Dermesztő disztópiák

Publikálás dátuma
2018.06.18. 07:45
VÉGLETEK - Az Anon tökéletesen steril társadalmában nem karaktereket, hanem rendszert elemez a rendező FORRÁS: NETFLIX
Andrew Niccol újabb, nem túl biztató jövőt ábrázoló sci-fit rendezett.

Míg a korábbi filmekben ott volt a humánum, mint a rendszer ellen harcoló tényező, az Anon már tökéletesen steril társadalmat mutat. Egy olyan emberiséget, ahol az impérium követi az életünket és rögzítik azt, amit látunk.

Amikor Andrew Niccol jelentkezik egy-egy újabb szerzői filmmel (ő írja és rendezi), szinte csukott szemmel tudnám részletezni az összes megjelent kritika nagy expozícióját. Ugyanis kivétel nélkül mindenki felmondja a kötelező házi feladatot: adott egy művész, aki eleinte zseninek tűnt, -elvégre Niccol jegyzi A Truman Show Oscarra jelölt forgatókönyvét és első rendezése, a Gattaca pedig olyan bivalyerős disztópia lett, hogy kitörölhetetlenül ott van minden idők legfontosabb sci-fi filmjeinek toplistáján - majd jönnek a nagy fordulattal: amit azóta készített, az a nagybetűs csalódás. Legújabb filmjét, az Anon-t is ide sorolják. Nos, én nem feltétlenül értek egyet. Sőt.

Andrew Niccol-t szemmel láthatóan egy műfaj érdekli igazából: a film noir-ba csomagolt disztópia. Ez már a Gattacán is tetten érhető volt, hiszen egy génmanipulált társadalmat mutatott be, ahol csak az érvényesülhet igazából, akinek tökéletesítették a testét még a születés előtt. De van egy normális, betegségekre hajlamos férfi (Ethan Hawke), aki űrhajós akar lenni, és ezért kölcsönveszi a tökéletes génekkel rendelkező, ám egy baleset miatt tolószékbe kényszerült, azonos korú férfi (Jude Law) „képességeit”. A kalandos történet mellett Niccol ábrázolt egy eléggé nyomott társadalmat, egyfajta orwelli rendőrállamot. A Gattaca vitán felül remekmű, gondolatiságát próbálta a rendező továbbvinni a Lopott idő című művében, melynek fő tematikája a idősödés-szabályozás volt, némi antikapitalista kritikába mártva. Értsd: aki gazdag, tud magának időt venni, aki nem, annak vége. A noir-féle bűnügyi szál sem maradhatott ki, sőt ennek köszönhettük a mű legjobb karakterét, az időrablókast üldöző detektívet (Cillian Murphy). A Lopott idő – noha a bevételek jók voltak – egyfajta hibrid volt: a filozófia rovására a zsánerelemeket erőltette Niccol (vagy kényszerítették rá?).

A nemrég bemutatott Anon már sokkal legtisztultabb darab – simán el tudom képzelni, hogy a gyártást magára vállaló Netflix totálisan szabad kezet adott Niccol-nak. Ő pedig elment a végletekig, tovább gondolta a technika által manipulált és alárendelt társadalmunk lehetséges jövőjét: míg a korábbi filmekben ott volt a humánum, mint a rendszer ellen harcoló tényező, az Anon már tökéletesen steril társadalmat mutat. Egy olyan emberiséget, ahol az impérium követi az életünket és rögzítik azt, amit látunk: ezt pedig Eter-nek hívják. Hősünk, Sal Frieland (Clive Owen) modern rendőr, aki egy-egy bűnügy esetén bele tud nézni mások rögzített életébe – ez direkt parafrázis a Dick-féle Gondolatrendőrségre.

Azonban egyik nap felbukkan egy rendszeren kívüli nő, Anon (Amanda Seyfried, akibe a rendező a Lopott időben „szeretett” bele), akinek nem látni az életét, olyan képességekkel rendelkezik, hogy manipulálni tudja mások realitását, sőt, törölni is tud teljes életutakat. Na, és persze, sorozatgyilkos: az a kérdés ebben a rendszerben, hogy lehet egyáltalán a közelébe férkőzni? Ahogy Sal, a rendőr fogalmaz: miféle világ lett ez, ahol a gyilkosok eltitkolják a tetteiket?

Az Anonban Niccol már nem igazán embereket, hanem rendszert elemez, a karakterek kvázi menthetetlenek. Míg a legtöbben karakterfejlődést várnak egy-egy játékfilmtől az itt egyszerűen nincs. Sal depressziója és alkoholizmusa konstans, miképpen Anon folyamatos félelme is attól, hogy bárki is „látja” őt. Patthelyzet minden szinten.

Szóval: ezt a filmet nem elég nézni, látni is kell.

Témák
Netflix anorexia

POSZT - Kompromisszumok, vagy szakmai merészség?

Publikálás dátuma
2018.06.17. 16:15
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadás
A kolozsvári színház Rosmersholm című produkciója lett a legjobb előadás a hétvégén zárult Pécsi Országos Színházi Találkozón. Alföldi Róbert ezúttal felléphetett Pécsen, de díjjal nem jutalmazták a színészt, aki a III. Richárd címszerepét alakította a versenyprogramban.

Az indulástól eltelt időszakot tekintve nagykorúvá vált a Pécsi Országos Színházi Találkozó, hiszen ez a tizennyolcadik sorozata. Az, hogy ez szakmai nagykorúságot jelent-e, már vitatéma, mert mára sok mindenben más hangsúlyokat kapott a fesztivál, mint az megfigyelhető volt a startja idején. Időzzünk el először a verseny eredményén, illetve, hogy kell-e egyáltalán verseny. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a POSZT egyik szakmai tulajdonosa, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke nemrég egy rádióinterjúban azt mondta, hogy ő nem szerette volna megmérettetni magát a versenyen, mert a személye konfliktusokat válthat ki. Ez is egy álláspont, szerintem több ellentmondást hordoz, mindenesetre a kezdetektől osztanak díjat a találkozón. Ezúttal sem volt egyszerű helyzetben a szakmai zsűri, hiszen a külső körülményeken túl kellett volna lépnie. Végül is úgy döntöttek, Alföldi Róbertnek, a köztudottan korábban Pécsett nem kívánatosnak tartott színésznek, aki III. Richárdot játszotta a Radnóti Színház előadásában nem osztanak díjat. Ez a találkozón másodszor látva az előadást szerintem erősen vitatható, mert Andrei Serban rendezése és Alföldi játéka szakmai szempontból az évad kiemelkedő eseményének számít. A díjkiosztón a legjobb női mellékszereplő díjával jutalmazott Kováts Adél annyit jegyzett meg, hogy ez a díj Alföldi Róbertté is.

A legjobb előadás díját viszont egy másik, több szempontból a viták kereszttűzében lévő „határátlépős” produkció a kolozsvári színház Rosemrsholms című darabja érdemelte ki. Andriy Zholdak e hasábokon is korábban méltatott rendezése az őrületet nagyítja ki. A színészvezetése is több kérdést felvet, létezik-e határ a színész rendező viszonylatban, erről például érdemes lett volna egy külön diskurzust is rendezni a POSZT-on, mint arról is, miért kerülhetett be három változat a versenyprogramba A kaukázusi krétakörből. A legjobb rendezésért teljesen jogosan a Katona József Színház „Krétakörének” rendezőjét, Székely Krisztát díjazták. Kocsis Gergely legjobb férfifőszereplő és Imre Éva legjobb női főszereplődíja sem kérdőjelezhető meg.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadásnak ítélt díjat Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől MTI Fotó: Sóki Tamás

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadásnak ítélt díjat Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől MTI Fotó: Sóki Tamás

A válogatás (Térey János író és Regős János felelt idén a versenyprogramért) is felvetett több vitát, voltak produkciók, amelyek nem bizonyították, hogy a legjobbak között a helyük. A szombati díjkiosztón Páva Zsolt pécsi polgármester a tisztén túllépve, egyenesen azt mondta, hogy találkozott csalódott nézővel és szeretné, ha a következő válogatók a közönségre is jobban gondolnának.

Egyébként idén, akárcsak korábban, erősen különvált a versenyprogram és a fesztiválprogram, utóbbiba populárisabb előadások kerültek be. Jól érezhető volt, hogy miközben az előadások teltház előtt mennek, nincs meg az az igazi POSZT-hangulat, ami évekig jellemző volt a találkozó idején a városra. Nem volt például gyerekeknek,vagy a családoknak szánt külön program. Többnyire jól működtek viszont a közösségi oldalon élőben is követhető, Lévai Balázs által vezetett szakmai beszélgetések és a Nyílt Fórum, ahol kortárs darabokat olvastak fel. A POSZT 18 éves, kérdés milyen irányban indul tovább, a pécsi polgármester által is ajánlott kompromisszumok, magalkuvások irányába, vagy mer bátrabb, sarkosabb, a vitákat bevállaló igazi szakmai találkozó, találkozóhely lenni. Ebben a szakmának is nagy a felelőssége.

A merész formanyelv lett a nyerő
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a szakmai zsűri tagja, bár hivatásosan nem foglalkozik színházzal, rendelkezik színházi tapasztalattal, hiszen 2012-ben őt kérték fel, hogy a POSZT versenyprogramjának válogatója legyen. A szakmai zsűri egyetértett abban, hogy a mostani 14 előadást magában foglaló válogatásból négy produkció emelkedett ki: A kaukázusi krétakör a Katona József Színházból, a Rosmersholm Kolozsvárról, a debreceni Három nővér és a III. Richárd a Radnóti Színházból – mondta Rockenbauer Zoltán.
Hozzátette, szóba került a zsűriben, hogy Alföldi Róbert kapjon díjat a III. Richárd címszerepéért, de végül Kocsis Gergely díjazása mellett döntöttek - Reménykedtem abban, hogy a színészzsűri Alföldinek ad elismerést, de végül nem ez történt - jegyezte meg a művészettörténész. - Arról egyértelműen nem volt vita, hogy a legjobb előadásnak a Rosmersholmot tartottuk, és a legjobb női főszereplőnek Imre Évát. Ez volt az az előadás, amely, ha most is rágondolok, megrendít. Új, merész formanyelvet használ, emellett olyan pszichikai és fizikai nyomás éri a színpadon a színészeket, amely a nézőkre is erősen hat, de megértem azokat is, akik ebbe nem tudnak belehelyezkedni – jegyezte meg Rockenbauer Zoltán.

Főbb díjak

Legjobb előadás: Rosmersholm – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb rendezés: Székely Kriszta A kaukázusi krétakör, Katona József Színház

Legjobb női főszereplő: Imre Éva Rosmersholm Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb férfi főszereplő: Kocsis Gergely A kaukázusi krétakör, Katona József Színház

Legjobb női mellékszereplő: Kováts Adél III. Richárd, Radnóti Színház

Legjobb férfi mellékszereplő: Szemenyei János Csárdáskirálynő, kecskeméti Katona József Színház

Legjobb 30 év alatti női színész: Szakács Hajnalka Három nővér, debreceni Csokonai Színház

Legjobb társulati összjáték: Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke

Szerző

Alföldi Róbertet nem díjazták a POSZT-on

Publikálás dátuma
2018.06.16. 22:30
Részlet a III. Richárd című előadásból. Fotó: poszt.hu

A pécsi Kodály Központban átadták a XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait. A legjobb előadásért járó elismerést a szakmai zsűri a kolozsvári színház Rosmersholm című előadásának ítélte. Az előadás feszegeti a művészi kifejezés és a színészvezetés határait. A produkció a legjobb női főszereplő (Imre Éva) és a legjobb díszlet díját is bezsebelhette.

A legjobb rendezésért Székely Krisztát díjazták A kaukázusi krétakör színreviteléért, a produkció a Katona József Színház előadása. Mint már megírtuk, Brecht művét három változatban is beválogatták a versenyprogramba.

Kit zár be a krétakör?

A Pécsi Országos Színházi Találkozó első napjait Brecht uralta, mégpedig A kaukázusi krétakör című dráma, amely három előadásban is látható volt a fesztiválon. A hatalomtól való rettegés, vagy a hűség a követendő? A Pécsi Országos Színházi Találkozó történetében először fordul elő, hogy egy mű három adaptációban is szerepel a versenyprogramban.

Sokan találgatták, a korábban Pécsett nemkívánatosnak tartott Alföldi Róbert kap-e díjat a III. Richárd címszerepének megformálásért, amely a versenyprogramban szerepelt és a Radnóti Színház előadása, de Alföldit sem a szakmai, sem a színész és sem a közönségzsűri nem díjazta, miközben a péntek esti előadást nagy ovációval fogadta a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának közönsége. Az Andrei Serban által színre vitt dráma a legjobb női mellékszereplő (Kováts Adél) megosztva a legjobb jelmez (Nagy Fruzsina) és a legjobb fényterv (Baumgartner Sándor) díjával vigasztalódhatott.

A szakmai zsűri díjai:

Legjobb előadás:

ROSMERSHOLM
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Jelenet a Rosmersholm című előadásból. Fotó: facebook.com/posztpecs

Jelenet a Rosmersholm című előadásból. Fotó: facebook.com/posztpecs

Legjobb rendezés:

SZÉKELY KRISZTA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

Legjobb női főszereplő:

IMRE ÉVA
Rosmersholm
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb férfi főszereplő:

KOCSIS GERGELY
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

Legjobb női mellékszereplő:

KOVÁTS ADÉL
III. Richárd
Radnóti Színház

Legjobb férfi mellékszereplő:

SZEMENYEI JÁNOS
Csárdáskirálynő
Katona József Színház, Kecskemét

Legjobb 30 év alatti női színész:

SZAKÁCS HAJNALKA
Három nővér
Csokonai Színház

Legjobb társulati összjáték:

ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ
Borisz Davidovics síremléke

Legjobb színházi zene:

MARIAN NEĆAK
Borisz Davidovics síremléke
Újvidéki Színház

Legjobb színpadi mozgás és térhasználat:

HÁROM NŐVÉR
Csokonai Színház

Legjobb dramaturgi munka:

KOZMA ANDRÁS
Három nővér
Csokonai Színház

Legjobb jelmez:

NAGY FRUZSINA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest
III. Richárd
Radnóti Színház

Legjobb díszlet:

ANDRIY ZHOLDAK és DANIEL ZHOLDAK
Rosmersholm
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb fényterv:

BAUMGARTNER SÁNDOR
III. Richárd
Radnóti Színház

A színészzsűri különdíja:

A legjobb női alakításért:

PÁLMAI ANNA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

A legjobb férfi alakításért:

HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Illatszertár
Móricz Zsigmond Színház

A közönségzsűri különdíja:

ILLATSZERTÁR
Móricz Zsigmond Színház

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja:

RÓZSA KRISZTIÁN
A kaukázusi krétakör
Miskolci Nemzeti Színház

A Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja az idei Nyílt Fórum legjobb színművének:

OLÁH-HORVÁTH SÁRA: LENNI VAGY NEM

Szerző
Témák
POSZT