Telt ház és gyanakvás Alföldi betiltott előadásán

Publikálás dátuma
2018.05.27 20:52
Fotó: Mészáros Csaba
Fotó: /
Elnyomta a színész szavát a nagy, tüntetésszerű taps vasárnap délután abban a színdarabban, amit a fideszes vezetésű Pécsen levetettek a műsorról.

Reklámot csinált a politika a Pécsről elüldözött Igenis, miniszterelnök úr! című angol komédiának – legalább is ez derült ki a darab szigetvári előadására jegyet váltó nézők szavaiból. A megszólalók közül sokan azt jósolják, hogy „lesz ez még rosszabb is”.

Nagy társadalmi visszhangja volt annak, hogy áprilisban a pécsi Zsolnay Kulturális Központ vezetője, Vincze Balázs – noha a jegyek java már elkelt – minden indok nélkül lemondta a Kultúrbrigád és az Átrium közös produkcióját. A pécsiek közül sokan arra gyanakodtak, hogy a Fidesz által irányított városi önkormányzat intézményének első embere azért döntött így, mert a darabban az ellenzéki véleményét nyíltan vállaló Alföldi Róbert az egyik főszereplő. Vincze később lapunknak azt nyilatkozta, hogy azért nem indokolja meg a lemondást, mert úgy se hinne neki senki. Biztattuk, próbálja meg, hátha mégis hihető lesz az indoka, de a Harangozó-díjas táncművész hajthatatlan maradt.

Mindeközben a Szigetvári Vigadó meghívta a Pécsről kiebrudalt előadást, s a jegyek 24 óra alatt elfogytak, pedig az itt megszokottnál drágábban, 3-4 ezer forintért kínálták azokat. Zrínyi városában vasárnap kétszer játszották el az angol komédiát, összesen mintegy 700 néző előtt. A délutáni előadásra érkezőket arról faggattuk, hogy miért voltak kíváncsiak a produkcióra.

– Jegyünk volt a pécsi előadásra – mondta egy hölgy, aki egy hattagú baráti társasággal Pécsről érkezett. – Miután Pécsett nem tarthatták meg, még inkább kíváncsiak lettünk.

Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka az előadás elüldözésének Pécsről, az értelmiségi csapat mosolygott és két szót ismételgetett: szervilizmus és Alföldi.

Nevét senki sem vállalta a pécsi csapatból, s ezzel a később megszólalók is hasonlóan voltak, legfeljebb a keresztnevüket árulták el. András, aki 36 éves, pécsi és egy ipari cégnél dolgozik, a saját városában lecsúszott az előadásról, de mikor értesült a szigetvári lehetőségről, azonnal „lőtt” a neten jegyet magának és élettársának.

– Ritkán járok színházba, ám ez a betiltás felkeltette az érdeklődésemet – mondta a férfi. – Szerintem a betiltás nagy reklámot adott az előadásnak.

A Szigetvárról Budapestre elszármazott Erika, értesülve arról, hogy Pécs helyett a városban lesz az előadás, jegyet foglalt magának és édesanyjának, valamint nővérének. Erika így beszélt:

– Pesten már láttam az előadást, és tetszett. Gondoltam, megnézem újra, és szerettem volna, ha anyámék is látják. Nagyon szomorú, ami Pécsen történt, hogy a politika így rátelepszik a kultúrára. Az is szomorú, hogy nem merem a nevemet a lapnak elárulni, mert féltem a magam és rokonaim munkahelyét.

Egy ötvenes házaspár – bár bemutatkozott – a nevét azért nem engedte leírni, mert a férfi az egyetemen tanítva, az asszony pedig a közszférában dolgozva keresi a kenyeret, s egy családtagját a politikai hovatartozása miatt már kirúgták az egyik kormányhivatalból. Jegyük volt a pécsi előadásra, a férfi a komédia alapjául szolgáló könyvet is olvasta, ám nem tagadták, a kultúrpolitikai botrány miatt is ragaszkodtak ahhoz, hogy mindenképp megnézik az előadást.

– Kisstílű banda – legyintett a férfi a pécsi vezetésre.

– Ami ma megtörténhet Magyarországon, az szörnyű – tette hozzá felesége.

Az 53 esztendős Géza Kaposvárról utazott át. Városa színházába 40 éve bérlete van, erre az előadásra csak részben Alföldi, inkább a politikai körítés miatt jött át. Szerinte a politikai vezetés tanul az esetből, s mivel láthatóan nincs jó hatása egy előadás betiltásának, többé talán nem mernek ehhez az eszközhöz nyúlni.

– Francot nem! Ez csak durvulni fog – morgolódott a 47 éves László, aki Pécsen élő mérnök. – Nem csodálnám, ha felvennének minket kamerára, hogy aztán egyenként kirúgjanak a munkahelyünkről, merthogy dafkéből Alföldit nézünk. Idefelé, Kacsótánál traffiztak a rendőrök. Szerintem kivezényelték őket, hátha egy-két színházba igyekvőt meg lehet büntetni.

Mikor jeleztem neki, hogy ez már üldözési mánia, akkor rázta a fejét:

– Csak nehogy nagyon meglepődjön…

Fél négykor elkezdődött a délutáni komédia. A miniszterelnök kabinetfőnökét játszó Alföldi az előadás harmadik percében lépett színpadra. Nagy taps fogadta, tüntetésszerű. Ő kivárt, aztán beszélni kezdett, de a taps elnyomta a szavát egy ideig. Pécsett más nyomta el.

2018.05.27 20:52

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03

Emberi csontok hevernek a dabasi Jézus-szobor mellett

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:14
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A területen régóta ásatások folynak, ám félbemaradtak a munkálatok. A telek tulajdonosa kerítést ígér.
Emberi csontok hevernek szanaszét a Dabason megépített hatalmas Krisztus-szobor tőszomszédságában. A telek tulajdonosa azt mondja: régóta folynak ásatások a területen, ahol egy régi temető volt, de a munkálatok félbemaradtak – írja az Index. A tíz méter magas Krisztus-szobrot egy helyi egyesület emeltette adományokból és önkormányzati segítséggel, a szobor aljában most épül egy szentély. A portál figyelmét egy olvasója arra hívta fel, hogy a félkész szentély mögött egy félig feltárt, láthatóan sorsára hagyott, sok-sok ember maradványait tartalmazó tömegsír fekszik.
„Emberi csontok sokasága hever szanaszét a gödrökben, a bokrok alatt, csontok merednek ki a homokfalakból. Letakaratlanul, szabadon, emberi maradványok szerte a környéken”
– mondta, és a portálnak képeket is küldött a helyszínről.

„Tíz éve ásatások folynak”

Ronga József, a szobor felállítását kezdeményező Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület vezetője az Indexnek azt mondta: a csontokkal teli gödrök már nem az ő területükön állnak, ők csak a szobor és a szentély építésére kaptak ott helyet. Ők is végeztettek régészeti feltárást, hiszen ezen a területen korábban egy árpádkori templom és mellette egy temető állt. A szomszédos telek tulajdonosai úgy látták, érdemes folytatni a régészeti feltárást, ez azonban hetek óta félbeszakadt. A telek egyik tulajdonosa a portállal közölte:
„Ezen a területen tíz éve ásatások folynak. Amik itt láthatók, azok az ásatások szelvényárkai és tanúfalai. Aki az M0-ás építkezése felé jár, az is bárhol láthat hasonló helyeket.”
Bevallása szerint már eddig is sok millió forintot költött Dabas múltjának kutatására, ezek azonban néhány hete leálltak, mert nem talált megfelelő szakembereket a folytatáshoz. Azt mondta, az árkok tavaszig biztosan nyitva maradnak, akkor tudják folytatni a munkát. Kosztolányi Gyula hozzátette: szeretnék végigvinni a kutatást, az ásatásokon már elérték a legrégebbi szintet, a terület alja már fel van tárva. Ezek alapján szerinte több arra utaló jel van, hogy Dabas nem 750 éves, hanem régebbi. Kosztolányi elismerte, már a szobrot emelő egyesület is kérte, hogy takarja le vagy temesse be a csontokkal teli gödröket, de ő ezt nem teheti meg, mert azzal lelőhelyrongálást követne el. Azt mondta. hiába írták ki, hogy ez magánterület és régészeti feltárás zajlik, ezt sokan nem veszik figyelembe.
„Megértem, hogy ezek a csontok egyesek érzékenységét sértik, úgyhogy, amint tehetem, fogok építeni egy kerítést, ami egyértelművé teszi, hogy ide tilos a belépés”
– ígérte a telektulajdonos.
2018.08.16 08:14
Frissítve: 2018.08.16 08:14