„Kényszerű migráció eredményei vagyunk”

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:33
Archív kép: a jordániai Zaatari igazgatójaként Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap igazgatóját kalauzolja a menekülttá
Fotó: /
Szemben azzal, amit egyes politikusok állítanak, a menekültek felpörgethetik a gazdaságot, és gazdagíthatják a társadalmat – véli Kilian Kleinschmidt, aki hajdanán a világ egyik legnagyobb menekülttáborát igazgatta Jordániában, ma pedig előadást tart a Közép-európai Egyetemen (CEU).

- Azt állítja, hogy a jelenlegi segélyezési rendszer elavult, s valójában egy országot sem emelt még ki a szegénységből, nem csillapította a migráció okait. Mi annak a radikálisan új szemléletnek, annak az új üzleti modellnek a lényege, amelyre Ön szerint szükség van a humanitárius szektorban?

- Először is azt kell megérteni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló segélyek összege elenyésző ahhoz képest, amire valójában szükség lenne. De még ennél is fontosabb, hogy az üzleti modell nem működik, mivel a második világháború idején született, a vallásból gyökerező segélyezési ideálból. Ennek lényege, hogy a szolidaritás jeleként segélycsomagot adunk a szegényeknek. Ez azonban csak arra elég, hogy egy-egy család ne haljon éhen, a rendes szükségleteket nem fedezi. Ha valóban ki akarunk valakit emelni a szegénységből, a segélyosztás nem segít. A jelen viszont óriási lehetőségeket tartogat: annyira össze vagyunk kapcsolva, hogy nem kell nagy távolságokat megtenni ahhoz, hogy valamit elvigyünk valahova. Tudást és erőforrásokat tudunk így eljuttatni messzi tájakra. Azt kell megadnunk a rászorulóknak, amire szükségük van. A régi szemlélet azonban ennek az ellenkezőjét diktálta: a kínálat megelőzte a keresletet. Gondoljunk csak az Uberre: egy szoftver, ami összeköt több millió autót, s ebből mostanra egy nagy vállalat lett. Ha összekapcsoljuk az erőforrásokat, sok problémát megoldhatunk.

- Tudná esetleg néhány gyakorlati példával is szemléltetni, hogy ez miképp lenne megvalósítható egy menekülttáborban?

- A szervezet, amelynek dolgozom, a NeedList (szükséges dolgok listája), egy internetes platform, amely a lokális igények kielégítésére szolgál. Tegyük fel, hogy Görögországban egy menekülttáborban cipőre van szükség. A helyszínen tartózkodó kollégák megállapítják, hogy pontosan milyenekre: férfi, női, hány darab és milyen méretben. Ezek után, aki adományozni szeretne, az online megteheti, akárhonnan. A helyszínen tartózkodó kollégák aztán megveszik egy helyi kereskedőtől a cikkeket. Nincs szükség többé tárgyadományok gyűjtésére és a helyszínre küldésére, iszonyú költségekért. A rászorulók pontosan elmondják, hogy mire van szükségük, s ha valaki segíteni akar, beteheti egy kosárba egy online felületen. Ebből következik a másik fontos dolog, ami szintén a gyakorlati megoldás részét képezi: a humanitárius szektorban végre megértették, hogy a leghatékonyabb dolog az, ha a rászorulók pénzt kapnak. Manapság azonban már nincs szükség arra, hogy készpénzt adjunk a kezükbe, ehelyett léteznek virtuális pénztárcák, amiket fel lehet tölteni.

- Megvalósítható mindez politikai támogatás nélkül? Számos vezető a jelen helyzet fenntartásában érdekelt, hiszen fontos politikai tőkét tudnak kovácsolni a menekültválságból.

- A politika elavult módon gondolkodik a migrációról. Mi azért létezünk, mert a történelem során az emberek mozgásban voltak. Harcoltak, és a vesztes félnek mennie kellett. A kényszerű migráció eredményei vagyunk. A modern időkben úgy kezdtünk tekinteni a migrációra, mint egy átmeneti jelenségre: a menekültek itt töltenek egy rövid időt, aztán hazatérnek. S míg itt vannak, terhet jelentenek a társadalom számára, hiszen etetni kell őket, és így tovább. Ez a közvélekedés. Amint meghalljuk a menekült szót, egy szegény emberre asszociálunk, aki segítségre szorul. Aztán pedig arra, hogy a segítséget valakinek finanszíroznia kell. A populista politikusok erre azt mondják az embereknek, hogy emiatt kell csökkenteni a nyugdíjakat. Ideje azonban megérteni, hogy eleinte van némi teher, de a legjobb az, ha beengedjük őket, s elfogadjuk, hogy ez nem átmeneti helyzet. Itt maradnak, és hozzá tudnak, hozzá kell járulniuk a gazdasághoz, a társadalmunkhoz.

- Milyen haszna származhat ebből egy országnak? Mostanság leginkább csak a hátrányokról hallunk…

- Vannak országok, amelyek vendégmunkások segítségével pörgették fel a gazdaságukat. Az Öböl-menti országok az egész gazdaságukat migránsokra építették. Csak, hogy tiszta legyen: ezen emberek fele menekültstátusra is jogosult lenne, hiszen Szomáliából, Irakból, valamint India és Pakisztán konfliktus sújtotta övezeteiből érkeztek. A komplett gazdaság arra az attitűdre épült, hogy valakinek el kell végeznie a munkát: a kormányok megteremtették a munkahelyeket, a kereskedelmet, a termelést, s ezek után már csak a munkaerőre volt szükség. A migráció kapcsán mindig Németországot emlegetjük, ám ott is nagy szükség van munkásokra, ahogy néhány más országban is ez a helyzet… Plusz munkaerővel fel lehet pörgetni a gazdaságot. Nagyon fontos lenne, ha a politikusok is meglátnák a lehetőséget ebben. A baj az, hogy összekeverik a gazdaságot a vallással, a kereszténység és az iszlám közti ellentéttel. S mindehhez hozzáadják a rasszista érveket. Mindig is azt tanácsoltam a politikusoknak, hogy ne keverjék össze a dolgokat. Fontos lenne megérteni, hogy mind migráció eredményei vagyunk, s ha kontrolláljuk, akkor felpörgethetjük vele a gazdaságot, és gazdagabbá tehetjük a társadalmat. Már most is multikulturális társadalomban élünk, akár akarjuk, akár nem. Mongolok, hunok, rómaiak és még ki tudja, kiknek a keverékei… Visszatérve a migrációra, szerintem ne menekültként tekintsünk ezekre az emberekre, hanem újonnan érkezettekre. Tekintsük rájuk emberként, s egy lehetőségként, hogy együtt gyarapodjunk. Elfogadhatatlan, ha becsukjuk a szemünket, és azt mondjuk, hogy ami a világ másik felén történik, nem a mi problémánk.

- Ennek a gondolatmenetnek a szöges ellentétét képviseli a magyar kormány…

- Ezt Ausztriában is tapasztaltam, tavaly ugyanis (Christian) Kern exkancellárnak dolgoztam. De optimista vagyok, mert ezek a politikai intézkedések hosszú távon nem fenntarthatók szerintem. Végül látni fogjuk, hogy a nyitott társadalmak nőnek, míg a zártak összeszűkülnek, és számos problémával lesznek kénytelenek szembenézni. Mindig is azt mondtam, hogy ami az utóbbi időben történt, egy szükségszerű sokkterápia volt Európának. Fontos, hogy észrevettük, nem mindenki gondolkodik ugyanúgy, hogy létezik nacionalizmus, s hogy megfelelő szociális intézkedések hiányában sokan szenvednek az országainkban. Míg felhalmoztuk a javakat, megfeledkeztünk róluk. Németország is felfedezte, hogy léteznek szegény emberek. A második világháború óta felépítettünk egy gazdag államot, de megfeledkeztünk a megfizethető lakhatásról, az oktatási rendszerről, és ennek eredményeképp a gyermekeink lemaradnak. Ez nem működik.

Névjegy
Kilian Kleinschmidt Essenben született 1965-ben. Három évtizede dolgozik a humanitárius szektorban, ez idő nagy részében az ENSZ kötelékében. 2013-ban egy évre átvette a világ második legnagyobb menekülttáborának, a jordániai Zaatari tábornak az igazgatását. Jelenleg Ausztriában él, és saját segélyezési szervezetét, a Switxboardot vezeti. Az előző osztrák vezetés alatt menekültügyi tanácsadói feladatokat is ellátott.

2018.06.07 07:33

Nagy nevek nélkül kezdődik a világgazdasági csúcstalálkozó

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Donald Trump amerikai elnök és egy sor neves személyiség mondta le a kedden kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) való részvételt.
Davosban alapították az első szanatóriumot a tuberkolózisban szenvedők számára. A város 1560 méter magasban fekszik, adottságai kiválóak. Sok tüdőbeteg utazott ide a gyógyulásban bízva. Thomas Mannt is e csodálatos környezet ihlette meg A varázshegy című művének megírásához. Évtizedekkel később elsősorban nem a testi vagy a lelki bajok gyógyítását várták a Graubünden tartományban található, mintegy 10 ezres állandó lakosú várostól. Sokan azt remélték, hogy az 1971-ben itt alapított Világgazdasági Fórum – amint a neve is sugallja – a világ gazdaságának gondjaira is gyógyírt jelent, hiszen neves politikusokat, nagy koponyák sorát hívták meg ide. A mindenkori amerikai elnök első külföldi útja rendre Davosba vezetett az új naptári évben. A mai világpolitika állapotát is mutatja, hogy a ma kezdődő, s péntekig tartó tanácskozásról a világ egy sor vezetője marad távol. Donald Trump amerikai elnök finoman fogalmazva nem mozog otthonosan az európai vezetők között. Igaz, ezúttal van alibije, hivatkozhat arra, nincs módjában elutazni az amerikai kormányzati leállás, illetve a mexikói határra tervezett fal miatti költségvetési vita nyomán. Theresa May brit miniszterelnöknek a Brexit miatt megvan a baja, ő szintén igazoltan van távol. Csakúgy, mint Emmanuel Macron francia elnök, aki ugyancsak belpolitikai okok, a sárgamellényesek tíz hete tartó megmozdulásai miatt marad otthon, az Elysée-palotában. Jelen állás szerint nem lesz jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, s Kínát is csak az alelnök képviseli. A lemondásokat tudomásul vették a szervezők, de nem tartják tragikusnak a fejleményeket. Angela Merkel kancellár ugyanis – mint minden más alkalommal – ezúttal is tiszteletét teszi, s szívesen látják is függetlenül attól, hogy már nem a kereszténydemokraták elnöke. Elutazik a svájci városba a január elsején beiktatott brazil elnök, Jair Bolsonaro és Abe Sindzo japán miniszterelnök is. Összesen a világ gazdasági teljesítményének negyedét képviselik politikai szinten Davosban. A rendezvényen háromezer meghívott vesz részt. A konferencia a Globalizáció 4.0 címet viseli. Trump távolmaradása így is kellemetlen fejlemény a szervezők számára. Nem is azért, mert az amerikai elnök annyira jelentősen emelné a rendezvény szakmai színvonalát. Amit a svájci Blick című lap fogalmazott a Világgazdasági Fórum így olyan lesz, mint egy parti a születésnapos nélkül – kevésbé lesz szórakoztató és izgalmas. „Meglátjuk majd, hogy hozható ki a legjobb a jelenlegi helyzetből” - fejtette ki Klaus Schwab. Ezúttal is, mint minden korábbi alkalommal, a davosi fórumot kiötlő német közgazdász nyitja meg a rendezvényt. Mindig is derűlátásáról volt ismert, amikor mindenki temette a világgazdaságot a 2008-ban kitört válságot, úgy vélte, van élet a recesszió után is. Igaza lett, de arra nem számíthatott, hogy a válság az európai politikára is döntő hatást gyakorol, s – a menekültválsággal – megerősödnek a jobboldali populista pártok. Közvetlenül a fórum megkezdése előtt tették közzé a Globális versenyképességi jelentést. Ez átfogó képet ad a világ gazdaságának mai helyzetéről, a nagyhatalmak közötti konfliktusokról, a szélsőséges időjárásról, a kibertámadásokról, a populisták térnyeréséről, a légszennyezettségről, a terrortámadásokról, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Az egyes rizikófaktorokat valószínűségszámítás és egyéb lehetséges külső befolyások révén osztályozták. A megannyi veszélyforrás felsorolása mellett azonban a dokumentum arra a következtetésre jut: a legnagyobb rizikót maga az ember jelenti. A politika negatívan befolyásolja a gazdaságot, s szociális konfliktusokat idézhet elő. Az idei fórum mondanivalója az lesz: a globalizmus már idejétmúlt, elérkezett azonban a globalizáció időszaka. Mi a különbség? Utóbbi az egyes államok hatékonyabb együttműködését feltételezi, mert így a világ gazdasága is stabilabbá válik, s nem reagál annyira szélsőségesen az egyes váratlan helyzetekre. A globalizmus halálát a neokonzervatívok idézték elő, akik a nemzeti szuverenitást látták súlyos veszélyben. S hogy képesek-e együttműködésre a világ államai? A fórumra készült jelentés szerint az ázsiai országok jóval nagyobb hajlandóságot mutatnak erre, mint az európaiak.

Sokba kerül a biztonság

Az eddigi 8 helyett idén 9,5 millió svájci frankot (nagyjából ugyanennyi euró) költenek a davosi rendezvény biztonságos lebonyolítására. Az első számú cél a terrortámadás megakadályozása, de természetesen nem utolsó szempont, hogy megvédjék a résztvevőket az ellentüntetőktől. A svájci hadsereg egy egysége múlt héten azt gyakorolta, miként lépjen fel erőszakos tüntetőkkel szemben – írta a Schweiz am Wochenende című lap.

A davosi fórum jelentősége

A Világgazdasági Fórum célja, hogy a világ állapotát a befolyásos vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa. A Fórum egyes régiókat, illetve az egész világot felölelő tanulmányai sok gazdaságpolitikai vitában és elemzésben szolgálnak viszonyítási pontként. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum szervezete nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz – írja a Wikipedia. A davosi csúcstalálkozón a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni. A fórum leghíresebb kiadványa a Globális versenyképességi jelentés. Keddtől a 49. gazdasági csúcstalálkozót rendezik meg a svájci városban.

2019.01.21 20:46

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06