Növelhetik a depresszió kockázatát egyes gyakran használt gyógyszerek

Publikálás dátuma
2018.06.14. 18:04
Illusztráció: pexels.com
A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - idéz az MTI egy új amerikai tanulmányt.

A Journal of the American Medical Association című folyóiratban publikált tanulmány 26 ezer olyan amerikai felnőtt - 18 éves, vagy annál idősebb ember - bevonásával készült, aki legalább egyfajta receptre kapható gyógyszert szedett 2005 és 2014 között. A kutatók szerint az érintett gyógyszerek, köztük fájdalomcsillapítók és savlekötők betegtájékoztatóinak 37 százalékában szerepelt a depresszió mint lehetséges mellékhatás - írja a BBC News.

Az eredmények szerint a vizsgált gyógyszerek közül csupán egyet szedők körében 7 százalék, a kettőt szedőknél 9 százalék, míg a hármat, vagy többet szedőknél 15 százalék volt a depressziósok aránya. Az Egyesült Államokban élő felnőttek nagyjából 5 százaléka küzd depresszióval. "Sokak számára meglepő lehet, hogy a gyógyszerük, annak ellenére, hogy nem küzdenek hangulatzavarral, szorongással vagy a depresszióval összefüggő bármely egyéb állapottal, növelheti a depresszió tüneteinek, és végső soron akár a depresszió diagnózisának kockázatát is " - mondta Dima Qato, az Illinoisi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Brit szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai tanulmány csupán összefüggést és nem ok-okozati kapcsolatot mutat az érintett gyógyszerek szedése és a depresszió megnövekedett kockázata között. Azt az amerikai szakemberek is elismerik, hogy nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a gyógyszerek a felelősek a rossz hangulatért. Az ugyanis, hogy az ember betegnek érzi magát - bármilyen okból is -, már önmagában rossz közérzetet okozhat, és az is lehetséges, hogy az alanyok egy része már korábban is küzdött depresszióval. "Az nem meglepő, hogy az olyan fizikai betegségek, mint például a szív- vagy a tüdőbetegség kezelésére szedett gyógyszerek összefüggésbe hozhatóak a depresszió tüneteivel, mivel ezek a fizikai betegségek már önmagukban növelhetik a depresszió kockázatát" - mondta David Baldwin, a brit pszichiáterek kollégiumának tagja.

A brit gyógyszerészek királyi társaságának tagja, David Taylor szerint továbbá fontos végiggondolni, hogy létezik-e "elfogadható magyarázat" arra, hogy egy gyógyszer miért okozhat depressziót. A szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták esetében például egyértelmű kapcsolat van a hormonok és a hangulat között.

A brit orvosok kollégiumának elnöke, Helen Stokes-Lampard szerint noha az eredmények nem feltétlenül érvényesek teljes egészében Nagy-Britanniára, mivel az Egyesült Államokban más az egészségügyi rendszer, de arra mindenképpen rávilágítanak, hogy a pácienseknek fontos beszámolniuk az összes általuk szedett gyógyszerről az orvosuknak, vagy épp a patikusnak, ha recept nélkül kapható orvosságot vásárolnak.

Szerző

Gazdag család temetkezési barlangjára bukkantak Izraelben

Publikálás dátuma
2018.06.13. 12:10
Illusztráció: AFP
Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben - írta az MTI a The Times of Israel című angol nyelvű honlap alapján.

A Kinneret - vagy másik nevén Genezáreti - tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. 

Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. 1., és az i.sz. 2. század között ezen a vidéken általában ilyen sziklasírokba temetkeztek.

A három helyiségből álló sziklabarlang előterében piros-sárga-fehér festett fal nyomaira leltek, s a két temetkezési kamrában - a beömlesztett friss beton eltávolítása után - épségben megtalálták a halottak elhelyezését szolgáló mélyedéseket. A temetkezőhely valószínűleg egy módosabb család tulajdona lehetett, erre utalnak a minőségi módon és magas színvonalúan kialakított falak, a díszítés és a görög feliratok.

A korban az volt a szokás, hogy a halottakat sziklasírokban helyezték el, majd egy év elteltével kő- vagy kerámiaurnákba gyűjtötték csontjaikat. Ezeken az osszáriumokon, vagyis csontkamrákon, valamint a kamra falán görög feliratokat találtak, de ez nem jelenti az itt eltemettek pogány származását, ugyanis a zsidók is átvették a hellenisztikus kultúrát, illetve annak számos elemét, például a tehetős zsidók is görög neveket használtak.

A régészek szerint a nyomok arra utalnak, hogy sírbarlangot az ókorban már kirabolhatták. Az izraeli régészeti hatóság feldolgozza és tanulmányozza a leleteket, a városi hatóságok pedig megígérték, úgy fogják átalakítani az építkezési terveket, hogy ne okozzanak további károkat az értékes ókori maradványban.

Szerző

Újabb leleteket találtak az Orloj felújításakor

Publikálás dátuma
2018.06.12. 16:47
Illusztráció: AFP
Néhány, valószínűleg több száz éves, kisebb állatfigurát és a 20. század negyvenes éveiből származó üzenetet találtak a prágai Óvárosi városháza toronyórájának, a híres Orlojnak a felújításakor - írta az MTI.

"Mindig, amikor azt gondoljuk, már mindent tudunk a prágai Óvárosi városházáról, kiderül, hogy ez mégsincs így, és újabb leletekre bukkanunk. Az Orloj mostani felújításakor egy hetven éve elrejtett levelet és korabeli újságokat találtunk. A levelet Vojtech Sucharda szobrász írta, aki a 2. világháború után az Orloj fafiguráinak a felújításával és a tönkrement szobrok másolatainak elkészítésével volt megbízva" - közölte Jan Wolf, az önkormányzat kultúráért felelős képviselője. 

A levél és az újságok Szent Tamás apostol szobrában voltak elrejtve, röntgen segítségével találtak rájuk. A kutatóknak ugyanis gyanús volt, hogy ez a szobor könnyebb volt, mint a többi apostolé. A röntgen kimutatta, hogy a szobor belsejében üreg van, abban pedig egy alumíniumtok, amely a levelet és az újságokat rejtette.

Levelében a szobrász csalódásának adott hangot, hogy az Orlojon azok a szobrok is megmaradtak, amelyeket ugyan fontos emberek ajándékoztak a városnak, de nem kapcsolódnak Prágához. Sucharda a problémáról egy mesét is írt, amely szintén megtalálható a rejtekhelyen.

Az óra naptárát körülölelő üregekben és rejtekhelyeken néhány kőszobrocskát is találtak, amelyek állatokat - például kutyát vagy baglyot - ábrázolnak és az első elemzések szerint a 15. század elejéről származhatnak. A szakértők egyelőre többet nem tudnak.

A mostani felújítás alatt ismét megpróbáltak rátalálni arra a titkos rejtekhelyre, amelyről a múltban több dokumentumban is szó esett, de ezúttal is sikertelenül.

Már tavaly ősszel sikerült megtalálni azokat a dokumentumokat tartalmazó fémdobozokat, amelyeket 1949-ben és 1984-ben helyeztek el ott a torony felújítói. Bár a megtalált dokumentumok többsége dicsérte a korabeli kommunista rendszert, az 1949-ből származó dobozban volt egy 1948-ban keltezett levél is, amelyben a toronyfelújításon dolgozó munkások az új rendszert bírálták.

Az Óvárosi városháza tornyát legutóbb a múlt század nyolcvanas éveiben újították fel. A tornyot, amely Prága egyik leglátogatottabb műemléke, évente mintegy 700 ezer ember keresi fel. A torony felső karzatáról gyönyörű kilátás nyílik a városra, különösen a történelmi központra.

A mostani felújítás költségeit 46 millió koronára (529 millió forint) tervezték. Az Óvárosi városháza tornyának felújítása 2017 áprilisában kezdődött, a híres toronyóra egyes darabjai pedig jelenleg műhelyekben vannak. Az óra várhatóan szeptember elején lesz újra látható a tornyon. 

Az Óvárosi városháza teljes felújításának befejezését a nyár végére tervezték. Szakértők szerint azonban számolni kell azzal, hogy a javítások elhúzódhatnak. Petr Skála, az Orloj órásmestere és kezelője szerint a megnyitás legutolsó lehetséges napja 2018. október 28., Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulója.

A prágai Óvárosi városháza 1338-ban épült, több épületből áll. A neogótikus szárnyat a 2. világháborúban bombatalálat érte, ezért le kellett bontani. Az épületegyüttes kiegészítésére az utóbbi évtizedekben több pályázatot is kiírtak, de eddig egyik sem volt sikeres, egyetlen elképzelést sem valósították meg. Az óvárosi városháza tornyának külső falán elhelyezett csillagászati óra, az Orloj első változata 1410-ben készült, de szerkezetét azóta többször is tökéletesítették az évszázadok során. A pontos idő mellett a napokat, a hónapokat, a Hold és a Nap fázisait is mutatja a 15. század elején Kadani Mikulás órásmester és Jan Sindel csillagász által készített szerkezet.

Az órát később Hanus mester tökéletesítette, akit a városi tanácsnokok a legenda szerint megvakíttattak, hogy másnak ne tudjon hasonlót készíteni. Az alkotó akkor bosszúból állítólag leállította a szerkezetet.

Az óramű háromnegyede ma is eredeti, csupán kisebb részét cserélték ki 150 évvel ezelőtt korszerűbb darabokra.

Szerző