Évekig tartó várakozás a fogorvosnál is

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:00

Fotó: /
A fogászatokon is megjelentek a várólisták, de vannak, akik még késve sem juthatnak hozzá a számukra szükséges fogmentő kezeléshez. A szakma intézkedéseket vár az új kormánytól.

– Ha most egy beteg bekopogtat az ajtón, és nem azonnali ellátásra van szüksége, legkorábban négy hét múlva tudom fogadni például fogtömésre – érzékelteti Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke a baj nagyságát. Az orvos szemléltetésül említi, hogy miközben tíz gyerekből kettő-háromnak biztosan szüksége van fogszabályozásra, egyes megyékben csak erre a kezelésre már éveket kell várni. Zalában például körülbelül 3 évet, mert ott havonta csak 45 órában van szakorvos. Ennél jóval rosszabb a helyzet Komárom-Esztergomban és Nógrádban, mert ezekben a megyékben már csak egy fogszabályozó rendelés működik, így akár 5 év is lehet a kezelésre az előjegyzés. Ennyi idő alatt egy gyerek akár ki is nőhet a fogszabályozásból – érvel az érdekvédő.

A felnőttek élete sem sokkal könnyebb. Míg negyven éves korig általában szuvasodás, ezt követően viszont a lötyögő fogak, a fogkövek, az ínybetegségek okoznak problémát. Ha egy meglazult foggal valaki még időben eljut a paradontológushoz (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos), van esély a stabilizálásra. Ha későn megy, már csak sok pénzért lehet csontpótló eljárásokkal menteni, ami menthető. Nagy Ákos szerint a negyven felettiek 35-40 százalékának lenne szüksége paradontológiai kezelésre, csakhogy valószínűleg a rászorulók nagy többsége soha nem jut el oda. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a 65-74 éves magyar emberek negyedének már egyetlen foga sincs. Erre az adatra nagyon egyszerű a magyarázat: az országban mindössze nyolc közfinanszírozott, ínybetegségekkel foglalkozó rendelés működik.

Ezek főként az orvosegyetemeken (Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Budapesten) találhatók meg, illetve néhány van még szétszórva az országban – mondja Nagy Ákos. A magánorvoshoz is csak a fogínybetegek töredéke juthat el, hiszen ott az íny állapotától függően néhány tízezer forinttól kezdve akár milliókba is kerülhet, mire valakinek egy paradontológus visszaállítja azt az egészséghez közelítő szájflórát, és viszonylag plakkmentes ( a fog felületén keletkező, baktériumokat tartalmazó filmszerű réteg) állapotot, amivel elkerülhető a fogszuvasodás, az ínygyulladás, a fogvesztés.

A közfinanszírozott fogászati ellátás helyzete tarthatatlan – hangsúlyozza Nagy Ákos –, ezt az is bizonyítja, hogy míg öt évvel ezelőtt 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez a statisztikából eltűnt iskolafogászatokkal együtt már 300 felett van. A praxisokban dolgozó orvosok harmada nyugdíjas korú, a végzősök közül pedig nagyon kevesen tervezik, hogy itt helyezkednek el. Ha mégis a szakmában maradnak, akkor sem a praxisokba mennek, hanem kórházi, vagy klinikai szakellátóként vállalnak munkát, ahol érvényes rájuk az orvosi bértábla. Az alapellátó körzet nem is lehet vonzó, mert míg 16 évvel ezelőtt 1600 forintot fizetett a társadalombiztosító egy ember fogászati ellátásáért, addig mostanra ez az összeg 3000 forint, miközben egy esztétikus tömés ára tíz-tizenötezer forintba kerül.

- Most, a tavaly őszi „sztrájk után”, és a 2019-es költségvetés beterjesztése előtt azt szeretnénk, ha a kormányzat nyilatkozna arról, hogy mi a szándéka a közfinanszírozott fogászati ellátással - mondja Nagy Ákos. Az Országos Alapellátási Szövetség a feszültségek oldására javaslatot is készített. Az egyik lehetőség, hogy a kasszát igazítják a csomag tényleges költségeihez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi praxisonként átlagos 900 ezer forintos havi finanszírozási összeget kell körülbelül 1,7 millió forintra emelni. Ha ez nem megy, akkor a rendelési időt lehetne hozzá igazítani a kasszához, azaz a mostani betegfogadási időket kellene megfelezni. Ennek a megoldásnak a hatására a kezelési listán a várakozási idő megduplázódna. Például a 3-5 éves fogszabályozási várólista 6-10 évre növekedhetne, és még egy sima „sztk-s tömésre” is körülbelül egy évet kellene várni. A szövetség által jelzett harmadik lehetőség, hogy a kormányzat a fogászati csomagot igazítja hozzá a kasszához, azaz a mostani térítésmentes ellátásokból vesz vissza, és önrészt szab a betegeknek.

Szerző
2018.06.07 07:00

Valaki elvitte az 1,8 milliárdos főnyereményt az ötös lottón

Publikálás dátuma
2018.09.22 19:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
Nyerőszámok:
  • 38 (harmincnyolc)
  • 43 (negyvenhárom)
  • 48 (negyvennyolc)
  • 53 (ötvenhárom)
  • 69 (hatvankilenc)
Joker: 665794
Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 1 846 186 825; 4 találatos szelvényekre egyenként 2 156 195; 3 találatos szelvényekre egyenként 20 790; 2 találatos szelvényekre egyenként 1555 forintot fizetnek.
Szerző
2018.09.22 19:48
Frissítve: 2018.09.22 20:53

Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”

Publikálás dátuma
2018.09.22 17:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szomorú, hűvös idő ellenére jókedvűen, családiasan telt Budapesten az idén hatodik alkalommal megrendezett Roma Büszkeség Napja.  Szombat délután kettőkor, a VIII. kerületi Horváth Mihály téren mintegy 150-200-an gyűltek össze romák és nem romák egyaránt, hogy megmutassák, amit az egyik molinón is olvashattunk: mind egyformán vagyunk emberek. A rendezvény idei mottója pedig az: „Te is a nemzet része vagy!” A téren felállított színpadon a roma társadalom ma már nem élő, de továbbra is köztiszteletben álló tagjainak rövid életrajzát olvasták fel, tisztelegve emlékük előtt. Közben fiatal srácok spontán, gitárral kísért éneklésbe kezdtek az egyik padon – nem csak saját maguk a közelben állók szórakoztatására, ők ezzel tisztelegtek. Az eseményen megjelent Sermer Ádám, a Liberális Párt elnökhelyettese, az MSZP-s Lendvai Ildikó, valamint olyan közéleti személyiségek, mint Gulyás Márton és Mécs Imre. – Tiszteletet kell adni a cigányoknak. Én így hívom őket, hiszen a romák a cigányságnak csak egy része. Szerintem a cigány szó egy szép szó. Legyenek erre is büszkék, ne szégyelljék – fogalmazott Mécs. 
Három óra körül elkezdett kiürülni a Horváth Mihály tér, de senki sem hazafelé vette az irányt. Megindult ugyanis a felvonulási menet a Fővám tér felé, a Lónyai utcán haladva, érintve Péli Tamás roma festőművész emléktábláját. A vidám, zenés felvonulás közben olykor egy hangos, „Hova tartozunk?” kiáltást lehetett hallani, mire válaszul többen azt harsogták: „Ide tartozunk!” – Számtalanszor megkérdezték tőlem: mire vagyunk büszkék? Ma megkaphatták a választ: azokra a hősökre, akik sokat tettek és tesznek a romákért. Emlékezzetek Choli Daróczi Józsefre, aki idén veszítettünk el, Fehér Sándor hegedűművészre, aki a saját életét áldozta, hogy gyerekeket mentsen a süllyedő Concordia hajón. Nem feledkezhetünk meg László Máriáról, az első cigány politikusról, aki az ötvenes években emelt szót a romákért, és ezért megpróbálták elhallgattatni – erről Setét Jenő, a büszkeségnapot szervező Idetartozunk Egyesület elnöke beszélt a Fővám téri színpadon. Mint mondta, a nagy hősök mellett büszkék a hétköznapi hősökre is, például arra az 50 ezer cigány közmunkásra, akik napi nyolc órában dolgoznak azért, hogy a létminimumnál is jóval kevesebbet keressenek. Emlékeztetett a rendezvény fő üzenetére, hangsúlyozva: Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha senkit nem rekesztünk ki a társadalomból származása, vagyoni helyzete, politikai nézetei miatt. A rendezvényen bejelentették azt is: az egyesület roma történeti hónapot indít.
2018.09.22 17:30
Frissítve: 2018.09.22 18:08