Évekig tartó várakozás a fogorvosnál is

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:00

Fotó: /
A fogászatokon is megjelentek a várólisták, de vannak, akik még késve sem juthatnak hozzá a számukra szükséges fogmentő kezeléshez. A szakma intézkedéseket vár az új kormánytól.

– Ha most egy beteg bekopogtat az ajtón, és nem azonnali ellátásra van szüksége, legkorábban négy hét múlva tudom fogadni például fogtömésre – érzékelteti Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke a baj nagyságát. Az orvos szemléltetésül említi, hogy miközben tíz gyerekből kettő-háromnak biztosan szüksége van fogszabályozásra, egyes megyékben csak erre a kezelésre már éveket kell várni. Zalában például körülbelül 3 évet, mert ott havonta csak 45 órában van szakorvos. Ennél jóval rosszabb a helyzet Komárom-Esztergomban és Nógrádban, mert ezekben a megyékben már csak egy fogszabályozó rendelés működik, így akár 5 év is lehet a kezelésre az előjegyzés. Ennyi idő alatt egy gyerek akár ki is nőhet a fogszabályozásból – érvel az érdekvédő.

A felnőttek élete sem sokkal könnyebb. Míg negyven éves korig általában szuvasodás, ezt követően viszont a lötyögő fogak, a fogkövek, az ínybetegségek okoznak problémát. Ha egy meglazult foggal valaki még időben eljut a paradontológushoz (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos), van esély a stabilizálásra. Ha későn megy, már csak sok pénzért lehet csontpótló eljárásokkal menteni, ami menthető. Nagy Ákos szerint a negyven felettiek 35-40 százalékának lenne szüksége paradontológiai kezelésre, csakhogy valószínűleg a rászorulók nagy többsége soha nem jut el oda. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a 65-74 éves magyar emberek negyedének már egyetlen foga sincs. Erre az adatra nagyon egyszerű a magyarázat: az országban mindössze nyolc közfinanszírozott, ínybetegségekkel foglalkozó rendelés működik.

Ezek főként az orvosegyetemeken (Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Budapesten) találhatók meg, illetve néhány van még szétszórva az országban – mondja Nagy Ákos. A magánorvoshoz is csak a fogínybetegek töredéke juthat el, hiszen ott az íny állapotától függően néhány tízezer forinttól kezdve akár milliókba is kerülhet, mire valakinek egy paradontológus visszaállítja azt az egészséghez közelítő szájflórát, és viszonylag plakkmentes ( a fog felületén keletkező, baktériumokat tartalmazó filmszerű réteg) állapotot, amivel elkerülhető a fogszuvasodás, az ínygyulladás, a fogvesztés.

A közfinanszírozott fogászati ellátás helyzete tarthatatlan – hangsúlyozza Nagy Ákos –, ezt az is bizonyítja, hogy míg öt évvel ezelőtt 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez a statisztikából eltűnt iskolafogászatokkal együtt már 300 felett van. A praxisokban dolgozó orvosok harmada nyugdíjas korú, a végzősök közül pedig nagyon kevesen tervezik, hogy itt helyezkednek el. Ha mégis a szakmában maradnak, akkor sem a praxisokba mennek, hanem kórházi, vagy klinikai szakellátóként vállalnak munkát, ahol érvényes rájuk az orvosi bértábla. Az alapellátó körzet nem is lehet vonzó, mert míg 16 évvel ezelőtt 1600 forintot fizetett a társadalombiztosító egy ember fogászati ellátásáért, addig mostanra ez az összeg 3000 forint, miközben egy esztétikus tömés ára tíz-tizenötezer forintba kerül.

- Most, a tavaly őszi „sztrájk után”, és a 2019-es költségvetés beterjesztése előtt azt szeretnénk, ha a kormányzat nyilatkozna arról, hogy mi a szándéka a közfinanszírozott fogászati ellátással - mondja Nagy Ákos. Az Országos Alapellátási Szövetség a feszültségek oldására javaslatot is készített. Az egyik lehetőség, hogy a kasszát igazítják a csomag tényleges költségeihez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi praxisonként átlagos 900 ezer forintos havi finanszírozási összeget kell körülbelül 1,7 millió forintra emelni. Ha ez nem megy, akkor a rendelési időt lehetne hozzá igazítani a kasszához, azaz a mostani betegfogadási időket kellene megfelezni. Ennek a megoldásnak a hatására a kezelési listán a várakozási idő megduplázódna. Például a 3-5 éves fogszabályozási várólista 6-10 évre növekedhetne, és még egy sima „sztk-s tömésre” is körülbelül egy évet kellene várni. A szövetség által jelzett harmadik lehetőség, hogy a kormányzat a fogászati csomagot igazítja hozzá a kasszához, azaz a mostani térítésmentes ellátásokból vesz vissza, és önrészt szab a betegeknek.

Szerző
2018.06.07 07:00

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20