Háborútól tartanak a svédek

Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:36
FOTÓ: Pontus LUNDAHL/AFP

Jövő héten mind a 4,7 millió svéd háztartásba húszoldalas füzetet küldenek ki, amely egyebek mellett részletes tájékoztatást ad arról, mit tegyenek az emberek háborús helyzetben. „Ha válság, vagy háború lesz”, akkor erre mindenkinek fel kell készülnie. Egyebek mellett úgy, hogy a háztartásokban legalább három napos élelmiszer- és víztartalékkal kell rendelkezni. Fel kell készülni arra is, mi történik akkor, ha nem lesz áram.

A brossúra kellemetlen emlékeket ébreszthet a helybéliekben, hiszen utoljára a második világháború idején, 1943-ban adtak ki hasonlót azt követően, hogy a náci Németország elfoglalta Dániát és Norvégiát. Az akkori dokumentum a „Ha eljön a háború” címet viselte. Ezt 1961-ben, majd 1980-ban, a telefonkönyv mellékleteként újították fel – írta a Die Tageszeitung.

Sok svédben felmerült a kérdés, mi szükség volt a dokumentum kiadására egy olyan országban, amely utoljára 1814-ben, több mint kétszáz évvel ezelőtt élhetett át fegyveres konfliktust. Christina Andersson, az állami válságkezelő központ munkatársa is elismerte, hogy nincs ok az aggodalomra, az ország békés időszakot élhet át. Ám, bizonyos körülmények zavart okozhatnak, ezek közé sorolta a klímaváltozást, a terrortámadásokat, a kibertámadásokat, valamint „a rosszabbodó biztonságpolitikai helyzetet”. Szerinte válság nem csak akkor képzelhető el, ha Svédországot háborús fenyegetés, támadás éri. Már „közvetlen környezetben zajló” katonai konfliktus is fenyegetést jelent – indokolt a válságkezelő központ munkatársa.

A svédek számára teljesen egyértelmű, hogy Stockholm az orosz fenyegetéstől tart leginkább. Hogy az ország komolyan is veszi a fenyegetést, az is jelzi: hétfőn ismét készenlétbe állították a gotlandi hadegységet. S az is sokatmondó, hogy hosszú évek után tavaly ősszel tartották a legnagyobb hadgyakorlatot. A Svéd Tudományos Akadémia szerint az „orosz fenyegetés” már legalább száz éve használatos kifejezés Svédországban. A szociáldemokrata-környezetvédő kormányt azonban megosztja a kérdés, valóban szükséges-e háborúra felkészíteni a lakosságot. Margot Wallström külügyminiszter szerint semmi szükség erre, Peter Hultqvist hadügyminiszter azonban úgy véli, ez elengedhetetlen lépés.

Szerző

Megerősíti saját irányvonalát Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:34
FOTÓ: AFP/ALBERTO PIZZOLI

Ferenc pápának nem könnyű keresztülvinni reformjait, elsősorban a konzervatív főpapok ellenállása miatt. Bár 2013-as megválasztásakor sokan gyors reformokat reméltek a katolikus egyházban, a derűlátás hamar alábbhagyott, mert látszott, mennyire meg van kötve a katolikus egyházfő keze, mennyit árthatnak neki az ultrakonzervatívok. A jelentősebb egyházi változásokat az tehetné lehetővé nem is annyira hosszabb távon, ha a saját elképzelései szerint alakítja a pápaválasztó testületet, a Bíborosi Kollégiumot, azaz olyan kardinálisokat nevez ki, akik az ő értékrendjét képviselik. Ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen ilyen konzisztóriumot általában egy évben egyszer tartanak. A következőt június 29-én rendezik meg, ekkor már a pápa elmondhatja azt, hogy a Bíborosi Kollégium tagjainak a felét ő nevezte ki. Ezzel a jelenlegi 114-ről 125-re emelkedik a pápaválasztó bíborosok száma, ez azonban folyamatosan csökken, hiszen elveszti választójogát, aki betölti 80. életévét.

Nem nevezhető meglepetésnek, hogy megkapja a bíborosi birétumot Luis Ladaria Ferrer, aki a teológiai kérdésekben mindenható Hittani Kongregáció prefektusa. Érdekesebb viszont az olasz Giovanni Angelo Beccio érsek, a Máltai Lovagrend különmegbízottja, az Általános Ügyek részlege vezetőjének bíborossá kreálása. Kardinális lesz a káld-katolikus egyház pátriárkája, a bagdadi Louis Raphael I. Sako, illetve a pakisztáni Karacsi érseke, Joseph Coutts is. A pápa ezzel azt kívánja kifejezni, hogy különösképpen szívén viseli az üldözött keresztények sorsát, illetve azokét, akik fegyveres konfliktusok miatt kényszerülnek lakóhelyük elhagyására. Bíboros lesz a pápa alamizsnása, a lengyel Konrad Krajewski érsek is, aki sokat tett a társadalom kirekesztettjeiért.

Szerző

Merkel nehéz küldetése Kínában

Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:32
FOTÓ: AFP/ODD ANDERSEN

Angela Merkel ma tizenegyedik alkalommal látogat Kínába kancellári megbízatása óta. Többször járt az országban bármely más nyugati vezetőnél, ami azt jelzi, rendkívül fontosnak tartja a jó kapcsolatokat Pekinggel. „A kínaiak ezt értékelik is” - írta pekingi életrajzírója, Csao Juan. Meglátása szerint mostani látogatása még a korábbiaknál is fontosabb, s még jobban elmélyítheti a két állam közötti jó kapcsolatokat. Különösen a gazdaságot érintő kérdésekben. Az Egyesült Államok ugyanis alaposan megkeverte a kártyákat azzal, hogy importvámokat vetne ki az amerikai acélra és alumíniumra. Bár végül mind Kína, mind az Európai Unió mentesülhet az intézkedés alól, Peking és az EU szorosabb együttműködésre van ítélve, hogy csökkentsék az Egyesült Államoktól való függőséget.

Pekingben is egyetértenek azzal, minél rosszabb Washington és Kína viszonya, annál fontosabb partner az ázsiaiak számára Európa. A közeledést azonban nehezíti Peking agresszív felvásárlási politikája, ami különösen a német-kínai viszonyban kelt zavart. Az ország tíz szektorban világelső kíván lenni, ezért állami pénzből mind több európai cég részvényeit veszik meg, s ez különösen a német vállalatokat érinti hátrányosan.

A kínaiak előszeretettel vásárolnak olyan német vállalatokat, amelyek segítségével értékes német technológiára tesznek szert. A Német Gazdasági Minisztérium már 2016-ban jelezte, meg akarja védeni technológiai cégeit az ellenséges felvásárlásoktól. Ugyanakkor kedvező fogadtatásra talált Berlinben a kínai pénzügyminiszternek az a néhány nappal korábbi bejelentése, amely szerint a gépkocsikra kivetett importvámokat július 1-től 25-ről 15 százalékra csökkentik.

Külpolitikai kérdésekben nincsenek döntő különbségek Merkel és vendéglátója, Hszi Csin-ping elnök véleménye között. A klímapolitika, a kereskedelmi szerződések, Észak-Korea, vagy az iráni nukleáris megállapodás ügyében sem lehetnek jelentősebb viták. Nem így az emberi jogokat érintő témákban. Nem zárható ki, hogy Merkel szót emel azért: Kína engedje ki az országból Liu Hsziát, a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po özvegyét.

Szerző