Évekig tartó várakozás a fogorvosnál is

Publikálás dátuma
2018.06.07 07:00

Fotó: /
A fogászatokon is megjelentek a várólisták, de vannak, akik még késve sem juthatnak hozzá a számukra szükséges fogmentő kezeléshez. A szakma intézkedéseket vár az új kormánytól.

– Ha most egy beteg bekopogtat az ajtón, és nem azonnali ellátásra van szüksége, legkorábban négy hét múlva tudom fogadni például fogtömésre – érzékelteti Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke a baj nagyságát. Az orvos szemléltetésül említi, hogy miközben tíz gyerekből kettő-háromnak biztosan szüksége van fogszabályozásra, egyes megyékben csak erre a kezelésre már éveket kell várni. Zalában például körülbelül 3 évet, mert ott havonta csak 45 órában van szakorvos. Ennél jóval rosszabb a helyzet Komárom-Esztergomban és Nógrádban, mert ezekben a megyékben már csak egy fogszabályozó rendelés működik, így akár 5 év is lehet a kezelésre az előjegyzés. Ennyi idő alatt egy gyerek akár ki is nőhet a fogszabályozásból – érvel az érdekvédő.

A felnőttek élete sem sokkal könnyebb. Míg negyven éves korig általában szuvasodás, ezt követően viszont a lötyögő fogak, a fogkövek, az ínybetegségek okoznak problémát. Ha egy meglazult foggal valaki még időben eljut a paradontológushoz (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos), van esély a stabilizálásra. Ha későn megy, már csak sok pénzért lehet csontpótló eljárásokkal menteni, ami menthető. Nagy Ákos szerint a negyven felettiek 35-40 százalékának lenne szüksége paradontológiai kezelésre, csakhogy valószínűleg a rászorulók nagy többsége soha nem jut el oda. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a 65-74 éves magyar emberek negyedének már egyetlen foga sincs. Erre az adatra nagyon egyszerű a magyarázat: az országban mindössze nyolc közfinanszírozott, ínybetegségekkel foglalkozó rendelés működik.

Ezek főként az orvosegyetemeken (Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Budapesten) találhatók meg, illetve néhány van még szétszórva az országban – mondja Nagy Ákos. A magánorvoshoz is csak a fogínybetegek töredéke juthat el, hiszen ott az íny állapotától függően néhány tízezer forinttól kezdve akár milliókba is kerülhet, mire valakinek egy paradontológus visszaállítja azt az egészséghez közelítő szájflórát, és viszonylag plakkmentes ( a fog felületén keletkező, baktériumokat tartalmazó filmszerű réteg) állapotot, amivel elkerülhető a fogszuvasodás, az ínygyulladás, a fogvesztés.

A közfinanszírozott fogászati ellátás helyzete tarthatatlan – hangsúlyozza Nagy Ákos –, ezt az is bizonyítja, hogy míg öt évvel ezelőtt 187 volt az összes üres fogorvosi praxis, mostanra ez a statisztikából eltűnt iskolafogászatokkal együtt már 300 felett van. A praxisokban dolgozó orvosok harmada nyugdíjas korú, a végzősök közül pedig nagyon kevesen tervezik, hogy itt helyezkednek el. Ha mégis a szakmában maradnak, akkor sem a praxisokba mennek, hanem kórházi, vagy klinikai szakellátóként vállalnak munkát, ahol érvényes rájuk az orvosi bértábla. Az alapellátó körzet nem is lehet vonzó, mert míg 16 évvel ezelőtt 1600 forintot fizetett a társadalombiztosító egy ember fogászati ellátásáért, addig mostanra ez az összeg 3000 forint, miközben egy esztétikus tömés ára tíz-tizenötezer forintba kerül.

- Most, a tavaly őszi „sztrájk után”, és a 2019-es költségvetés beterjesztése előtt azt szeretnénk, ha a kormányzat nyilatkozna arról, hogy mi a szándéka a közfinanszírozott fogászati ellátással - mondja Nagy Ákos. Az Országos Alapellátási Szövetség a feszültségek oldására javaslatot is készített. Az egyik lehetőség, hogy a kasszát igazítják a csomag tényleges költségeihez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi praxisonként átlagos 900 ezer forintos havi finanszírozási összeget kell körülbelül 1,7 millió forintra emelni. Ha ez nem megy, akkor a rendelési időt lehetne hozzá igazítani a kasszához, azaz a mostani betegfogadási időket kellene megfelezni. Ennek a megoldásnak a hatására a kezelési listán a várakozási idő megduplázódna. Például a 3-5 éves fogszabályozási várólista 6-10 évre növekedhetne, és még egy sima „sztk-s tömésre” is körülbelül egy évet kellene várni. A szövetség által jelzett harmadik lehetőség, hogy a kormányzat a fogászati csomagot igazítja hozzá a kasszához, azaz a mostani térítésmentes ellátásokból vesz vissza, és önrészt szab a betegeknek.

Szerző
2018.06.07 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44