Székelyföldi autonómia: már a szenátus előtt a tervezet

Publikálás dátuma
2018.05.23. 17:27
A román szenátus épülete. Illusztráció: Yvan Travert / Photononstop
A bukaresti képviselőház elutasító szavazása után, szerdán a szenátus is megvitatta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot - írja az MTI. A javaslat területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a kétkamarás bukaresti parlament képviselőháza 218 szavazattal utasította el áprilisban, 20 ellenében. A kezdeményezés hasonlóan kedvezőtlen fogadtatást kapott a szenátus részéről is.

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig népszavazáson nyilvánította ki erre vonatkozó igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a "budapesti iskolának" tulajdonította, és elutasította a "magyar közösség" kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt "nemzeti kisebbség" fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon hozna létre olyan intézményeket, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának. Mindez sértené az állam egységének elvét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az EU-ban van jól működő példa. Tánczos szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.

Szerző

Kizáratná a Fideszt az Európai Néppártból a HRW

Publikálás dátuma
2018.05.23. 14:53
Orbán és Merkel az Európai Néppárt egy kongresszusán. Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY

Kampányt indított a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW), hogy az Európai Néppárt (EPP) zárja ki soraiból magyar tagszervezetét, a Fideszt. A HRW szerint a magyar kormánypárt idegengyűlöletet szít a migránsok ellen, és megpróbálja elhallgattatni a civil szervezeteket. "Meddig tűrik az Európai Néppártban helyet foglaló német kereszténydemokraták, hogy mindez megfertőzze az EU-t?" – olvasható a szervezet honlapján megjelent felhívásban. A szerzők elsősorban a német CDU és CSU pártokat teszik felelőssé azért, hogy nem vizsgálták felül a demokrácia-romboló Fideszhez fűződő kapcsolataikat, és nem késztették erre az általuk irányított ernyőszervezetet, az Európai Néppártot.

Szinte biztos, hogy a HRW kampánya a figyelemfelkeltésen túl nem fog kézzelfogható eredménnyel járni. Az EPP vezetői egyelőre elutasítják a szakítást Orbán Viktorral és pártjával. Az Európai Néppárthoz közelálló magasrangú forrásaink szerint a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosan nem fog sor kerülni kenyértörésre.

Tetten ért hazugságok
A magyar kormány csúsztat, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek – állítja az a két kutató, akik kielemezték a kormány 59 oldalas feleletét.
Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója és Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója a 444.hu-nak például azt mondta: visszatérő trükk a kormány által elküldött szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyják és teljesen más problémák megoldására hivatkoznak.

Az ernyőszervezet döntéshozói elégedetlenek a Fidesz-kormány politikájával, de még mindig úgy vélik, hogy magyar tagtársaikra a párton belül befolyást tudnak gyakorolni. Mint lapunk megírta, az EPP vezetése a magyarországi parlamenti választások előtt emiatt egyeztetéseket kezdeményezett Orbán Viktorral. Ennek első fordulója május elején volt Brüsszelben. A magyar kormányfő Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber parlamenti frakcióvezetővel tárgyalt, de megbeszéléseikről nem nyilatkoztak. Hivatalosan csak az derült ki, hogy a konzultációkat folytatják. Lapunk később úgy értesült, hogy a másfél órás beszélgetésen meglehetősen feszült volt a légkör. Joseph Daul állítólag számon kérte Orbán Viktor korábbi ígéreteit, a kormányfő azonban elhárította a kritikát. Az EPP azt állítja, hogy a CEU működésének további biztosítása, és a civilek elleni kormányzati támadások beszüntetése nem lehet alku tárgya. Ezt néhány napja Manfred Weber is világossá tette egy holland lapinterjúban. De a következtetések levonásától ő is tartózkodott.

Közleményben reagált a Fidesz
Erről is Soros tehet - olvasható a kormánypárt a hírre válaszoló, szerda délutáni közleményében.

Frissítve: 2018.05.23. 22:49

Elveszett nyomok, hibás dátum: bizalmatlanok a meggyilkolt újságíró szülei

Publikálás dátuma
2018.05.23. 13:55
Igazságot Kuciaknak - hirdette egy tüntető a meggyilkolt újságíróra emlékező május 4-i tüntetésen, Pozsonyban Forrás: AFP/ Vladi
Rossz időpont szerepel Ján Kuciak halotti bizonyítványában, a szülők új dokumentum kiadását kérik.

Újabb hiba merült fel a Ján Kuciak és Martina Kušnírová halála miatt indított hatósági eljárásban: a meggyilkolt pár szülei új halotti bizonyítványkiállítását kérik, amelyen már az elhalálozás valós időpontja szerepel.

Az eredeti dokumentumokban ugyanis a vizsgálóorvos által megállapított dátum szerepelt, amely helytelennek bizonyult -írta a bumm.sk. A Martina Kušnírová sírján található kereszten továbbra is a február 23-i dátum szerepel. Az édesanyja szerint ez két nappal későbbi, mint amikor valójában elkövették a gyilkosságot. Ezt a rendőrség is alátámasztotta. Azonban a halotti bizonyítványban szintén a helytelen dátum szerepel.

A szülőka hivatalos dokumentumok helyesbítését kérik, hogy az megfeleljen a valóságnak. Az egyetlen lehetséges és hivatalos megoldás az új halotti bizonyítványok kiállítása. A Kuciak-család jogi képviselője szerint a szakértői vélemények alapján is új halotti bizonyítványt fognak kérvényezni, valamint a dátum módosítását a nyilvántartásban.

Korábban szintén a Kuciak család ügyvédje fedezte fel, hogy a rendőrség komoly hibákat véthetett a bűnügy első helyszínelésénél, elveszhettek nyomok – sőt, a holttestek testhelyzetén egy mentős is változtathatott a rendőrök érkezése előtt.

Ján Kuciak oknyomozó újságírót és élettársát egy bérgyilkos ölte meg február 21-én: a fiatal férfi halála előtt egy cikken dolgozott, amiben calabriai 'ndrangheta maffiához állítólag közel álló olasz üzletemberek szlovákiai szerepvállalását és a szlovák kormányhivatalig elérő kapcsolati hálóját mutatta volna be. A félkész cikk később több portálon is megjelent, a kettős gyilkosság ügye pedig országos tiltakozássorozatot, tömegtüntetéseket váltott ki:  pedig Jan Ficó lemondásával járó belpolitikai válságot eredményezett.

Szerző