Áttörés: daganatmentessé tettek egy áttétes mellrákban szenvedő nőt

Publikálás dátuma
2018.06.05 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben - adta hírül az MTI a The Guardian című brit napilap honlapja  alapján.

A 49 esztendős nőbeteget azt követően választották ki az új terápiára, hogy számos kemoterápiás kezeléssel sem sikerült megakadályozni, hogy a jobb mellében kifejlődött tumor növekedjen és tovább terjedjen a májára és más szerveire. Orvosai szerint, akik a marylandi amerikai Országos Rákkutató Intézetben (NCI) kezelték a pácienst, a nő állapotában "figyelemreméltó" változás következett be: a terápia olyan hatásosan söpörte el a ráksejteket, hogy már két éve teljesen daganatmentes.

Laszlo Radvanyi, az Ontariói Rákkutató Intézet tudományos igazgatója - aki nem vett részt a páciens kezelésében - úgy vélte, hogy az "példátlan eredményre vezetett egy ilyen előrehaladott stádiumú rák esetében". A drámai siker nyomán feltámadt a remény, hogy a terápia más előrehaladott állapotú mellrákos páciensek és egyéb nehezen kezelhető daganatok, mint a petefészekrák és a prosztatarák esetében is működhet. A kutatók most teljes körű klinikai vizsgálatra készülnek annak megállapítására, hogy mennyire hatásos a kezelés.

A szakértők azonban óva intettek a túlzott reményektől, és hangsúlyozták, hogy egyelőre csak egyetlen nőnél bizonyult sikeresnek a módszer, és meg kell várni a további klinikai tesztek eredményét más rákos betegeknél is. A kutatók szerint, míg a kezelés elvileg számos különböző ráktípus esetén működhet, nem fog mindenkit meggyógyítani.

A kezeléshez az orvosok először apró szöveteket metszettek ki a páciens melldaganatából és az áttétekből. A tumorsejtek közé beszűrődött immunsejteket kiemelték a kivágott szövetekből, és laboratóriumban milliárd számban tenyésztették. Közben a tumorszövetek génszekvenálásával megállapították, hogy milyen mutációk jellemzőek a daganatra. Megkeresték, hogy melyek azok az immunsejtek, amelyek a daganat legfontosabb mutációit támadják. Ezeket az immunsejteket visszajuttatták a páciens szervezetébe, ahol megtámadták és megölték a tumorsejteket.

A páciens szervezetébe 80 milliárd kiválasztott immunsejtet juttattak vissza. A terápia alatt a nő pembrolizumabot is kapott, egy olyan szokásos gyógyszert, amely támogatja az immunrendszert a daganat elleni küzdelemben. A 42. hét után elvégzett vizsgálat azt mutatta, hogy a nő teljesen daganatmentes lett, és azóta is az maradt. Bár a terápiát kifejlesztő amerikai orvosok nem lehetnek biztosak abban, hogy mennyire járultak hozzá a befecskendezett immunsejtek a nő gyógyulásához, önmagában a pembrolizumab-hatóanyag alkalmazása korábban nem volt elégséges az előrehaladott állapotú mellrákok kezelésére. A bejuttatott T-sejtek 17 hónappal a kezelés megkezdése után is megtalálhatók voltak a nő szervezetében.

A sikerről a Nature Medicine folyóiratban számoltak be a kutatók.

Szerző
2018.06.05 13:11

Újabb okot találtak a káposztaevésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Egy speciális vegyület révén bizonyos zöldségek, például a káposzta, a brokkoli és a kelkáposzta képesek csökkenteni a bélrák kialakulásának kockázatát.
A keresztesvirágú zöldségekről már régen kimutatták, hogy jótékony hatással vannak a belekre, az azonban eddig nem volt egyértelmű, hogy ezt pontosan milyen módon fejtik ki. A londoni Francis Crick Intézet kutatói azonban most kimutatták, hogy a zöldségek emésztése során rákellenes vegyületek termelődnek - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A kutatók egereken és laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr beleken vizsgálták, hogy a zöldségek milyen hatással vannak a belek falára. A bőrhöz hasonlóan a belek felülete is regenerálódik, ami nagyjából négy-öt napot vesz igénybe. Ez a folyamatos megújulás azonban csak szabályozott körülmények között lehetséges, máskülönben rák vagy bélgyulladás kialakulásához vezethet.
Az Immunity című folyóiratban publikált eredmények szerint a keresztesvirágú zöldségekben megtalálható vegyületek kulcsszerepet játszanak a folyamatban. A kutatók az indol-3-karbinol nevű vegyületet tanulmányozták, amely ezeknek a zöldségeknek a rágásakor termelődik. 
"Fontos azonban, hogy a zöldségek ne legyenek túlfőzve, csak semmi szottyadt brokkoli"
- mondta Gitta Stockinger, a kutatás egyik résztvevője.
A gyomorsav átalakítja a vegyületet, amikor az folytatja útját az emésztőrendszerben. A bél alsó szakaszába érve megváltoztathatja a bélfal regenerálását végző őssejtek, valamint a gyulladást szabályozó immunsejtek viselkedését.
A tanulmány azt mutatta, hogy az indol-3-karbinol vegyületben gazdag étrend megóvta az egereket a ráktól, még azokat is, amelyek genetikai adottságaik miatt a magas kockázatú csoportba tartoztak. A védelmet nyújtó étrend nélkül a bélsejtek kontrollálatlanul osztódtak.
"Még ha az egereknél be is indult a tumor kifejlődése, a megfelelő étrendre való átállás, megállította annak előrehaladását" - hangsúlyozta Stockinger.
"Időről időre rengeteg táplálkozási tanácsot kapunk, és általában nagyon zavarosak az ok-okozati összefüggések. Ebben a tanulmányban azonban mi molekuláris szinten megmutattuk, hogy miként is működik ez a rendszer"
- tette hozzá a szakember, aki maga is csökkentette étrendjében a húsok és növelte a zöldségek mennyiségét.
2018.08.17 10:10
Frissítve: 2018.08.17 10:10

Erős szén-dioxid kibocsátást mértek az Antarktiszt övező óceánnál

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:59
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - írta az MTI a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével készült amerikai kimutatás alapján.
A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy mennyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.
"Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Dél-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-óceán szerepét a karbonciklusban és a klímában"
- idézte Alison Grayt, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.
"Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyeket a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki"
- magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.
 A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal. 
"Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve"
- mondta Gray.
 A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre. 
A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.
"Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról"
- magyarázta Gray.
 A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer km hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.
2018.08.16 12:59