Székelyföldi autonómia: már a szenátus előtt a tervezet

Publikálás dátuma
2018.05.23 17:27
A román szenátus épülete. Illusztráció: Yvan Travert / Photononstop
Fotó: /
A bukaresti képviselőház elutasító szavazása után, szerdán a szenátus is megvitatta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot - írja az MTI. A javaslat területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a kétkamarás bukaresti parlament képviselőháza 218 szavazattal utasította el áprilisban, 20 ellenében. A kezdeményezés hasonlóan kedvezőtlen fogadtatást kapott a szenátus részéről is.

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig népszavazáson nyilvánította ki erre vonatkozó igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a "budapesti iskolának" tulajdonította, és elutasította a "magyar közösség" kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt "nemzeti kisebbség" fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon hozna létre olyan intézményeket, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának. Mindez sértené az állam egységének elvét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az EU-ban van jól működő példa. Tánczos szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.

Szerző
2018.05.23 17:27

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Már saját párttársa is lemondásra szólította fel a román kormánypárt vezetőjét

Publikálás dátuma
2018.08.14 18:46
Dancila és Dragnea egy januári sajtótájékoztatón.
Fotó: AFP/ Octav GANEA
Liviu Dragnea pártelnök lemondását és Viorica Dancila miniszterelnök leváltását szorgalmazta kedden Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, volt oktatási miniszter. Nem ő az első, se az egyetlen a pártból, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Andronescu a pénteki kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakra, az ország egészére kiterjedt PSD-ellenes tüntetésekre utalva úgy vélekedett a párttársainak írt nyílt levelében: a párt "túl messzire ment", "vesztébe rohan", és kormányzati erőként előbb-utóbb el kell számolnia a választók előtt, nem hibáztathat mindig mást.
A szenátor felhívást intézett Dragneához és párttársaihoz, hogy "ne gyújtsák fel a PSD-t és az országot", állítsanak egy igazi szakemberekből álló kormányt az ország élére, "amíg nem késő". Kifejtette: a Viorica Dancila vezette kormányt joggal éri kritika, valóban messze elmarad a korábbi szociáldemokrata kormányok - a Vacaroiu-, Nastase- és Ponta-kabinet - teljesítményétől. Rámutatott: sem ő sem más párttársai nem tud azonosulni a Dacila-kabinettel, mert az szerinte csak egyetlen embert (Liviu Dragneát), nem pedig azt a pártot képviseli, amely "a legnagyobb szakértelemmel rendelkező kormányokat adta az országnak".
Andronescu szerint a PSD-nek két sürgős döntést kell meghoznia: egy másik miniszterelnököt és egy "szuperprofi" miniszterekből álló kormányt kell felállítania, Dragneának pedig az ország és párt érdekeit szem előtt tartva le kell mondania a párt elnöki tisztségéről.
Fellépésének a PSD-n belüli közismert - a Dragnea-korszakban még hangsúlyosabbá vált - pártfegyelem ad súlyt. A PSD elnöke ugyanis nem igazán tűri a párton belüli széthúzást, kritikusai a kizárást kockáztatják. Andronescu előtt is voltak olyanok, akik szembeszálltak Dragneával, de már egyik sem tagja a PSD-nek. Valeriu Zgonea volt házelnök akkor szólította fel lemondásra Dragneát, amikor a pártelnököt jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. Mihai Chirica jászvásári polgármester akkor szállt szembe Dragneával, amikor az első PSD-kabinet - a Sorin Grindeanu vezette kormány - tavaly januárban sürgősségi rendelettel enyhített a btk. korrupcióellenes szigorán, több százezres tiltakozó megmozdulásokat kiváltva. Hozzájuk hasonlóan a párt korábbi elnöke, Victor Ponta, volt miniszterelnök sem maradhatott meg a PSD-ben, miután tavaly nyáron nyíltan szembefordult Dragneával. Kedden Catalin Ivan román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő is bejelentette: kérni fogja a PSD kizárását az Európai Szocialisták Pártjából (PES), mert szerinte pártját egy szervezett bűnözői csoport sajátította ki, amely a korruptokat védi.
Liviu Dragnea pártelnök egyelőre nem reagált a párton belülről érkezett bírálókra, korábban azonban egyszerűen "patkányoknak" nevezte a párt egységét bomlasztani próbáló volt tisztségviselőket.
2018.08.14 18:46