„Kényszerű migráció eredményei vagyunk”

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:33
Archív kép: a jordániai Zaatari igazgatójaként Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap igazgatóját kalauzolja a menekülttá
Fotó: /
Szemben azzal, amit egyes politikusok állítanak, a menekültek felpörgethetik a gazdaságot, és gazdagíthatják a társadalmat – véli Kilian Kleinschmidt, aki hajdanán a világ egyik legnagyobb menekülttáborát igazgatta Jordániában, ma pedig előadást tart a Közép-európai Egyetemen (CEU).

- Azt állítja, hogy a jelenlegi segélyezési rendszer elavult, s valójában egy országot sem emelt még ki a szegénységből, nem csillapította a migráció okait. Mi annak a radikálisan új szemléletnek, annak az új üzleti modellnek a lényege, amelyre Ön szerint szükség van a humanitárius szektorban?

- Először is azt kell megérteni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló segélyek összege elenyésző ahhoz képest, amire valójában szükség lenne. De még ennél is fontosabb, hogy az üzleti modell nem működik, mivel a második világháború idején született, a vallásból gyökerező segélyezési ideálból. Ennek lényege, hogy a szolidaritás jeleként segélycsomagot adunk a szegényeknek. Ez azonban csak arra elég, hogy egy-egy család ne haljon éhen, a rendes szükségleteket nem fedezi. Ha valóban ki akarunk valakit emelni a szegénységből, a segélyosztás nem segít. A jelen viszont óriási lehetőségeket tartogat: annyira össze vagyunk kapcsolva, hogy nem kell nagy távolságokat megtenni ahhoz, hogy valamit elvigyünk valahova. Tudást és erőforrásokat tudunk így eljuttatni messzi tájakra. Azt kell megadnunk a rászorulóknak, amire szükségük van. A régi szemlélet azonban ennek az ellenkezőjét diktálta: a kínálat megelőzte a keresletet. Gondoljunk csak az Uberre: egy szoftver, ami összeköt több millió autót, s ebből mostanra egy nagy vállalat lett. Ha összekapcsoljuk az erőforrásokat, sok problémát megoldhatunk.

- Tudná esetleg néhány gyakorlati példával is szemléltetni, hogy ez miképp lenne megvalósítható egy menekülttáborban?

- A szervezet, amelynek dolgozom, a NeedList (szükséges dolgok listája), egy internetes platform, amely a lokális igények kielégítésére szolgál. Tegyük fel, hogy Görögországban egy menekülttáborban cipőre van szükség. A helyszínen tartózkodó kollégák megállapítják, hogy pontosan milyenekre: férfi, női, hány darab és milyen méretben. Ezek után, aki adományozni szeretne, az online megteheti, akárhonnan. A helyszínen tartózkodó kollégák aztán megveszik egy helyi kereskedőtől a cikkeket. Nincs szükség többé tárgyadományok gyűjtésére és a helyszínre küldésére, iszonyú költségekért. A rászorulók pontosan elmondják, hogy mire van szükségük, s ha valaki segíteni akar, beteheti egy kosárba egy online felületen. Ebből következik a másik fontos dolog, ami szintén a gyakorlati megoldás részét képezi: a humanitárius szektorban végre megértették, hogy a leghatékonyabb dolog az, ha a rászorulók pénzt kapnak. Manapság azonban már nincs szükség arra, hogy készpénzt adjunk a kezükbe, ehelyett léteznek virtuális pénztárcák, amiket fel lehet tölteni.

- Megvalósítható mindez politikai támogatás nélkül? Számos vezető a jelen helyzet fenntartásában érdekelt, hiszen fontos politikai tőkét tudnak kovácsolni a menekültválságból.

- A politika elavult módon gondolkodik a migrációról. Mi azért létezünk, mert a történelem során az emberek mozgásban voltak. Harcoltak, és a vesztes félnek mennie kellett. A kényszerű migráció eredményei vagyunk. A modern időkben úgy kezdtünk tekinteni a migrációra, mint egy átmeneti jelenségre: a menekültek itt töltenek egy rövid időt, aztán hazatérnek. S míg itt vannak, terhet jelentenek a társadalom számára, hiszen etetni kell őket, és így tovább. Ez a közvélekedés. Amint meghalljuk a menekült szót, egy szegény emberre asszociálunk, aki segítségre szorul. Aztán pedig arra, hogy a segítséget valakinek finanszíroznia kell. A populista politikusok erre azt mondják az embereknek, hogy emiatt kell csökkenteni a nyugdíjakat. Ideje azonban megérteni, hogy eleinte van némi teher, de a legjobb az, ha beengedjük őket, s elfogadjuk, hogy ez nem átmeneti helyzet. Itt maradnak, és hozzá tudnak, hozzá kell járulniuk a gazdasághoz, a társadalmunkhoz.

- Milyen haszna származhat ebből egy országnak? Mostanság leginkább csak a hátrányokról hallunk…

- Vannak országok, amelyek vendégmunkások segítségével pörgették fel a gazdaságukat. Az Öböl-menti országok az egész gazdaságukat migránsokra építették. Csak, hogy tiszta legyen: ezen emberek fele menekültstátusra is jogosult lenne, hiszen Szomáliából, Irakból, valamint India és Pakisztán konfliktus sújtotta övezeteiből érkeztek. A komplett gazdaság arra az attitűdre épült, hogy valakinek el kell végeznie a munkát: a kormányok megteremtették a munkahelyeket, a kereskedelmet, a termelést, s ezek után már csak a munkaerőre volt szükség. A migráció kapcsán mindig Németországot emlegetjük, ám ott is nagy szükség van munkásokra, ahogy néhány más országban is ez a helyzet… Plusz munkaerővel fel lehet pörgetni a gazdaságot. Nagyon fontos lenne, ha a politikusok is meglátnák a lehetőséget ebben. A baj az, hogy összekeverik a gazdaságot a vallással, a kereszténység és az iszlám közti ellentéttel. S mindehhez hozzáadják a rasszista érveket. Mindig is azt tanácsoltam a politikusoknak, hogy ne keverjék össze a dolgokat. Fontos lenne megérteni, hogy mind migráció eredményei vagyunk, s ha kontrolláljuk, akkor felpörgethetjük vele a gazdaságot, és gazdagabbá tehetjük a társadalmat. Már most is multikulturális társadalomban élünk, akár akarjuk, akár nem. Mongolok, hunok, rómaiak és még ki tudja, kiknek a keverékei… Visszatérve a migrációra, szerintem ne menekültként tekintsünk ezekre az emberekre, hanem újonnan érkezettekre. Tekintsük rájuk emberként, s egy lehetőségként, hogy együtt gyarapodjunk. Elfogadhatatlan, ha becsukjuk a szemünket, és azt mondjuk, hogy ami a világ másik felén történik, nem a mi problémánk.

- Ennek a gondolatmenetnek a szöges ellentétét képviseli a magyar kormány…

- Ezt Ausztriában is tapasztaltam, tavaly ugyanis (Christian) Kern exkancellárnak dolgoztam. De optimista vagyok, mert ezek a politikai intézkedések hosszú távon nem fenntarthatók szerintem. Végül látni fogjuk, hogy a nyitott társadalmak nőnek, míg a zártak összeszűkülnek, és számos problémával lesznek kénytelenek szembenézni. Mindig is azt mondtam, hogy ami az utóbbi időben történt, egy szükségszerű sokkterápia volt Európának. Fontos, hogy észrevettük, nem mindenki gondolkodik ugyanúgy, hogy létezik nacionalizmus, s hogy megfelelő szociális intézkedések hiányában sokan szenvednek az országainkban. Míg felhalmoztuk a javakat, megfeledkeztünk róluk. Németország is felfedezte, hogy léteznek szegény emberek. A második világháború óta felépítettünk egy gazdag államot, de megfeledkeztünk a megfizethető lakhatásról, az oktatási rendszerről, és ennek eredményeképp a gyermekeink lemaradnak. Ez nem működik.

Névjegy
Kilian Kleinschmidt Essenben született 1965-ben. Három évtizede dolgozik a humanitárius szektorban, ez idő nagy részében az ENSZ kötelékében. 2013-ban egy évre átvette a világ második legnagyobb menekülttáborának, a jordániai Zaatari tábornak az igazgatását. Jelenleg Ausztriában él, és saját segélyezési szervezetét, a Switxboardot vezeti. Az előző osztrák vezetés alatt menekültügyi tanácsadói feladatokat is ellátott.

2018.06.07 07:33

A kanadai légierő járőrözik Romániában

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:36
Kanadai F-18-as vadászrepülő - illusztráció.
Fotó: AFP/ MIRCEA ROSCA
A kanadai légierő öt CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépe vesz részt szeptembertől decemberig a NATO légterének sértetlenségét garantáló megerősített járőrszolgálatban Romániában - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz. "Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja" - idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.
A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.
Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen "képlékeny helyzetű térségként" jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg - Ukrajna és Georgia bevonásával - a térség biztonsági helyzetét.
Szerző
2018.08.17 11:36

Török válság - Berlin is aggódik

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:00

Fotó: Anadolu Agency/AFP/ Abdulhamid Hosbas
Az utóbbi két évben igen feszült volt Németország és Törökország viszonya. A németek azonban nem kárörömmel figyelik a törökországi valutaválságot.
Németországból bírálatokat lehetett hallani annak kapcsán, hogy Donald Trump a duplájára emelte a török acélra kirótt importvámokat. Sokatmondó az is, hogy Angela Merkel telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogannal, s nemcsak arról állapodtak meg, hogy a kancellár szeptember 28-án fogadja a török államfőt, hanem arról is, hogy előtte a két ország pénzügy- és gazdasági miniszterei is tárgyalnak. Merkel hétfőn aggodalmának adott hangot a török helyzet miatt, s utalt arra, hogy hazája is egy stabil Törökországban érdekelt. A német tőzsdeindex, a DAX is érzékenyen reagál a törökországi folyamatokra: a július eleji szintre süllyedt vissza. Berlin Ankarával kapcsolatos érzékenységének elsődlegesen mégsem gazdasági vagy pénzügyi, inkább politikai okai vannak. Németország számára a 2016 márciusában megkötött menekültügyi megállapodás miatt fontos partner Ankara. Az sem elhanyagolható, hogy Németországban 2,8 millió török gyökerekkel rendelkező ember él, akik ma is ezer szállal kötődnek az anyaországhoz. Ezzel a legjelentősebb bevándorló nemzetiségről van szó. A lengyelek száma csak 2,1 millió, az orosz gyökerűeké 1,4 millió, s talán némi meglepetésre a kazah közösség a negyedik legnagyobb 1,2 millió fővel. A románok és az olaszok számát egyaránt 900 ezerre becsülik. A német statisztikai hivatal augusztus elején közzétett adatai szerint a németországi törökök mintegy fele már itt született, így nem is számítanak bevándorlóknak. Ez viszonylag nagy arány, hiszen a lengyelek, vagy az oroszok esetében ez mindössze 20 százalék. A németországi törökök különösen figyelik a szülőhazájukban zajló eseményeket, s igen érzékenyek arra, hogy a német szövetségi kormány miként kezeli a helyzetet. A korábbi törökországi választások is megmutatták, hogy a németországi törökök, bár egy más világban élnek, bizonyos tekintetben Ankarához lojálisak. A júniusi török parlamenti választáson 65 százalékuk voksolt Recep Tayyip Erdogan elnök pártjára, az AKP-re, amely Törökországban alig kapott többet 40 százaléknál. Igaz, a korábbi választásokon az AKP szintén a kétharmadot súrolta a németországi törökök körében. Egyes vélemények szerint ezt az otthon maradtak iránti félelemből teszik, ám az is lehet, hogy kirekesztettnek érzik magukat Németországban, s emiatt kötődnek annyira Erdoganhoz és politikai tömörüléséhez. A németországi törökök Ankara bírálatát magukra veszik, mintha őket sértették volna meg – írja a Die Welt –, még akkor is, ha az adott személy már Németországban nőtt fel és ott is szocializálódott. Különösen rossz néven veszik az olyan kijelentéseket, amelyek szerint Törökország nem tartozik Európához. A német-török kereskedelmi viszony hagy még némi kívánnivalót maga után, hiszen Németország összes exportjának mindössze 1,7 százaléka irányul Törökországba. Ugyanakkor a politikai kapcsolatok az említett okok miatt  nagyon is jelentősek. Erdogan számára azért is különösen fontos a németországi török közösség, mert egy 2012-es felmérés szerint évi mintegy egymilliárd eurót küldenek haza. Annyira azonban ők is pragmatikusak, ha látják, mekkora a baj hazájukban, akkor többször is meggondolják, mennyi pénzzel segítsék az otthoniakat, beváltsák-e lírára az eurójukat. Erdogannak aggasztó lenne, ha a németországi és más uniós országokban élő törökök kevesebb valutát utalnának haza. A külföldi beruházások már eddig is komolyan visszaestek. Míg a 2007-es rekordévben 22 milliárd dollárnyi volt ez az összeg, 2017-ben már a felére esett vissza, s a válság miatt idén további csökkenés várható. Ez pedig olyan folyamatokat indít el, amelyekből nehéz lesz kikecmeregni. Ha menekül a külföldi tőke, nő a folyó fizetési mérleg hiánya, csökken a devizatartalék, ez pedig a líra újabb leértékelését vonhatja maga után. Mint a Spiegel írja, Németország segíthet Törökországnak, de azzal a feltétellel, hogy javítson az emberi jogok helyzetén. Ankara esetleges csődje tehát elsősorban nem kereskedelmi okok miatt lenne aggasztó fordulat Németország számára, hanem azért, mert senki sem tudja megjósolni, milyen hatással lenne a legrosszabb forgatókönyv a török közösségre.
1 milliárd eurót küldenek haza a törökök minden évben Ha Németországban bírálják Ankarát, ezt az ott élő törökök úgy veszik, mintha őket sértették volna meg

Katar stabilizál

A török pénzügyminiszter tegnap délután magyarázta el a befektetőknek világszerte a török gazdasági vezetés álláspontját a helyzetről és a kilátásokról. Közben a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szóvivője azt közölte, továbbra sincs jele annak, hogy Törökország tőlük kérne pénzügyi segítséget. Ez korábban már a török államfő is kizárta, ráadásul Erdogan meg is állapodott a katari emírrel egy 15 milliárd dolláros gazdasági (befektetési) és pénzügyi (bankrendszeri) stabilizáló csomagról. 

2018.08.17 11:00
Frissítve: 2018.08.17 11:00