Ateista oktatta ki a Bibliából a Fidesz képviselőit

Publikálás dátuma
2018.06.18. 15:34
Fotó: Vajda József
Gyöngyösi Márton és Gyurcsány Ferenc kritizálta napirend előtti felszólalásában a kormányzati intézkedéseket, az MTA forráselvonása és az alkotmánymódosításás miatt.  Tordai Bence, a Párbeszéd részéről Krisztus üzenetére emlékeztette a szavakban keresztény, ám „a hajléktalanokat betiltó” kormányt.

Napirend előtti felszólalásában az MTA forrásait és szabadságát védelmét hangsúlyozta Gyöngyösi Márton jobbikos politikus. Gyurcsány Ferenc a kereszténység nevében elkövetett uszítást kérte számon. Nézzen inkább tükörbe Gyurcsány úr – replikázott Rétvári Bence.

Ötvennégy perc alatt dönteni húszmilliárd forintról

Az Akadémia forráselvonását kritizálta napirend előtti felszólalásában Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője: az ellenzéki politikus szerint eddig csak az MTA és a bíróságok voltak függetlenek a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől, forrásainak felének elvonása – és minisztériumhoz csatornázása – pedig merénylet az Akadémia függetlensége ellen.

Gyöngyösi szerint szörnyű volt az is, hogy az akadémia elnöksége 54 percet kapott az Innovációs és Technológiai Minisztérium forráselvonási tervének véleményezésére, mellyel több mint 20 milliárd forintos kutatási forrás felügyeletét veszik majd el tőlük. „A 20. századi diktatúrákra jellemző tudományellenességre emlékeztet a kormány döntése” - vélte a politikus.

A felvetésre Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára válaszolt, aki szerint a minisztérium nem fog beleszólni a kutatási projektetkbe, csak összehangoltan, egy helyen kezelik az egyetemek és az MTA mintegy 70 milliárdos éves forráskeretét – a hatékonyabb működés jegyében

Ezután Gyurcsány Ferenc szólalt fel, aki szerint értelmetlen korlátozás a keresztény kultúra védelmét alkotmányba foglalni, hiszen ez csak egy korlátozás – az államnak pedig éppen az a dolga, hogy polgárainak biztosítsa a hit -és kultúraválasztás szabadságát. A DK elnöke arra is emlékeztetett, hogy egy állítólag keresztény szellemiségű kormány uszít a hajléktalanok ellen, és bélyegzi meg a menekülteknek jogi segítséget nyújtó szervezetek épületeit.

Gyurcsány nézzen tükörbe!

Felszólalására Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint Gyurcsány Ferencnek inkább tükörbe kellene néznie, és emlékeznie saját kormányzására. A hajléktalanok kapcsán Rétvári úgy vélte, a kormánynak felelősséget kell vállalni az utcán élő emberekért is, ezért tiltják meg nekik a hajléktalan életvitelt, és biztosítanak nekik szállásokat.

Orbán Ráchel új játszótere

Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus  szerint a jövő évi büdzsé is a fideszes haveroknak kedvez, miközben a szegénységről nem beszél a kormány, mintha a valóságnak ez a szelete nem létezne. Az infláció az egekben van, eközben Orbán Ráhel új játszóteret kapott a divatszakmában – mondta a képviselőnő. Erre Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetirosa államtitkára felelt, aki szerint a családoknak nyújtott adókedvezmények magukért beszélnek, és cáfolatot jelentenek a felhozott vádakra. Ami óta önök nem lehettek kormányon, 700 ezer új munkahely épült, csökkent az alapvető élelmiszerek áfája, háromszor annyit költhetünk gyermekétkeztetésre, mint a szocialista kabinet idejében – sorolta Dömötör. Aztán megkérdezte, hol maradt az MSZP szociális érzékenysége, amikor százezrek kerültek utcára vezetésük alatt, és további százezrek sínylődtek a devizahitelek csapdájában.

Ezt tanulták a Bibliából?

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint rossz vicc a pillanatok alatt levezényelt alkotmánymódosítás, amibe az utolsó pillanatban szuszakolják bele a kereszténység védelmét, de a demokrácia szót kifelejtik belőle. A Fidesz politikája a félelem- és gyűlöletkeltésről szól – mondta a vállaltan ateista Tordai Bence – pedig Krisztus azt mondta, „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. - illetve, „mikor éheztem és ennem adtatok, mezítelen voltam és felruháztatok”. Tordai hozzáteszi, egy elvileg Krisztust követő kormány szeretné betiltani a hajléktalanokat. A politikus még Ézsaiás prófétát is citálta:  hakenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény. 

Soltész Miklós reakciójában üdvözölte, hogy Tordai a Bibliából idéz, de szerinte a hajléktalanok betiltása, mint állítás, nettó hazugság, hiszen a kormány nem embereket akar betiltani, hanem a hajléktalanság problémáján akar segíteni.

Termelési riport és uniós bírálatok

Kocsis Máté a Fidesz részéről a magyar és az uniós költségvetés tervezetéről beszélt napirend előtti felszólalásában: előbbivel kapcsolatban elmondta, a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és 2 százalékkal csökkenti a a szociális hozzájárulási adót, amivel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál. Bővülnek a bölcsődei férőhelyek, az egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén. Kocsis hozzátte, az uniós források a jövő évtől csökkennek, de ez a Brexit és lényegében Brüsszel ügyetlensége miatt történik. A politikus kitért a Málta és Olaszország között vergődő Aquarius esetére, amit a kormánypárti kommunikációhoz igazodva  Soros-hajónak nevezett. 

Felvetéseire Dömötör Csaba válaszolt, természetesen mélyen egyetértve, sőt, mintegy Kocsis beszédét folytatva: szerinte a menekülteket segítő NGO-k (nem kormányzati szervezetek) összejátszanak az embercsempészekkel, az ilyen csoportok háttere zavaros, és az emberiesség védelmére hivatkozva nyitják meg Európa kapuit. Brüsszel arra buzdít, hogy fogadja be minden állam az ilyen hajókat – állította Dömötör, aki szerint a jövő évi 7 éves uniós büdzsé is bevándorlásbarát költségvetés lesz.

A tisztesség csírája

Az országgyűlésben ezután az interpellációk tárgyalása következett: Rig Lajos jobbikos képviselő afelől érdeklődött, hogy megmaradt legalább a tisztesség csírája a kormánypártokban, az országgyűlési választások után. Mindenki tudja, hogy megfélemlítéssel és könyöradományokkal értek el eredményt, mondta Rig, aki szégyellné magát, ha az embereket becsapva-kihasználva aratott volna győzelmet. Mit tesz a kormány az elvándorlás visszaszorításáért, és az elvándorlók visszacsábításáért? Mit tesznek azért, hogy a magyar földekről és mezőkről ne Mészáros Lőrinc birtokai jusson mindenki eszébe? – tette fel a szónoki kérdést Rig Lajos.

Felvetésére ezúttal is Dömötör Csaba válaszolt, aki szerint a jobbikos képviselőnek akkor nem volt baja a választási rendszerrel, amikor őt választották képviselőnek, a munkavállalás növekedésért pedig jóval tett adományosztogatásnál az Orbán-kormány.

Tóbiás József az online pénztárgépek bevezetéséről kérdezte a kormányt, arról, hogy ezzel miért csak Garancsi István (Orbán Viktor kötélbarátja) és Mészáros Lőrinc, vagyis a kormányközeli nagyvállalkozók járnak jól. Felvetésére Bodó Sándor frissen kinevezett államtitkár válaszolt – Tóbiás szerint hosszan, de nem kielégítően.

Arató Gergely, a DK képviselője arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért hagyja, hogy egy tankönyvben rasszista, cigányságot sértő idézetek jelennek meg, amit a tanulók szövegértelmezés keretében kell vizsgáljanak. Rétvári Bence államtitkár szerint itt nincs szó rasszizmusról, a kérdéses szöveg egy XIX. század végi könyvből származik, és csak a szövegértelmési célokat szolgál. Rétvári szerint Arató problémája valójában az, hogy nem külföldi cégek nyomtatják és állítják elő a magyar tankönyveket, hanem hazai vállalkozások. Az országgyűlés fideszes többsége elfogadta ezt a választ is, a korábbi kormánypárti reakciókhoz hasonlóan.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, mikor lesz béremelés a közszférában, emelik-e az illetményalapot. Bodó Sándor válaszul hosszan sorolt intézkedéseket, és az életpályák kialakításáról beszélt. „Nem tudom, minek adjuk le írásban a kérdést, ha úgysem arra válaszolnak” – jegyezte meg Tordai, aki szerint a kormánynak esze ágában sincs visszatérni az egységes közalkalmazotti bértáblához. A fideszes többség elfogadta a választ.

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni: az embereknek legalább annyira a zsebükbe kell nyúlniuk, mint amennyit az állam fizet támogatásként. Rétvári Bence válaszolt, aki azt mondta, a kormányzatot az a cél vezette, hogy minél olcsóbban jussanak az emberek gyógyszerekhez, lehetőleg magyar tulajdonú patikákból. Válaszát Lukács László György nem fogadta el, az országgyűlés fideszes többsége viszont megfelelőnek ítélte.

A parlament szerdán a Stop Sorossal összhangban szavaz az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni. Erről itt írtunk bővebben.

Szerző
Frissítve: 2018.06.18. 17:35

Semjén elvesztené a „normalitását”, ha nem vadászna

Publikálás dátuma
2018.06.18. 13:36
Semjén Zsolt. Illusztráció: Népszava

Az Echo TV műsorában magyarázta vadászútjait Semjén Zsolt: a miniszterelnök-helyettes Bayer Zsolt kérdésére arról beszélt, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként nagyon sok meghívást kap, de „a töredéknek is csak egy nagyon-nagyon pici töredékét” tudja elfogadni, mert „időbelileg annyira leterhelt és korlátozott”.

Azzal kapcsolatban, hogy felvetődött, miért is nem tünteti fel a vadászatokat a vagyonnyilatkozatában, azt mondta: ezek nem állnak összefüggésben a képviselői megbízatásával, mert ő „vadász minőségében” vadászik. „Maga a vagyonnyilatkozat zárja ki, hogy oda beírja az ember” – jelentette ki.

Egyébként elismerésként értékelte, hogy szerinte csak a vadászatai miatt tudják támadni. „Én büszke vagyok arra, hogy vadászom, vadászni fogok ezután is” – mondta, hozzátéve, hogy ez a magánélete része, így senkinek semmi köze hozzá. Majd azt mondta: az egész politikát addig csinálja, amíg „az ember normális lehet”. „A normalitást veszteném el, hogyha a bulvársajtó hülyesége miatt” megváltoztatnám a magánéletem – jelentette ki.

Nemrég a 444.hu írta meg, hogy Semjén 2017-ben két kanadai vadászaton is járt, és az utakat valószínűleg ugyanúgy ajándékba kapta, mint a svédországi túrákat, mert a több milliós kiadások ellenére tavaly még növelte is a megtakarításait.

Semjén Kanadában is vadászott - Titok, hogy ki fizette

Semjén 2017-ben két kanadai vadászaton is járt - tudta meg a . Az utakat valószínűleg ugyanúgy ajándékba kapta, mint a svédországi túrákat, mert a több milliós kiadások ellenére tavaly még növelte is a megtakarításait. Vagyonnyilatkozatában ez sem szerepel. A portál megszerezte British Columbia tartomány erdőkért felelős minisztériumától azokat a vadászati engedélyeket, amiket Semjén Zsolt nevére állítottak ki az északnyugat-kanadai Fort St.

Mindkétszer egy olyan magyar kísérővel vágott neki a vadonnak, akinek a cége 8000 amerikai dollárért (~2,2 millió forint)  kínál hasonló bölényvadászatokat British Columbiába. Ennyiből persze nem lehet megúszni: külön fizetni kell a kilövési engedélyekért, a természetvédelmi területek használatáért és az utazásért is – ez utóbbi 1100 dollár. Tavaly augusztusban a háromfajta szarvas előzetes vadászati engedélyéért Semjénék 955 kanadai dollárt fizettek. Ha a KDNP elnöke lelőtt egy állatot, azért is külön fizetnie kellett, továbbá a trófea hazaszállításáért. A külföldi vadászoknak felszámolnak még egy 200 dolláros díjat (royaltyt), és ott van az állami adó is.

A miniszterelnök-helyettes legutóbbi vagyonnyilatkozatai mégsem úgy néztek ki, mintha azt milliós külföldi vadászatok terhelték volna. A 2017 januárjában leadott dokumentum szerint a havi 1,1 milliós fizetése mellett 3 millió forint készpénze volt. Semjén készpénzállománya a két kanadai vadászat után 2018 januárjára elérte a 4 millió forintot. A portál kiemelte: a törvény szerint parlamenti képviselőknek a fizetésük  1/12-ed részét meghaladó ajándékokat és ingyenes szolgáltatásokat is fel kellene tüntetniük a vagyonnyilatkozatukban.

Szerző

Utoljára szólhat hozzá az ellenzék a Stop Soroshoz

Publikálás dátuma
2018.06.18. 10:02
A Stop Soros-javaslatot beharangozó propagandaplakát Fotó: Tóth Gergő
Hétfőn még véleményezhetik a képviselők a Stop Soros törvénymódosítást: a parlament fideszes többsége két nap múlva dönt a civil jogvédőket sújtó javaslatról, és ezzel szinkronban a hetedik alaptörvény-módosításról is.

A képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapján szólhatnak hozzá utoljára a szerdai zárószavazás előtt a kormánynak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatához, valamint a "Stop Soros" csomag néven ismert indítványához.   

A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követnek.Az Országgyűlés ezután értékelheti az alaptörvény-módosításhoz, valamint a jogellenes bevándorlással összefüggő előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokat, majd a  magasházak építésének szabályozásáról szóló törvénymódosításról tartanak általános vitát, írja az MTI.

A parlament szerdán a Stop Sorossal összhangban szavaz az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni.

Az új módosításokkal a parlament fideszes többsége korlátozza majd a gyülekezési jogot, hiszen a magán- és családi élet védelmére hivatkozva nem ezután nem lehet magánlakás, például egy képviselő ingatlana előtt tüntetni.

Nagyobb felhatalmazást ad a rendőrségnek a bevándorlás megakadályozásához

Nem kaphat menedékjogot az a legális menedékkérő sem, aki biztonságos országon keresztül érkezett a schengeni határ magyar szakaszához (Magyarország szerint pedig biztonságos országnak számít az összes szomszédunk, kivéve Ukrajnát).

A jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat – mivel a biztonságos ország kategóriának meghatározásával egy valódi háborús menekült sem lesz jogosult a magyar menekültstátuszra, a neki nyújtott segítség is bűncselekménynek számít.

Aki anyagi eszközökkel támogat egy menekültet (például szendvicset, ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre) az egy év börtönnel is sújtható.

Alaptörvénybe iktatják a kormány által ellenőrzött közigazgatási bírósági rendszert, ami kritikus horderejű ügyekben, például az adatvédelem, az információszabadság témájában, vagy éppen az eldöntendő választási kérdésekben fog döntéseket hozni.

Kötelezővé tennék a keresztény kultúra védelmét (vagyis, az egyházaktól elvileg függetlenül működő állam, mint világi szervezet kiáll egy vallás mellett).

Szerző