Moholy-Nagy Budapesttől New Yorkig

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:46
FINNORSZÁG - Az 1930-as fotóvintázs nagyítására 10-15 ezer dolláros becsérték mellett 5 ezer dollárról indul a licit
Fotó: /
FINNORSZÁG - Az 1930-as fotóvintázs nagyítására 10-15 ezer dolláros becsérték mellett 5 ezer dollárról indul a licit

FINNORSZÁG - Az 1930-as fotóvintázs nagyítására 10-15 ezer dolláros becsérték mellett 5 ezer dollárról indul a licit

Moholy-Nagy László, a nemzetközi viszonylatban talán leghíresebb magyar képzőművész, és egyre divatosabb a műgyűjtők körében – ezt jól jelzi, hogy a következő három hétben a világ számos pontján, több aukción is licitálhatnak műveire. A XX. század első felében alkotó fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola tanárának árveréseken előkerülő képeit és induló árait az Artportal szerkesztősége gyűjtötte össze.

A sor holnap, május 16-án kezdődik, amikor a Christie«s New York-i aukcióján a művész 1943-ban kartonra festett olajképét 40-60 ezer dolláros becsértékkel bocsátják árverésre. Másnap itthon is hozzá lehet jutni három Moholy-Nagy - alkotáshoz, a Múzeum Antikvárium május 17-i tavaszi árverésén két 1917-es rajzos tábori postai levelezőlapjára licitálhatnak, 250, illetve 200 ezer forintról indulva; és 300 ezer forinton kezd a művész 1921-ben Bécsben, Kassák Lajos szerkesztésében és kiadásában megjelent könyvének dedikált példánya.

Május 24-ig az Heritage Auctions online árverésén egy Moholy-Nagy életének utolsó évében készült tusrajz szerepel, Finnország című vintázs nagyítására pedig június 5-ig lehet licitálni.

Az Artportal szerint a legnagyobb érdeklődés annak a cím nélküli, 1923-25 között született fotogramnak a szereplését kíséri, ami az egyik legnagyobb német aukciósház, a berlini Grisebach május 30-i modern és kortárs fotóárverésének sztártételeként kerül kalapács alá 300-500 ezer eurós becsértékkel. A munka a legdrágább tétel, ami németországi fotóaukción valaha is szerepelt, ezért a német sajtóban is kiemelkedő publicitást kap. A zürichi Germann Aukciósház június 4-i árverésére pedig egy Moholy-Nagy tusrajz érkezik.

Szerző
2018.05.15 07:46

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Hét tonna tűzijáték borítja fénybe Budapestet

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:44
Tűzijáték 2017. augusztus 20-án, Budapesten
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két hónapig dolgoztak a produkción az augusztus 20-ai tűzijáték szervezői: 21 ezer látványos fényeffekt robban hétfőn este a főváros felett.
Hatvan ember majdnem kéthavi munkája zárul ma este kilenc órakor. Ekkor indítják Budapesten a hagyományos augusztus 20-ai tűzijátékot, az időjárás pedig kifejezetten kedvez az ünneplésnek - írja összefoglalójában az atv.hu.
A pirotechnikai show több szempontból is a legek gyűjteménye lesz: összesen hét tonna tűzijáték – ebből 2500 kilónyi robbanóanyag – repül hétfőn este a a levegőbe.
A fényjátékban a magyar trikolór színei és az arany dominálnak, a 21 ezer effekt pedig különféle virágformákat, fűzfa ligetet formáz majd, de kirajzolódik majd arany színnel a korona is.
a technikusok annyi kábelt használtak fel, hogy az gond nélkül lefedné a Budapest-Hatvan távolságot.

Nézelődni jó lesz, utazni kevésbé

2018.08.20 10:44