Napirend előtti felszólalásában az MTA forrásait és szabadságát védelmét hangsúlyozta Gyöngyösi Márton jobbikos politikus. Gyurcsány Ferenc a kereszténység nevében elkövetett uszítást kérte számon. Nézzen inkább tükörbe Gyurcsány úr – replikázott Rétvári Bence.
Ötvennégy perc alatt dönteni húszmilliárd forintról
Az Akadémia forráselvonását kritizálta napirend előtti felszólalásában Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője: az ellenzéki politikus szerint eddig csak az MTA és a bíróságok voltak függetlenek a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől, forrásainak felének elvonása – és minisztériumhoz csatornázása – pedig merénylet az Akadémia függetlensége ellen.
Gyöngyösi szerint szörnyű volt az is, hogy az akadémia elnöksége 54 percet kapott az Innovációs és Technológiai Minisztérium forráselvonási tervének véleményezésére, mellyel több mint 20 milliárd forintos kutatási forrás felügyeletét veszik majd el tőlük. „A 20. századi diktatúrákra jellemző tudományellenességre emlékeztet a kormány döntése” - vélte a politikus.
A felvetésre Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára válaszolt, aki szerint a minisztérium nem fog beleszólni a kutatási projektetkbe, csak összehangoltan, egy helyen kezelik az egyetemek és az MTA mintegy 70 milliárdos éves forráskeretét – a hatékonyabb működés jegyében
Ezután Gyurcsány Ferenc szólalt fel, aki szerint értelmetlen korlátozás a keresztény kultúra védelmét alkotmányba foglalni, hiszen ez csak egy korlátozás – az államnak pedig éppen az a dolga, hogy polgárainak biztosítsa a hit -és kultúraválasztás szabadságát. A DK elnöke arra is emlékeztetett, hogy egy állítólag keresztény szellemiségű kormány uszít a hajléktalanok ellen, és bélyegzi meg a menekülteknek jogi segítséget nyújtó szervezetek épületeit.
Gyurcsány nézzen tükörbe!
Felszólalására Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint Gyurcsány Ferencnek inkább tükörbe kellene néznie, és emlékeznie saját kormányzására. A hajléktalanok kapcsán Rétvári úgy vélte, a kormánynak felelősséget kell vállalni az utcán élő emberekért is, ezért tiltják meg nekik a hajléktalan életvitelt, és biztosítanak nekik szállásokat.
Orbán Ráchel új játszótere
Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus szerint a jövő évi büdzsé is a fideszes haveroknak kedvez, miközben a szegénységről nem beszél a kormány, mintha a valóságnak ez a szelete nem létezne. Az infláció az egekben van, eközben Orbán Ráhel új játszóteret kapott a divatszakmában – mondta a képviselőnő. Erre Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetirosa államtitkára felelt, aki szerint a családoknak nyújtott adókedvezmények magukért beszélnek, és cáfolatot jelentenek a felhozott vádakra. Ami óta önök nem lehettek kormányon, 700 ezer új munkahely épült, csökkent az alapvető élelmiszerek áfája, háromszor annyit költhetünk gyermekétkeztetésre, mint a szocialista kabinet idejében – sorolta Dömötör. Aztán megkérdezte, hol maradt az MSZP szociális érzékenysége, amikor százezrek kerültek utcára vezetésük alatt, és további százezrek sínylődtek a devizahitelek csapdájában.
Ezt tanulták a Bibliából?
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint rossz vicc a pillanatok alatt levezényelt alkotmánymódosítás, amibe az utolsó pillanatban szuszakolják bele a kereszténység védelmét, de a demokrácia szót kifelejtik belőle. A Fidesz politikája a félelem- és gyűlöletkeltésről szól – mondta a vállaltan ateista Tordai Bence – pedig Krisztus azt mondta, „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. - illetve, „mikor éheztem és ennem adtatok, mezítelen voltam és felruháztatok”. Tordai hozzáteszi, egy elvileg Krisztust követő kormány szeretné betiltani a hajléktalanokat. A politikus még Ézsaiás prófétát is citálta: hakenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény.
Soltész Miklós reakciójában üdvözölte, hogy Tordai a Bibliából idéz, de szerinte a hajléktalanok betiltása, mint állítás, nettó hazugság, hiszen a kormány nem embereket akar betiltani, hanem a hajléktalanság problémáján akar segíteni.
Termelési riport és uniós bírálatok
Kocsis Máté a Fidesz részéről a magyar és az uniós költségvetés tervezetéről beszélt napirend előtti felszólalásában: előbbivel kapcsolatban elmondta, a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és 2 százalékkal csökkenti a a szociális hozzájárulási adót, amivel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál. Bővülnek a bölcsődei férőhelyek, az egészségügyre 101 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén. Kocsis hozzátte, az uniós források a jövő évtől csökkennek, de ez a Brexit és lényegében Brüsszel ügyetlensége miatt történik. A politikus kitért a Málta és Olaszország között vergődő Aquarius esetére, amit a kormánypárti kommunikációhoz igazodva Soros-hajónak nevezett.
Felvetéseire Dömötör Csaba válaszolt, természetesen mélyen egyetértve, sőt, mintegy Kocsis beszédét folytatva: szerinte a menekülteket segítő NGO-k (nem kormányzati szervezetek) összejátszanak az embercsempészekkel, az ilyen csoportok háttere zavaros, és az emberiesség védelmére hivatkozva nyitják meg Európa kapuit. Brüsszel arra buzdít, hogy fogadja be minden állam az ilyen hajókat – állította Dömötör, aki szerint a jövő évi 7 éves uniós büdzsé is bevándorlásbarát költségvetés lesz.
A tisztesség csírája
Az országgyűlésben ezután az interpellációk tárgyalása következett: Rig Lajos jobbikos képviselő afelől érdeklődött, hogy megmaradt legalább a tisztesség csírája a kormánypártokban, az országgyűlési választások után. Mindenki tudja, hogy megfélemlítéssel és könyöradományokkal értek el eredményt, mondta Rig, aki szégyellné magát, ha az embereket becsapva-kihasználva aratott volna győzelmet. Mit tesz a kormány az elvándorlás visszaszorításáért, és az elvándorlók visszacsábításáért? Mit tesznek azért, hogy a magyar földekről és mezőkről ne Mészáros Lőrinc birtokai jusson mindenki eszébe? – tette fel a szónoki kérdést Rig Lajos.
Felvetésére ezúttal is Dömötör Csaba válaszolt, aki szerint a jobbikos képviselőnek akkor nem volt baja a választási rendszerrel, amikor őt választották képviselőnek, a munkavállalás növekedésért pedig jóval tett adományosztogatásnál az Orbán-kormány.
Tóbiás József az online pénztárgépek bevezetéséről kérdezte a kormányt, arról, hogy ezzel miért csak Garancsi István (Orbán Viktor kötélbarátja) és Mészáros Lőrinc, vagyis a kormányközeli nagyvállalkozók járnak jól. Felvetésére Bodó Sándor frissen kinevezett államtitkár válaszolt – Tóbiás szerint hosszan, de nem kielégítően.
Arató Gergely, a DK képviselője arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért hagyja, hogy egy tankönyvben rasszista, cigányságot sértő idézetek jelennek meg, amit a tanulók szövegértelmezés keretében kell vizsgáljanak. Rétvári Bence államtitkár szerint itt nincs szó rasszizmusról, a kérdéses szöveg egy XIX. század végi könyvből származik, és csak a szövegértelmési célokat szolgál. Rétvári szerint Arató problémája valójában az, hogy nem külföldi cégek nyomtatják és állítják elő a magyar tankönyveket, hanem hazai vállalkozások. Az országgyűlés fideszes többsége elfogadta ezt a választ is, a korábbi kormánypárti reakciókhoz hasonlóan.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, mikor lesz béremelés a közszférában, emelik-e az illetményalapot. Bodó Sándor válaszul hosszan sorolt intézkedéseket, és az életpályák kialakításáról beszélt. „Nem tudom, minek adjuk le írásban a kérdést, ha úgysem arra válaszolnak” – jegyezte meg Tordai, aki szerint a kormánynak esze ágában sincs visszatérni az egységes közalkalmazotti bértáblához. A fideszes többség elfogadta a választ.
Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy nálunk a legrosszabb gyógyszertárba járni: az embereknek legalább annyira a zsebükbe kell nyúlniuk, mint amennyit az állam fizet támogatásként. Rétvári Bence válaszolt, aki azt mondta, a kormányzatot az a cél vezette, hogy minél olcsóbban jussanak az emberek gyógyszerekhez, lehetőleg magyar tulajdonú patikákból. Válaszát Lukács László György nem fogadta el, az országgyűlés fideszes többsége viszont megfelelőnek ítélte.
A parlament szerdán a Stop Sorossal összhangban szavaz az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni. Erről itt írtunk bővebben.
