a Sarlatánok című, eredetileg 2017-ben, most a Geopen Kiadó gondozásában már magyarul is megjelent kötetét népszerűsíti Budapesten. Nehéz felvennie a versenyt a pályatársakkal?

- Igen is, meg nem is. Az tény, hogy könyvdömpingben élünk, rengeteg a fiatal, tehetséges szerző a krimi zsánerben. Viszont a műveim nagyon különlegesek, már csak azért is, mert a közegészségüggyel, a gyógyszeriparral foglalkozom, másrészről azért, mert a legtöbb olvasóm volt már beteg, de ha nem is, akkor az élete során mindenképpen legalább egyszer az lesz. Egy bankrabló vagy sorozatgyilkos története nem tud olyan szinten megérinteni, mint az, amit már egyszer megtapasztaltál a bőrödön.

- Tudja, hogy sok olvasót vesztett azzal, amikor eltávolodott az egészségügyi témáktól, és a maffiózókról, simlis üzletemberekről kezdett írni?

- Tudom, de az egyik legkedvesebb filmem a Nagymenők, az egyik legkedvesebb saját regényem pedig a Kóma. Aztán egy idő után késztetést éreztem rá, hogy az alvilág precízen ábrázolt viselkedésmintázatát a rejtélyes kórházi bűnügyekkel összemossam, ebből született több kötetem.

- Ha már filmet említ, adódik a kérdés: mikor és melyik kötetéből érkezik újabb adaptáció?

- A Sarlatánok, amelyet már a magyar olvasó is kézbe vehet, nagyon izgalmas alapanyag egy mozifilmhez. És büszkén mondhatom azt is, hogy én magam fogom producerelni, először az életemben. Persze, mindenek előtt találni kellene valakit, aki megrendezi. Ha választhatnék, Scorsese lenne a rendező, de meg kellene tudnom, hogy ráér-e, érdekli-e a téma. Továbbá a Jack Stapleton és Laurie Montgomery szériából most készül tévésorozat.

- Miért érez késztetést arra, hogy Ön legyen a regényéből készült film producere?

- Azt szeretném, ha nagyon rendben lenne a film, ami ebből a könyvből készül. Ha Hollywoodnak eladod a munkádat, azok a fickók ott soha nem fogják garantálni, hogy a te elképzeléseidre ügyelve adaptálják a filmet. A Kóma című hat évvel ezelőtti televíziós mini-sorozat például nem igazán nyerte el a tetszésemet, ellenben Michael Crichton filmje, amelyben Michael Douglas és Rip Torn a főszereplő, vegytiszta minőségi munka.

Névjegy
Dr. Robin Cook 1940-ben született New Yorkban. Diplomáját a Columbia Egyetem és a Wesleyan Egyetem Orvostudományi karán szerezte, tanulmányait a Harvard Egyetemen fejezte be. Első, önéletrajzi ihletettségű könyve 1972-ben jelent meg A gyötrelem éve címmel. Jellemzően egészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír. Több művét is megfilmesítették, a legismertebb ezek közül a Michael Douglas és Geneviève Bujold főszereplésével 1978-ban bemutatott Kóma című thriller, amelyet Michael Crichton rendező vitt vászonra. Harmincöt megjelent regényét több százmillió példányban vásárolták meg szerte a világon. A Sarlatánok című műve a Geopen Kiadó gondozásában jelent meg.



Témák
Hollywood
2018.05.15 07:48

Spiró a sokarcú íróóriás

Publikálás dátuma
2018.12.18 18:45

Fotó: Népszava/
Most egy alapítvány ismerte el munkásságát, amelyik gy szellemi szalon keretében szeretné elérhetővé tenni a kortárs irodalmat az irodalomtanárok és a diákok számára is.
Minden regénye és drámája más és más, mégis ő Spiró a sokarcú íróóriás, az olvasót elvarázsoló mesélő - méltatta Almási Miklós filozófus Spiró György írót, az idén alakult Városmajor48 Irodalmi Társaság Alapítvány első életműdíjasát. Az egy millió forinttal járó elismerést a kortárs irodalom olyan kiemelkedő alakjának adományozzák, akit a szakmai kuratórium arra méltónak talál. A kuratórium tagjai: Csáki Judit, Csordás Gábor, Ferencz Győző, Márton László, Reményi József Tamás, Tunyogi László és Vörös T. Károly. Az alapítvány székhelye a Városmajor 48/B-ben van, ahol Polcz Alaine és Mészöly Miklós élt és alkotott.
A néhány magánszemély nagyvonalú támogatásával alakult alapítvány az ő szellemi örökségük előtt kíván tisztelegni, és folytatni azt a hagyományt, amellyel a kortárs és pályakezdő írók felé fordultak. Az alapítvány szándéka, hogy rendszeresen irodalmi esteket, felolvasásokat szervezzen. Célkitűzéseik szerint egy szellemi szalon keretében szeretnék elérhetővé tenni a kortárs irodalmat az irodalomtanárok, a középiskolás és egyetemista diákok számára is.
Szerző
2018.12.18 18:45
Frissítve: 2018.12.18 18:59

Versenyző zenei tehetségek

Publikálás dátuma
2018.12.18 11:49

Fotó: /
Két zongorista és egy trombitás. Versenygyőzelmek, külföldi fellépések, lemezfelvételek. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. által elismert Junior Prima Díjas Kovács Gergely és Horváth Benedek zongoristát, illetve Könyves-Tóth Mihály trombitást mutatjuk be.

Aki számára nem teher a gyakorlás

Kovács Gergely zongoraművész sikerrel szerepelt több nemzetközi megmérettetésen. Legutóbb a nyáron a budapesti Chopin-versenyen diadalmaskodott. A Junior Prima Díjjal kitüntetett művész arra büszke, hogy azt csinálhatja, amit nagyon szeret. Miért éppen a zongorát választotta? A nagymamám zongora tanár volt és náluk otthon is volt zongora. Ezért szinte magától érthetően esett a zongorára a választásom, hiszen otthon és náluk is tudtam gyakorolni. Szerencsére jó döntésnek bizonyult. Mikor gondolt először arra, hogy ebből egy komolyabb szólista karrier is lehet? Ezt nem tudnám megmondani, de arra tisztán emlékszem, hogy amikor először kiálltam a színpadra, olyan érzéssel töltött el, amit újra és újra át akartam élni. Ön békéscsabai születésű, oda is járt zeneiskolába. Szerettem ott élni és ott kezdtem a zenei tanulmányaimat is. Az ottani tanáraim állítottak arra az útra, hogy számomra a jövőt Budapest és a Zeneakadémia jelentse. Ők terelgettek ebbe az irányba és nekik is köszönhetem a későbbi lehetőségeket, sikereket. Kiket tekint a mestereinek? A zongoratanáraimat Eckhardt Gábort, Keveházi Gyöngyit, Nádor Györgyöt, Némethy Attilát, Réti Balázst. Talán nekik köszönhetem a legtöbbet. Kik a zongorista példaképei, akikre szakmai szempontból felnéz? Az első példaképem a nagyszerű orosz zongorista Evgeny Kissin volt, akinek a koncertjét sok évvel ezelőtt a Müpa nézőterének első sorából figyeltem végig. De nagyra tartotom a török Fazil Say munkásságát. Kocsis Zoltántól pedig személyesen is sokat tanulhattam, mielőtt elment közülünk. De Ránki Dezső is azt a példát képviseli, amit én mindig is követtem. Elég korán elindult versenyeken. Önt inspirálják ezek a lehetőségek? Egyetértek Bartókkal, aki azt vallotta, hogy a versenyzés lovaknak való, nem zenészeknek. De azt be kell látni, hogy ez a műfaj elengedhetetlen, ha úgy tetszik, szükséges rossz, ahhoz, hogy egy művész koncertező életet tudjon folytatni. Nem elsősorban a győzelem számít. Ha nem sikerül jól egy verseny, akkor is fontos, hogy az embert ki hallja, a nehezebb helyzetekből, a kudarcokból is sokat lehet tanulni. Másrészt egy versenyre akárcsak egy élsportoló egy zenész akár több évig is készülhet. A kudarcot nehéz feldolgozni, de végül is mindenből lehet profitálni. Van olyan verseny, amit kiemelne a sok közül? Jelenleg a legtöbbet számomra a nyári budapesti Chopin-versenyen elért győzelmem jelenti. Chopin-t nehéz játszani? Egy zeneszerző művét sem könnyű játszani és mindegyiket másért. Van olyan darab, amihez még nem mert hozzá nyúlni? Persze, nagyon sok. A zongorairodalom valósággal kimeríthetetlen. Mindig találni új darabot és szerzőt, aki felfedezésre vár. Ha húsz év múlva beszélgetnénk, mi az amivel elégedett lenne? Akkor lennék elégedett, ha olyan életet élhetek, amilyet szeretnék. Ha színpadon maradok, akkor nagyon boldog leszek, akár húsz év múlva is, mert, zongorázni szeretek a világon a legjobban. Mindig szívesen leülök a zongora mellé. Számomra a gyakorlás sem teher. Minden ami körülötte történik, annak az alapját a népzene adja – vallja Horváth Benedek zongorista, friss Prima Díjas művész. „ Már gyerekkoromtól kezdve a zene jelen volt az életemben, öt éves koromban kezdtem el hegedülni. Édesanyám népdalénekes, nagyon sokat énekelt nekem és a testvéreimnek. Kilenc évesen országos versenyen első helyet értem el, akkor derült ki, hogy inkább a zongora felé veszem az irányt” – mesélte a huszonkilenc éves tehetség a díjátadóra készült bemutatkozó kisfilmjében. Olyan neves mesterei voltak, mint Rados Ferenc, Claudio Martínez Mehner, Kocsis Zoltán, Wagner Rita, Gulyás Márta, Kemenes András, Dmitrij Bahkirov és Menahem Pressler.  

A népzenén nőtt fel

Horváth Benedeket sem kerülték el a versenyek. Több nemzetközi megmérettetésen díjazták többek között a Clara Haskil Nemzetközi Zongoraversenyen, a Santander Nemzetközi Zongoraversenyen és az Isidor Bajic Nemzetközi Zongoraversenyen. A fiatal művész klarinét-cselló-zongora triójával is rendszeresen koncertezik, a formáció az Oszakai Nemzetközi Kamaraversenyen a harmadik díjat érdemelte ki. Szólistaként sokfelé fellépett a világban Milánótól Baselig. Együtt muzsikált a New York-i, a Bázeli, a Montenegrói Szimfonikus Zenekarral. Idén egy nagyszabású Berstein projektben is részt vett, melynek a bemutatóját november tartották Veveyben. A lemezfelvételekkel is jól áll, hiszen eddig három cd-je is megjelent. legutóbb 2017-ben Liszt Esz-dúr zongoraversenyét, a Haláltáncát, illetve a h-mol szonátát vette fel a Bázeli Szimfonikus Zenekarral. Novemberben elkészítette második szólólemezét az Artalinna lemezcéggel. 2019-ben triójával a Trio Eclipse-szel a Luzerni Fesztiválon debütál majd. „Szeretnék minél többet színpadon lenni és az embereknek átadni azt amit belülről jön, és a zenén keresztül azt, amit a világról gondolok” - vélte Horváth Benedek.     

A díjazott trombitás

 „A Kőbányai zeneiskolában kezdtem tanulni Bakó Rolandnál, akire most is második apámként tekintek, ő szerettette meg velem a trombitálást, a zenét – mondja Könyves-Tóth Mihály. Kezdetben nem volt célom, hogy zenész legyek, a Zeneakadémiára felvettek, ott kezdtem el versenyekre járni, próbajátékra és onnan kezdve jöttek az eredmények. Első versenyem Debrecenben volt és ott második helyezést értem el. Az idei szeptemberi a német ARD adó által kiírt versenyen, melynek a döntőjében megosztott második helyezést értem el, elsősorban az jelentette a nagy élményt, hogy élő egyenesben adták az egészet és ez lehetővé tette, hogy Japánból és Amerikából is nézzék a produkcióinkat.” És amíg eljutott ideáig: 2005-től 2009-ig a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, ahol ifj. Kovács Kálmán volt a tanára. 2009-2015-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol Kirsch János kezei alatt megszerezte a Bachelor és a Művész diplomát. Közben számos kurzuson vett részt, ahol olyan tanárai voltak, mint többek között: Boldoczki Gábor (2006), Velenczei Tamás (2012), Tarkövi Gábor (2007, 2010, 2012) és Jeroen Berwaerts (2014). Ami a többi versenyt illeti: 2012-ben az Ulmi Nemzetközi Trombitaversenyen 2. helyen végzett. A 2013-as Budapesti Országos Trombitaversenyen 1. díjas. A Prágai Tavasz Nemzetközi Trombitaversenyről 2016-ban a 2. díjat sikerült elhoznia. 2012 októbere óta a Magyar Állami Operaházban dolgozik, 2014 óta mint első trombitás. Amikor ideje engedi számos hazai és külföldi szólófelkérésnek tesz eleget.   

Góbé a Fonóban

December 28-án a Fonóban tart nagykoncertet Mindent bele címmel a Góbé zenekar. A Góbés fiúk Kodály és Bartók örökségét tiszteletben tartva és továbbgondolva lendületes világzenét, egyfajta “népi popzenét” játszanak. Úgy is mondhatnánk, hogy jellemző rájuk a lüktető, pörgős world music, magyar népzenei gyökerekkel. A koncert után táncházat is tartanak.  

Szerző
2018.12.18 11:49