Amerika és a világ, ahogyan ismerjük

Publikálás dátuma
2018.06.07 21:28
Wess Mitchell Fotó: AFP
Fotó: /

Az amerikai külügy nemrégiben Magyarországon is megfordult államtitkára, Wess Mitchell szerdán összefoglalta az USA Európát érintő legfontosabb céljait. A washingtoni Heritage Alapítványban elhangzott beszéd szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy az Egyesült Államok stratégiai célja a Trump-kormányzat idején is változatlan: a világ vezető hatalmaként meg akarja akadályozni, hogy a tekintélyuralom és nyers erőszak mellett a piacgazdaság egyes elemeire alapozó Oroszország "megossza és szétzúzza", vagy a hasonlóan koherens modellt alkalmazó Kína "leváltsa" a Nyugatot. Utóbbi Mitchell értelmezésében együtt jelenti az Egyesült Államokat és Európát.

A doktrína értelmében a világ a nagyhatalmak tartós versengésének korszakába lép, amire a Nyugat nem teljesen áll készen. Az amerikai külpolitika fókuszában az új korszakra való felkészülés áll. Ezért akarja Trump elnök megerősíteni az amerikai fegyveres erőket, illetve a gazdaságot. "Az erős Amerika jó az amerikaiaknak, de jó szövetségeseinknek és az egész világnak. Az amerikai erőn nyugszik a világ, ahogyan ma ismerjük" - jelentette ki az államtitkár, aki szerint, ha ez alap sebezhető, akkor a demokrácia, a piac és a nyugati elrettentő erő is az. 

A Nyugatot azonban nem lehet megvédeni Európa nélkül. Nincs olyan világpolitikai kihívás, amellyel Amerika és Európa egymás nélkül is meg tudna birkózni, így az erős és szabad Európa kulcsfontosságú az amerikai érdekek szempontjából. "Európa-stratégiánk azzal kezdődik, hogy felismerjük, Európa ismét a komoly stratégiai verseny terepévé vált" - szól a figyelmeztetés. Ebből fakadnak a tennivalók, elsőként a nyugati szövetség megerősítése. Ebben az USA megteszi a magáét, de a NATO-tagoknak is ki kell venniük belőle a részüket 2024-ig GDP-jük 2 százalékára növelve katonai kiadásaikat, amelyek ötödét új fegyverrendszerekre kell fordítani. A NATO-ra nagyobb rész hárulna a terrorizmus elleni harcban, az afganisztáni, iraki műveletekben, a Nyugat-Balkánon és Észak-Afrikában. 

Mitchell elismeri, hogy az iráni atomalku és az orosz-német Északi Áramlat II. gázvezeték ügyében nincs egyetértés a szövetségesek között, de szerinte a problémák elhanyagolásának ára hosszú távon nagyobb lenne, mint amennyi hasznot most a politikai egység látszanának fenntartásával nyerni lehet. Az erős amerikai lépések nem a szövetségesek, hanem a közös biztonsági érdekeket sértő államok, Oroszország, Irán és Kína ellen irányulnak - állította a vezető diplomata.

A nyugati szövetség megőrzése nem csupán katonai és gazdasági vállalkozás, hanem politikai is: "Nem önálló államokként, hanem politikai civilizációként, a Nyugatként fenyegetnek minket." A Nyugat Mitchell értelmezésében a "rendezett szabadság" birodalma, amelyet szövetségi rendszerekbe szerveződött, összetartozó, erős államok oltalmaznak. A NATO alapokmányának számító Washingtoni szerződést idézve: "A felek eltökéltek abban, hogy megőrzik népeik a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elveire alapozott szabadságát, közös örökségét és civilizációját."

Oroszország és Kína koherens társadalmi-gazdasági modellje veszélyezteti a nyugati országok működésének ezen alapelveit. Ezzel szemben, mondja Mitchell, világossá kell tenni, hogy az erős demokrácián nyugvó biztonság és jólét oldalán állunk: "A Nyugatot a demokratikus nemzetek közösségének kell tekintenünk, amelyet történelmük, kultúrájuk és közös áldozatvállalásuk tart össze." Ukrajna és Grúzia történelmi okokból, és népeik döntése alapján szintén a Nyugat része, mint ahogyan Nagy Britannia is az marad a Brexit után. A lényeg, hogy ezeket az államokat egy koncepció fűzi össze, nem pedig az intézményrendszer. Ez utóbbi nem cél, csupán eszköz.

A stratégiai verseny drámai kiéleződésének egyik terepe Európa (azaz a nyugat-európai szövetség - a szerk.) keleti határvidéke. Ez Mitchell szerint a Kaukázustól a Balkánon át a Duna medencéjéig terjed. A térség egyrészt Oroszország megújuló geostratégiai érdeklődésének tárgya, másrészt Kína "új játszótere". Az amerikai prioritások között "az orosz agresszió megakadályozása" áll az első helyen. Az eddigi amerikai politika, szól az előadás, túl puha volt, de ennek most vége. Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott 205 orosz magánszemélyt és intézményt, illetve részt vett a hidegháború óta legtöbb hírszerző és diplomata kiutasításával járó közös akcióban. Az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoksága és a külügy közösen irányítja az orosz kibertámadások, "aktív lépések" és dezinformáció elleni védekezést. Emellett Ukrajnát és Grúziát immár "halálos" katonai eszközökkel, azaz fegyverekkel is ellátják. Ezzel párhuzamosan azon vannak, hogy Ukrajna megmaradjon a reformok útján, például azzal, hogy korrupciós bíróságokat állít fel. Az erőfeszítés része a "keleti határvidék" államai politikai rendszereinek erősítése, energiaellátásuk diverzifikálása, katonai ellenálló-képességük növelése és regionális együttműködésük bátorítása. 

Közép-Európában, mondta Mitchell az amerikai szándékokról, erősítjük a korrupció elleni harcra és az orosz dezinformáció ellen, illetve az élénk civil társadalom biztosítására irányuló intézkedéseket. Az egész térségben támogatják a diverzifikált energetikai rendszerek kiépítését, "hogy barátainknak más lehetőségei is legyenek, mint az orosz gáz".

Az USA igyekszik erősíteni kapcsolatait a NATO és az Európai Unió keleti határvidékének sebezhető államaival, amelyek növekvő orosz nyomással és kínai csábítással találják magukat szemben. Ezekkel az államokkal szorosabbá kell fűzni a szálakat és valós alternatívát kell nekik nyújtani, hogy a Nyugathoz kössék őket, különben számolni kell az elvesztésükkel. Magyarországról a beszédben nem történik említés, de aligha kétséges, hogy a következő bekezdés a magyar kormány irányában követendő új amerikai politikáról is szól:

"A bírálat önmagában még nem stratégia. A kapcsolatok erősítése (engagement - a szerk.) nélküli kritika az elidegenítés stratégiája. A kapcsolatok erősítése nem csak a diplomáciára vonatkozik, azok szívének és eszének a megnyeréséről is szól, akiknek egyre távolabbinak tűnik 1989 emléke és a NATO bővítése. A kapcsolatok erősítése nem jelenti a szabadságjogokkal kapcsolatos saját elveink iránti közömbösséget. Mindig világosan fogunk beszélni arról, mit képviselünk és a közös értékeinkről, miközben diplomáciánk eltünteti azokat nyugati réseket, amelyeknek Oroszország és Kína oly szívesen látná hasznát."

A doktrína része Európa déli határának a Földközi-tenger keleti medencéjének a megerősítése. A kockázati tényezők között beszélt az államtitkár a politikai instabilitást okozó tömeges migrációról, a terrorizmusról, az Iszlám Államról, az iráni befolyás terjedéséről. Oroszország szerinte túl aktív a Földközi-tengeren, nem csupán haditengerészeti jelenlétével, hanem a szíriai Aszad-rezsimnek nyújtott létfontosságú támogatásával is. Utóbbi a migrációs hullámhoz, illetve Irán növekvő befolyásához is hozzájárul. Nagyon fontos Törökországnak a nyugati szövetségben tartása, mivel hosszú távon egyedül a törökök tudnak ellensúlyt képezni Iránnal szemben. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok támogatja a térségben stabilizáló szerepet betöltő Görögországot és a sebezhető Ciprust is.

Wess Mitchell azzal zárta az előadást, hogy a Nyugat megerősítése nehéz feladat, de most kell elvégezni, hogy később ne sokkal nehezebb körülmények között kelljen. A transzatlanti viszony történetében sok volt a viszály, de mint egy családban, ezeket úgy kell megoldani, hogy utána még erősebb legyen a kötelék. "A demokratikus Nyugat megvédése nem fog automatikusan sikerülni, ahhoz társadalmaink tudatos, eltökélt erőfeszítésére és áldozatvállalására van szükség" - jelentette ki az Európával foglalkozó amerikai külügyi államtitkár.

Az előadás szövege angolul itt olvasható.

Szerző
2018.06.07 21:28

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 17:07