Elit

- Ott van? - liheg megkésve a fülembe.

- Tudja a franc.

- Nem mutatták?

- Nem tudom, nem láttam.

- Biztos mutatták, ki nem hagynák, hogy ott van. Ott kell lennie. Ááááá, biztosan ott van, ezt nem hagyja ki. A Felcsút mégis csak a NER szülöttje…

- Érdekli a hóhért.

- A NER vagy a meccs? Nem nézed?

- Látom, de mit nézzek rajta? Ez nem a Barca, vagy a Real... Vonul, a díszpáholy, foci meg semmi.

- Szotyizik?

- Mondom, nem láttam. Mit kellene csinálnom? Semmi nincs. Ő a focit szereti. Hitler Wágnert szerette.

- Tudom, Sztálin meg a Szulikót, de ez azért erős túlzás. Ez mégsem a dísztribün a Vörös téren, vagy a Ligetben Kádárral. Ez stadion. A nép tere.

- Tribün ez. NER-tribün. Ott van az egész vezérkar, az új kormány. Tele a díszpáholy. A stadionok meg üresek.

- Most tele van.

- Ja, most. Ünnep van. Kupadöntő.

- És nem integet.

- Beint.

- Szeretik.

- Mit szeressek rajta?

- A nép egyszerű gyermeke. Egyszerű öltöny, fehér ing.

- Kupadöntő van. Fociünnep, nincs rajta nyakkendő. Fél öltönyben szotyizik.

- Ha van kalapja, ha nincs kalapja, ez így nem megy... Még nem láttam földre köpni.

- Nem mutatják... NER-arisztokrácia, karikatúraelit kicsippentve a nők, meg az elit pasijaik.

- Elit nélkül nem megy.

- Biztos nem?

- Hát ez az elit meg már csak ilyen. Arisztokráciát nem lehet tanulni.

- Ja, ez kell nekünk. Ez a krém. Belőle élnek.

- Ő belőlük.

- Szimbiózis. A vérszívó új arisztokrácia a vezér cirkuszában mulat.

- Olyan helyesek

- Szeretik a kutyákat, meg a gyerekeket, és mi vagyunk a gazdatest.

- Mennyi?

- Kettő-kettő, hosszabbítás. Rábasztak a NER-lovagok, most még hallgathatják az újpesti B-közepet.

- Ennyit talán még kibírnak.

- Sokkal többet is

- Csak mi bírjuk.

- Mindegy, ritka szép napja volt a Fradi-stadionnak. A csapat ugyan sehol, viszont pókháló-selyemként lengte be a díszpáholyt a NER-elit parfümje. Egy ilyen fergeteges estének nem lehetett ellenállni.

- Ja, két legenda egy helyen: Göröcs János Újpest, Orbán Viktor Felcsút. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Szerző
2018.05.25 08:07

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest az évtized végéig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58

Lemaradóban és lassulóban a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:03

Fotó: Népszava/ Vajda József
Hiába az előző negyedévi gazdasági növekedési csúcs, már jövőre lassulással számol a GKI Gazdaságkutató Zrt. Középtávon jelentősen csökkenhetnek az uniós források is.
A harmadik negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedéssel Lengyelország és Szlovénia mögött a harmadik legerőteljesebb gazdasági teljesítményt nyújtotta Magyarország az uniós tagországok között. Ennek is köszönhetően korábbi 4 százalékos idei növekedési előrejelzését 4,2 százalékra javította a GKI Gazdaságkutató Zrt. – mondta Vértes András, a társaság elnöke keddi sajtótájékoztatójukon. Ez a dinamika azonban nem tartható, jövőre már lassulás várható, és 3,2 százalékos GDP bővüléssel számolnak a GKI kutatói. Az idei kiugró teljesítményben szerepet játszott a kedvező nemzetközi konjunktúra, az uniós források jelentős részének költségvetésből történő megelőlegezése, valamint a kimagasló reálbérnövekedés. Ezekre a kedvező hatásokra jövőre azonban már ilyen mértékben nem lehet számítani. Az amerikai elnök kirobbantotta vámháború kockázatai mellett az unióban növekvő politikai feszültségek, a brexit is fékezheti a külső kedvező hatásokat. Ráadásul a 2021 -2027. közötti uniós pénzügyi ciklus valószínűleg csökkenő költségvetésének felosztásában nagy szerepet kaphatnak a jogállamiság kritériumai.  Az Európai Parlament a Sargentini-jelentés nyomán meghozott elmarasztaló határozata azt vetíti előre, hogy hátrébb kerülhetünk a sorban a pénzosztáskor, ami szintén nehézségeket jelent a magyar gazdaság fejlődésében. A 2014-20 közötti pénzügyi ciklusban az uniós források évente átlagosan a magyar GDP 3,1 százalékát adják. A GKI számításai szerint ez akár 1,6 százalékra is csökkenhet az új pénzügyi ciklusban.  A konjunktúra lassulás előjeleire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos versenyképességi jelentéssel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az oktatásra és az egészségügyre. Más kérdés, hogy ezeken a területeken kormányzati ciklusokon átívelő programokra lenne szükség és rövidtávon nem lehet érdemi eredményeket elérni. Hasonlóképpen nagy falat az elavult államigazgatás korszerűsítése. Az erőteljes reálbérnövekedés idén még 4,5 százalékos fogyasztásnövekedést generálhat, de a fékeződő bérkiáramlás hatására jövőre ez már inkább 3,5 százalék lehet. Emellett a 2018-ban várható 3 százalékos infláció jövőre már elérheti a 3,5 százalékot, ami szintén korlátozza a fogyasztás bővülését. A beruházások ebben az évben még 10-12 százalékkal növekedhetnek, de ez 2019-ben 5 százalékra zuhanhat. Az sem közömbös, hogy a versenyszféra csak 7 százalékos beruházás bővülését könyvelhet el, míg az állam szféra növekedése eléri az 50 százalékot. A munkanélküliségi ráta ugyan papíron a legalacsonyabb az unióban, de ha a közmunkásokat is ide számítjuk, akkor a magyar adat megfelel az európai átlagnak, vagyis 6 százalék körüli. A költségvetési hiány idén 2,2, jövőre 2 százalék lehet, de a magyar államháztartás egyensúlyát befolyásolja, hogy a magyar költségvetés óriási összeggel előlegezte meg az uniós támogatásokat. Eddig mintegy 1383 milliárd forintot osztott ki a nyertes pályázatokra, Brüsszelből viszont eddig még a felét sem utalták át, részben azért nem, mert a kormány nem küldte ki a számlák jelentős részét. A pénz visszatartásnak oka lehet az uniós források kiosztásával foglalkozó intézményrendszert beolvasztotta a kormány a minisztériumokba és ezzel átláthatatlanabbá vált a rendszer. Ezzel egy független szervezetből függő szervezetet hoztak létre, a pályázati értékelők is minisztériumi alkalmazottak lettek – jegyezte meg Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ha idén nem futnak be a várt uniós források, akár 400 milliárdos lyuk is keletkezhet a költségvetésben, ami különböző trükkökkel ugyan eltüntethető, de az állam működtetésére kötvényeket kell kibocsátani, ami viszont az államadósságot növeli. Miközben a kormány folyamatosan az államadósság csökkenését kommunikálja.      
2018.09.25 16:03