Kína nem ereszti Tajvant

Publikálás dátuma
2018.05.26 07:36
ELSZIGETELŐDÉS - Caj dollárdiplomáciával vádolja Kínát FOTÓ: AFP/SAM YEH
Fotó: /

Újabb ország roppant meg a kínai nyomás alatt: ebben a hónapban Burkina Faso a második állam, amely bejelentette, megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal. Bár a nyugat-afrikai ország külügyminisztériuma a kiadott közleményben – mely szerint „a világ fejlődésének iránya és a társadalmi-gazdasági kihívások” sarkallták a döntés meghozatalára a Burkina Faso-i vezetést –, nem utalt Kínára, a Reuters hírügynökség beszámolója szerint nyilvánvaló, hogy az ázsiai ország állhatott a háttérben.

Ha „csupán” szimbolikus is, de komoly csapás ez a tajpeji vezetésnek, hiszen egyre kevesebb állam mer önálló országként hivatkozni Tajvanra, amelyre Kína a mai napig saját területeként tekint.

Afrikában csupán egy ország – Szváziföld – maradt, amely független államnak ismeri el Tajvant, világszerte pedig 18 ilyen – főleg kicsi és szegényebb – ország akad, köztük Belize és Nauru.

A tajvani elnök, Caj Jing-ven elítélte a történteket, és azt állította, „Kína dollárdiplomáciát folytat, s nagy összegeket ígér az érintett országoknak.” Az államfő továbbá azzal vádolta meg Pekinget, hogy bőkezű segélycsomagokkal támogatja azokat az országokat, amelyek hátat fordítanak Tajvannak. Kína mindig is tagadta ezt, s hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína része.

A diplomáciai csatánál azonban súlyosabb következményekkel járhat, hogy Kínának sikerült kiszorítania Tajvant az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntéshozó szervének (WHA) éves – ma véget érő – közgyűléséről is. Ez a második alkalom, hogy Tajvan nincs jelen. Hivatalosan ugyanis csak WHO-tagországok vehetnek részt rajta, s a szervezetben a Kínai Népköztársaság (Peking) képviseli Kínát. Korábban Tajvan megfigyelőként részt vehetett a Közgyűlésen – amelyen fontos, az egész világot érintő egészségügyi döntések születnek –, ám a pekingi nyomás hatására 2017 óta ez a kiskapu is bezárult. Ennek következtében Tajvan nem csupán sokkal védtelenebb, de a kutatás és a fejlesztés során elért eredményeit is nehezebben tudja a világ elé tárni.

Most már lenne mivel hozzájárulni a globális erőfeszítésekhez, ám ez nem mindig volt így. A második világháborút követő években Tajvan igen szegény ország volt, az egészségügy romokban hevert, s különböző járványok fenyegették a lakosságot. Az évek során azonban, egészségügyi szakemberek, és a WHO segítségével sikerült visszaszorítani a különböző fertőző megbetegedéseket, és beindultak az egészségügyi fejlesztések: itt történt egyebek között Ázsia első szív- és vese transzplantációja, s Tajvan hozta létre az első koponya és arccsont sebészeti központot Délkelet-Ázsiában.

Szerző
2018.05.26 07:36

Letelepedési kötvényes oroszok cége ellen indulhatott eljárás Finnországban

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:29
Illusztráció
Fotó: AFP/ RONI LEHTI
Hatalmas razziát tartottak egy finn-orosz cég ingatlanjaiban a hatóságok. A vállalkozást olyan orosz üzletemberek vezethetik, akik Magyarországon vásároltak letelepedési kötvényt.
Kiszuperált hadihajókat és szigeteket is felvásárolt az a finn-orosz vállalkozás, ahol a hétvégén óriási rajtaütést tartott a finn Nemzeti Nyomozó Iroda, vagyis a Keskusrikospoliisi – írja a 444.hu.
A több mint száz rendőr és katona részvételével tartott akcióban három embert vettek őrizetbe, akiket egy több millió eurós adócsalási ügy miatt indult nyomozásban gyanúsítottak meg. 
A portál a Helsingi Sangomat értesülését idézve arról ír, hogy az Airiston Helmi nevű, orosz tulajdonban lévő finn vállalkozás volt az akció célpontja: a céget, évek óta figyeli a finn hadsereg és a Supo, a finn elhárítás, vélhetően azért, mert 2007 óta vásárolnak fel szigeteket és ingatlanokat Finnország délnyugati részén, közel a Balti-tenger stratégiai fontosságú hajózási útvonalaihoz, amik az finn-orosz határtól távol kötik össze Finnországot Svédországgal és Európa többi részével. Az oroszok által felvásárolt területek egy része nincs messze a Naantali-ban található finn olajfinomítótól sem, egyébként az egész országban összesen két ilyen létesítmény működik.
A lap kikérte az Airiston Helmi finn cégbírósági papírjait, amiben valóban Magyarország szerepel a céges tisztviselő, Pavel Melnikov tartózkodási helyeként. Legalább ilyen érdekes, hogy Pavel Eduardovich Melnikov neve szerepel a 444 és a Direkt36 részére januárban érkezett feladó nélküli borítékban, ami ismeretlen szerzője szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban résztvevő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. A finn cégadatbázis szerint a vállalkozás egy másik tisztviselőjét Shamugiya Shota-nak hívják, és Melnikovhoz hasonlóan az ő neve is szerepel a 444 és a Direkt36-hoz év elején eljutott „kötvényes” borítékban. A portál hétfő hajnalban levelet küldött a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BMH), arra voltak kíváncsiak, hogy a finn hatósági akció célkeresztjében lévő Airiston Helmi nevű cégben résztvevő két személy, Pavel Eduardovich Melnikov illetve Shamugiya Shota részt vettek-e a magyar letelepedési kötvényprogramban, és ha igen, milyen eredménnyel zárult a biztonsági átvilágításuk. Ha a BMH válaszol a kérdéseikre, közölni fogják, de korábban konkrét személyek letelepedési illetve tartózkodási engedélyével kapcsolatban sosem adtak felvilágosítást a nyilvánosságnak. 
2018.09.24 10:29

Békejobbot nyújtana Erdogan a németeknek

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:00

Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
A török elnököt nagy csinnadrattával fogadják Berlinben, miközben német állampolgárok ülnek török börtönökben, terrorizmus vádjával.
„Németországi látogatásom prioritása az, hogy véget vessünk az utóbbi évek feszültségeinek a kétoldalú kapcsolatokban” – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters brit hírügynökség. A török államfő szeptember végén utazik hivatalos kétnapos látogatásra Németországba, Frank-Walter Steinmeier német elnök meghívására. Erdogan ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt, a tárgyalások napirendjén szerepel emellett a két ország kapcsolatának javítása, Törökország azon óhaja, hogy az Európai Unió tagjává váljon, illetve a terrorizmus elleni közös fellépés.      A török elnök két nap alatt kétszer egyeztet majd Angela Merkel kancellárral is, és ugyan nem említette a tárgyalási pontok között, minden bizonnyal a migráció kérdése is napirendre kerül, hiszen Merkel nélkül talán meg sem született volna az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás a szíriai menekültek kapcsán. A török elnök csütörtökön érkezik Berlinbe, majd Kölnbe is ellátogat egy mecset ünnepélyes megnyitására. Bár a kurdok még nyáron jelzett nagy tüntetését nem engedélyezték a török hatóságok, a német sajtó szerint mindkét városban demonstrációra lehet számítani. Emberjogi aktivisták már azt is bírálták, amikor Steinmeier hivatalának tájékoztatása, miszerint Erdogant katonai tiszteletadással fogadják a berlini Bellevue-palotában, majd fogadást tartanak a tiszteletére, miközben máig több német állampolgárt tartanak fogva Törökországban, legtöbbjüket terrorizmussal valamint a 2016-os puccsban való részvétellel vádolva. Még a mostani látogatás bejelentése előtt Németországban komoly közéleti vitát szült az, hogy Erdogan korábban felszólította a németországi törököket, hogy ne illeszkedjenek be a német társadalomba. Steinmeier azonban a török elnökválasztás előtt már jelezte, bárki is legyen az új elnök, meghívja Berlinbe a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. (Nem mintha sok kétség fért volna a voksolás kimeneteléhez.)    A két ország viszonya is a puccs utáni törökországi tisztogatási hullám, a sorozatos jogsértések miatt romlott meg látványosan az utóbbi időben. De az Erdogan vezette Törökország nemcsak Németországgal, hanem az Európai Unióval is feszült viszonyba került, olyannyira, hogy maga az elnök és több vezető tisztségviselő is már többször sértődötten bejelentette, hogy amennyiben az EU tovább kötözködik az emberi jogok helyzete miatt, nem is kíván már annak tagja lenni. Ezért is meglepő a mostani Erdogan nyilatkozat, amely újra Ankara prioritásai közé sorolja a csatlakozást. A berlini vizitet kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mindenekelőtt azért, hogy a német kormány szóvá teszi-e a törökországi emberi jogi sérelmeket vagy az Erdogan kottájából játszva a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt. Heiko Maas német külügyminiszter augusztusban még úgy nyilatkozott, a német-tök államközi kapcsolatokat terhelő valamennyi téma napirendre kerül majd, beleértve a Törökországban fogva tartott német állampolgárok és a Szíria kurdok lakta északi területein folytatott török katonai műveletek kérdését is.

Óriás kisebbség

A Németországban élő török száma mintegy 3 millió. Mellettük hozzávetőleg egymillió kurd is él az országban, akik általában utcai demonstráción tiltakoznak Erdogan kurd politikája ellen a török államfő látogatásai során.  Erdogan eddig miniszterelnökként tízszer, államfőként eddig kétszer tett  hivatalos látogatást Németországban.

Szerző
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00