Előfizetés

Függővé tehetnek mindennapi dolgaink

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.06.06. 17:15
Illusztráció: AFP
A klasszikus függőségek mellett már egyre gyakoribbak a modern, úgynevezett viselkedéses addikciók is. Az internettel és a testképpel kapcsolatos kényszeres cselekvések egyre több ember felett uralkodnak – mondta az addiktológus.

A kémiai anyagoktól – nikotin, alkohol, drog - való függőségek mellett az elmúlt évtizedekben megjelentek az úgynevezett viselkedéses függőségek is – mondta dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai- és klinikai addiktológiai szakpszichológusa a Népszavának. Ezekben az esetekben az érintett elveszti a kontrollt a normális hétköznapi tevékenységek felett, és azok kezdenek „uralkodni” rajta. Kényszeresen, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy használja például a mobiltelefonját, a tévét, az internetet, a játékokat.

Beszippant

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A 90-es években, ahogy az internethasználat terjedni kezdett, az első vizsgálatok felhívták a figyelmet: nagyon gyorsan függővé lehet válni. 2000-ben és 2001-ben már azonosítottak is internetfüggőket. Azóta kiderült, bizonyos internetes tevékenységek is addiktívvá tehetnek. Ilyenek az online játékok, amelyekre különösen a gyerekek, a serdülők és a fiatal felnőttek fogékonyak. A fejlesztők persze rájöttek, hogy még „hatásosabb”, ha a mobiltelefonokon is lehet ezeket használni. Így már egész kicsi gyerekeket is „beszippantanak”, úgy leköti őket, is, hogy órákig képesek játszani. A függőknél a valós idő, a kapcsolatok és maga az élet háttérbe szorul – mondta az addiktológus.

Nem biztos, hogy a „gugli” mindig a barátunk

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az internet is az egyik fő „oka”, hogy a testképpel kapcsolatos függések is egyre gyakoribbak. Elsősorban a fiatalok, de a középkorúak gondolkodását is sokszor túlzott mértékben befolyásolják a különböző - interneten talált - információk: mit egyenek és mit még véletlenül se. Létezik az úgynevezett táplálékfüggőség jelensége is, ami kialakulhat például egyfajta ételtől, de akár általánosan is: a szorongását étellel vezeti le a beteg, és a negatív következmények ellenére sem tudja abbahagyni. Az orthorexia, az egészséges étel függőség olyan táplálkozási zavar, amikor csak bizonyos típusú ételt hajlandó valaki megenni, és közben létfontosságú tápanyagokat mellőz, aminek következtében hiánytünetei alakulhatnak ki.

Belső drog

Van, aki egyre többet, majd már állandóan edzeni akar, mert az agyban a fokozott mozgás hatására termelődő endorfin olyan, mint a drog. A függő a jó érzés eléréséhez kényszeresen növeli a terhelést. Ha kimarad egy alkalom, durva megvonási tünetei lesznek: nyugtalan, depressziós lesz, nem érti, mi történik vele. Ez magyarázza azt is, hogy ha az élsportolóknak sérülés miatt ki kell hagyniuk néhány hónap edzést, nagyon „megzuhanhatnak”. Mentális zavarokat okozhat ugyanis, ha a szervezet nem kapja meg a megszokott belső drogját.

És a „shopizás”

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Függőséget okozhat a szerencsejáték, de akár a vásárlás és a fogyasztás túlzásba vitele is. Ilyenkor a beteg - a droghasználóhoz hasonlóan - nem tudja kontrollálni a késztetéseit. A kényszeres vásárlás jelensége a 80-as évek vége, a 90-es évek eleje óta létezik, a definíciója szerint a vásárlás és a költés olyan krónikus és abnormális formája jellemzi, amely szélsőséges formában ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan és ismétlődően megjelenő vásárlási vágyat okoz. A szakirodalom többféle vásárlói típust is megkülönböztet. Az érzelemfókuszú vásárló egy-egy tárgy megvásárlására érez vágyat vagy kényszert, az impulzív vásárló hirtelen jövő, spontán vágy következtében vásárol. A kontrollálatlan vásárló a pszichológiai feszültségét és szorongásait csökkenti így, míg a kényszeres vásárló a negatív érzelmi állapotát. Addiktívvá akkor válik egy vevő, ha folyamatos és ellenállhatatlan vágyat érez a vásárlásra. Az imázsvásárlóra pedig az „az vagy, amit megveszel” szlogen hat leginkább. Léteznek alkuvadászok is, akiknek bár nincs szükségük a termékre, az agresszív késztetéseik, a hatalom- és kontrollálási vágyuk alkudozásba hajtja őket.

Miért?

A függőség kialakulásában szerepet játszanak a környezeti hatások, a kultúra és az érzékenység, a szorongásra való hajlam is. Egy 2009-es kutatásból az derült ki, hogy a magány, az iskolai siker- helyetti állandó kudarcélmény miatt a 12-18 éves korosztály nem tartja magát szerethetőnek, és a virtuális világba menekül, amelynek ráadásul az anonimitása is vonzó számukra. Az interneten ugyanis mindenki az lehet, aki akar: az iskolában lúzernek tartott, megalázott, ettől pedig elkeseredett kamasz lehet akár tündérkirálylány vagy hősszerelmes is. Ha sikeres lesz, alig bír „leakadni”, hiszen végre boldog, vannak barátai, sikeres. A kényelmesség a túlzásba vitt internetezés harmadik fő oka. Már a reklámok is azt sugallják: házhoz jön a világ: bármikor bármit meg lehet nézni, venni vagy beszélni, mert a készülékeink mindig velünk vannak. A magukat függőnek tartó tinédzserek a felmérésben úgy fogalmaztak, a „kockulás”, (a kifejezés a monitor alakjára utal, amilyenné ők is válnak, ha sokat ülnek előtte) jó unalom- és magányűző. Ezért ijesztő mennyiségű, 6-8 órát töltenek a képernyő előtt; hajnalig játszanak.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Árt az állandó kritizálás

„Meg kell érteni: nem segítenünk a cseperedő gyereknek, ha folyton kritizáljuk. Az értékeit kell kiemelni, nem pedig azt, hogy mit nem tud, miben rossz” – mondta Dr. Hoyer Mária. A környezetnek; partnernek, családnak, szülőnek, tanároknak, kollégáknak, barátoknak észre kell venni, ha valakinek szélsőséges szokásai kezdenek kialakulni. Lehet és kell is jelezni, hogy talán kicsit sok. A reakció ugyan tagadás lesz, de biztos, hogy a megjegyzés el is gondolkodtat. Érdemes ekkor online kérdőíveket ajánlani, hogy kiderüljön, van-e szó függőségről – mondta a szakember.

Cél: absztinencia

A klasszikus függőségekhez hasonlóan először az absztinencián kell dolgozni: a pornófüggő letiltja magát az oldalakról és beépít a számítógépébe olyan programot, ami akkor sem engedi belépni, ha visszacsábulna. Elkezd a valódi emberi kapcsolatain dolgozni, ha szükséges, pszichológussal. Táplálkozási függőségnél dietetikus segítségével kell kialakítani a testtudatosságot, hogy figyeljen a test jelzéseire. Ne töltse állandóan azzal az idejét, hogy az élelmiszerek címkéit olvasgatja, miközben az élet elmegy mellette. A vásárlás- és fogyasztási függőknek meg kell tanulniuk tervezetten vásárolni. A szülőnek pedig határokat kell szabnia, nem elég sopánkodni, hogy a gyerek milyen sokat gépezik, meg kell határozni, mennyit, mikor teheti. Ha a gyerek nem működik együtt, ki kell húzni a falból a dugót, és a telefonról is le lehet venni az internetet. Ez azért is fontos, mert a kamaszok akár internetes zaklatásnak is ki lehet téve. Nem egy tinédzser lett öngyilkos, mert a közösségi oldalon „rászálltak”, kritizálták a teste vagy a szemüvege miatt – mondta Dr. Hoyer Mária.

Kövér eb, elhízott ember egykutya? - Meglepő felfedezés

Publikálás dátuma
2018.06.06. 11:05
Illusztráció: Shutterstock
Az elhízott kutyák viselkedése hasonlóságot mutat a túlsúlyos emberek egyes személyiségjegyeivel - állapították meg az ELTE Etológia tanszékének és a Padovai Egyetemnek a kutatói, akiknek közös tanulmánya szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.
Illusztráció: Shutterstock

Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind állatvédelmi szempontból fontos kérdés, az ebeknél is élénken kutatják a lehetséges kiváltó okokat és háttértényezőket. A négylábú ugyanabban a környezetben él, mint az ember, ezért sokszor ugyanazok a külső tényezők hatnak rá, beleértve a hízékonyságra hajlamossá tévő faktorokat. Így a kutya, kiegészítve a klasszikus, rágcsálókon végzett vizsgálatokat, ideális modellállata lehet az elhízás okait és következményeit vizsgáló kutatásoknak, különösen ami a jelenség lelki, szociokognitív okait illeti - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Etológia tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens vezetésével Torda Orsolya PhD-hallgató ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a táplálék minősége mint motiváló tényező eltérő fontosságú-e kövér, illetve nem elhízott kutyák esetében. Két olyan széleskörűen alkalmazott viselkedés tesztet végeztek el hízásra hajlamos (Arany retriever, Labrador retriever, Beagle) és nem hajlamos (Border collie, Mudi) fajtákon, amelyek során fontos jelentősége van a táplálék jelenlétére adott viselkedési válasznak. A vizsgálathoz az említett fajtákból normál testalkatú, illetve elhízott alanyokat toboroztak. Az első, a "kétutas választás" során a kutyának két cserép közül kellett választania, miután a kísérletvezető az egyikre rámutatott. Míg a mutatással jelzett edényben mindig alacsony motiváló erejű jutalom volt (répa-, illetve narancsdarabkák), a másik edény vagy üres volt, vagy az alanyok felének kívánatos párizsit tettek bele.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az eredmények szerint a túlsúlyos kutyák fajtától függetlenül kevésbé követték az emberi mutatást. Vagyis, nem a kísérletvezető viselkedése által kiemelt répát választották, hanem lehetőleg az ízletesebb falatot. Úgy tűnik, hogy ezek a kutyák inkább törekednek az energiában gazdag táplálék megszerzésére, mint normál súlyú társaik. Ezzel jól összhangban van az a tény, hogy a magas kalóriatartalmú ételekhez való vonzódás az emberi elhízással kapcsolatban is jól ismert.

A második teszt azon alapult, hogy egy rövid tréning során az állat megtanulja, az egyik oldali cserépben mindig van jutalomfalat, míg a másik oldaliban soha nincs. Majd a teszt végén a cserép középre kerül, vagyis bizonytalan, hogy vajon tartalmaz-e táplálékot vagy sem. Ez esetben az elhízott kutyák lassabban és kisebb valószínűséggel közelítették meg a középre helyezett tálkát, vagyis negatívabban ítélték meg a helyzet kifizetődőségét. Embereknél is megjelenik ez a fajta pesszimizmus, amit a depresszió és az elhízás kapcsolatával hoznak összefüggésbe.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Érdekes eredmény még, hogy a fajták közötti különbségek nem a hízékonyságban keresendők, hanem inkább azzal vannak összefüggésben, hogy az adott fajta mennyire kooperatív az emberrel. Míg a Beagle kutyákat arra tenyésztették, hogy önállóan vadásszanak, addig a Retrieverek szorosan együttműködve dolgoznak gazdájukkal. Ez magyarázhatja, hogy utóbbiak hűségesebben követték az emberi mutatást.

Az ELTE-n és a Padovai Egyetemen párhuzamosan folyó kutatásból kiderült, hogy a túlsúlyos kutyáknak a táplálék minősége és megtalálási valószínűsége más motiváló erővel bír, mint a nem elhízott ebek számára. A kövér kutyák igyekeznek maximálni az energiabevitelüket, viszont ha a táplálékhoz való hozzáférés nem biztos, többet hezitálnak. A két rövid viselkedési teszt eredményei nagyon hasonlóak az emberek esetén egyes személyiségjegyeket és az elhízást vizsgáló kutatások eredményeivel, így úgy tűnik, a kutya valóban jó alanya lehet a jövőben az elhízást kísérletesen tanulmányozó kognitív etológiai vizsgálatoknak.

Távolodik a Hold

Publikálás dátuma
2018.06.06. 07:15
Shutterstock illusztráció
Egyre hosszabbodnak a napjaink, mert a Hold távolodik a Földtől, s bolygónk forgása is folyamatosan lassul.

Sokan panaszkodnak arra, hogy 24 órába nem tudják belesűríteni az életüket. Mások viszont legszívesebben átaludnák az egész napot. Az előbbiek számára jó hír, hogy napjaink hossza folyamatosan növekszik. Aki attól tartana, hogy ez esetben a munkaidő is egyenes arányban emelkedik majd, annak mindenképpen jó hír, hogy évente a másodperc 75 ezred részével tart tovább egy napunk, így túlzottan sokat nem érzékelünk a jelenségből.

Tudósok számításai szerint a napok hosszabbodása távolról sem új keletű folyamat. Körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt bolygónkon egy nap öt és negyed órával tartott kevesebb ideig. Szakértők ennek kiszámításához a csillagászat elméletét ötvözték régi sziklákból nyert adatokkal. Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy 1,4 milliárd évvel ezelőtt egy nap 18 óra 41 percig tartott.

Kutatások alapján a földtörténet első, prekambriumi ideje óta (ezt 4700-542 millió évvel ezelőttre teszik) nőtt átlagosan a másodperc 74 ezred részével minden egyes évünk. Tudósok szerint a következő millió, vagy akár több milliárd évben ugyanilyen ütemű növekedés várható.

Mi az oka ennek? A Föd forgásának sebessége folyamatosan csökken, a Hold pedig fokozatosan távolodik a bolygónktól. Stephen Meyers, a wisconsini Madison Egyetem és Alberto Malinverni, a New York-i Columbia Egyetem professzora („Proceedings of The National Academy of Sciences” honlapján írt) tudományos elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 1,4 milliárd év alatt a Hold 44 ezer kilométerrel távolodott el a Földtől, jelenleg 384 400 kilométerre kering bolygónktól.

Meyers és Malinverno rekonstruálni próbálták azt, hogy a Hold Földtől való távolsága milyen hatást gyakorolt bolygónkra, mindezt az úgynevezett Milankovic-elmélet fényében. (A szerb származású Milutin Milankovicról elnevezett elmélet a Föld pályájának és forgástengelyének változásait és a Földre jutó napsugárzás közötti kapcsolatot taglalja.) Ennek elemzése mindeddig nem volt egyszerű feladvány. A két tudós azonban az 1,4 milliárd évesnek tartott, az észak-kínai hsziamanlingi tengeri üledék réz és alumíniumtartalmát, valamint az Atlanti-óceán déli részén 55 millió éves Walvis gerinc összetételét vizsgálta, s ezen megállapításaikat bonyolult matematikai eljárások alapján modellezték.

Tanulmányukban rámutatnak arra, hogy bár megjósolhatatlan, meddig hosszabbodnak a napok, a Hold távolodása a Földtől nem örök érvényű. Ez a folyamat egy ideig folytatódik ugyan, de egy idő után változatlan távolságból folytatja keringését a bolygónk körül. Ekkor azonban a Holdat a Föld feléről lehet már csak látni, a másik feléről nem.