Orosz kerékvágás

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:49

Fotó: /
Oroszország zeneszerzői, előadóművészei mindig is jelentős szerepet játszottak a világ zenei életében. Papp Márta most megjelent könyve a 19. század orosz zenéjéhez nyújt útmutatót.

Bizonyára sok rendszeres hangverseny-látogatónak feltűnt, hogy az utóbbi években milyen sok ifjú orosz zongoraművész, hegedűs jelenik meg a budapesti hangverseny pódiumokon. Régebben is több csodálatos művészt ismerhettünk meg a hatalmas országból, gondoljunk csak Richterre, Gilelszre, vagy Ojsztrahra. Bár mind gyakrabban szerepelnek – nem csak honfitársaik műsorán – Prokofjev, Sosztakovics alkotásai is, azért még mindig a legismertebb romantikus szerzők, Csajkovszkij, Muszorgszkij művei hangzanak fel legtöbbször.

A 19. században a feladat az oroszok számára is a nemzeti karakterű, ugyanakkor a legmagasabb rendű klasszikus zene megteremtése volt. Jórészt erről az izgalmas világról szólnak az Orosz kerékvágás című kötet összegyűjtött tanulmányai, azokról a komponistákról, akik nem a „német kerékvágásban” – ahogy Glinka írta – szerették volna futtatni az orosz zene szekerét. Papp Mártával és férjével, Bojti Jánossal – aki társa volt a kutatásokban –, beszélgettünk a könyv megjelenése kapcsán. A házaspár felhívta figyelmünket: nem csak az említett zeneszerzők jelentek meg az utóbbi évtizedekben hangsúlyosabban: Rachmaninov zenéjének új élete nálunk Kocsis Zoltánnak köszönhető, aki még a nyolcvanas években lemezre játszotta összes zongoraversenyét, de két éve bemutatta fiatalkori egyfelvonásos operáját, az Alekót is. Rachmaninovot a dallamos, későromantikus stílusa éltetheti, mellette Sosztakovics is valóságos reneszánszát éli a világban. Az ő népszerűségének az is oka, hogy nagyzenekari műveivel Mahler művészetének – mondhatni – folytatója. Prokofjev balettjeit amúgy is rendszeresen játszották, játsszák az operaházak, gondoljunk csak a Rómeó és Júliára. Sosztakovicsról meg kell még jegyezni, ő tán leginkább a par excellence szovjet zeneszerző. A sztálini érában persze csak komoly kompromisszumok árán alkothatott, de ennek ellenére nagyon értékes életművet hozott létre, amely azt a világot hűen fejezi ki. A könyv egyik tanulmánya éppen arról szól, hogy Szolomon Volkov, az Amerikába kivándorolt szovjet zenetörténész Sosztakovics könyve vajon mennyire tekinthető hiteles dokumentumnak, tudtuk meg a zenetudós házaspártól.

A könyv fele Muszorgszkijról szól. Személyes kötődés ez vagy valóban ekkora a súlya kor figurái között? Több mint tíz évig dolgozott a két magyar zenetudós annak a huszonegy éve megjelent kötetnek az összeállításán, amely a zeneszerző levelezését, és a vele kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza; már zeneakadémista korunkban kiderült: ő mindkettőjük érdeklődésének középpontjában áll. Körülnéztek a világban, van-e róla jó nagymonográfia. Nem találtak, így kezdték el a saját kutatásaikat, amelynek eredménye a dokumentumkötet és több tanulmány. Ezek néhányát tartalmazza a kötet.

Csajkovszkij viszont nem szerepel önálló tanulmányban az Orosz kerékvágásban. Ő milyen helyet foglal el abban a világban? Ő az a zeneszerző, akit a szakma és a nagyközönség is a leginkább orosznak érez - tudjuk meg. Mellette Muszorgszkij nem szerepel annyira a köztudatban, abban az időben legalább is, amikor kutatták, nem voltak utcák elnevezve róla, még emléktáblája sem volt. Sem a cári, sem a szovjet rendszerben nem találta meg a helyét, nehezen lehet megtalálni a kulcsot zenéjéhez, munkássága kevésbé van feltárva, minta többieké. Ebben szerepe van Borisz Aszafjevnek, aki a szovjet zenetudomány meghatározó alakja volt: az ő ideologikus nézeteivel mindmáig küzdenek a terület tudósai. Az is nehezíti megismerését, hogy Rimszkij-Korszakov szisztematikusan javítgatta, átírta kortársainak a műveit, így az övéit is, megnehezítette azok valódi természetének megismerését. Mindezekről bőven olvashatnak Papp Márta könyvében.

Cikkünk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy elhunyt annak egyik megszólalója Papp Márta. Az írást eredeti formájában közöljük.
Papp Márta zenetörténész 1974-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán. 1972-től dolgozott a Magyar Rádióban - előbb a Zenei Főosztály szerkesztőjeként, majd a Bartók Rádió Zenei Ismeretterjesztő Szerkesztőségének vezetőjeként -, ahol zenetörténeti és zenei publicisztikai műsorokat készített. 1982 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója volt. Fő kutatásait a 19. századi orosz zene területén végezte. Legfontosabb önálló kötetei: Szvjatoszlav Richter Magyarországon, Muszorgszkij dalai; Bojti Jánossal: Modeszt Muszorgszkij. Levelek, dokumentumok, emlékezések.

2018.05.26 07:49

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57
Az új évadban Fischer Ádám együttese, a Dán Kamarazenekar is muzsikálni fog a Zeneakadémián
Fotó: MTI/ Kallos Bea
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57
Frissítve: 2018.11.20 19:26

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19