Velencei Bizottság: Ne szavazzanak a „Stop Sorosról”

Publikálás dátuma
2018.06.19. 10:30
A „Stop Soros” elfogadásakor nem lesz ilyen hézagos a kormánypárti padsor Fotó: Népszava/Vajda József
Gianni Buquicchio bizottsági elnök a szerdai szavazás elhalasztására próbálta rávenni Szijjártó Pétert, vagy legalább arra, hogy a Fidesz képviselői vegyék figyelembe az uniós testület megállapításait is.

Strasbourgban tárgyalt hétfőn Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke és a magyar külügyminiszter: az uniós tanácsadó szerv vezetője a magyar kisebbségi nyelvhasználatot érintő ukrán oktatási törvényről tárgyalt Szijjártó Péterrel, na és arról, hogy a Parlament (annak fideszes kétharmada) még ne szavazzon a „Stop Soros!”-néven ismertté vált törvénymódosításról. A kérés megjelent a bizottság honlapján  is.

Buquicchio hozzátetet, ha mégis megszavazzák a csomagot, legalább vegyék figyelembe a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait az ügyben. Mivel a parlament honlapján kedden is változatlan formában szerepel a napirend, szinte biztos, hogy a képviselők szerdán megszavazzák a jogvédő civil szervezetek munkáját ellehetetlenítő törvényt.

A kormány korábban két olyan elemet is törölt a tervezetből, ami biztosan fennakadt volna a Velencei Bizottság szűrőjén. Korábban Tordai Csaba alkotmányjogász hívta fel rá a HVG  figyelmét, hogy az elfogadás előtt álló csomagban már nem kötik belügyminiszteri engedélyhez a migrációval foglalkozó civil szervezetek működését, és a 25 százalékos támogatás elvonás sem szerepel benne. A kormány pedig éppen ezekre a finomításra hivatkozva hagyhatja figyelmen kívül majd  a Velencei Bizottság kérését.

Szerző

Tovább keresik magukat az ellenzéki pártok

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:03
Csak ugatják a politikát - A Kétfarkú Kutypárt háza tájáról nem érkeznek "szakadós" hírek ( A vicces békemenet idén márciusban )

Útkeresés és bizonytalanság – ezzel a két szóval magyarázta lapunknak Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője, azt, hogy az ellenzéki pártok tisztújítása után az új vezetőségek csak szűk előnnyel szereztek mandátumot. A minap az MSZP kongresszusa 54-46 százalékos arányban Tóth Bertalan frakcióvezetőt választotta meg két évre elnöknek Mesterházy Attilával szemben. A Jobbik tisztújításán ugyanilyen arányban diadalmaskodott Sneider Tamás, Toroczkai László ellen, míg a parlamentbe nem jutott Momentum régi-új vezetője, Fekete-Győr András 56 százalékos támogatottsággal lett újra elnök. Az LMP-nél két posztra, két jelentkező volt, hivatalos arányokat ugyan nem kaptunk, de információnk szerint Szél Bernadettet így is "csak" 60 százalék körüli eredménnyel erősítették meg társelnökként.

– Nem lehet összehasonlítani az MSZP és a Jobbik helyzetét, utóbbinál jól látszott, hogy Toroczkai László markánsan mást gondolt a párt jövőjéről, mint Sneider Tamás. A szocialistáknál viszont nem az történt, hogy például Mesterházy önálló MSZP-t akart, karakteres baloldali politikával, míg Tóth mindenkivel összefogott volna. Úgy tűnt, mintha a régiek és a kicsit újabbak közül kell választani – fogalmazott Kiss Ambrus, hozzátéve: az MSZP-nél épp ezért nem várható szakadás körüli helyzet, míg a Jobbiknál ez kódolva volt.

A szakértő szerint az elkövetkező pár hónapban az összes ellenzéki pártnál erős fokmérők lesznek az időközi választások. – Nem szabad túlértékelni a jelentőségüket, de más visszajelzés nincs, így a pártok belső élete felnagyítja majd az eredményeket – magyarázta Kiss. Arra a kérdésünkre, hogy a szűk győzelmek miatt, továbbra is széthúzás, kibeszélés várható-e az ellenzéki pártoknál, a szakértő azt mondta: ezeknek egy dolog tud véget vetni, ha láthatóan sikeres az új vezetés. – Ez integrálni tudja azokat is, akik úgy érzik, nem az ő politikájuk érvényesül. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az egyébként „csalóka” időköziekből kellene következtetéseket levonni, miközben jövőre EP-, illetve önkormányzati választásra is fel kell készülnie az új vezetőségeknek. – Azt kell mutatniuk, hogy ez már több, mint amit láthattak tőlük a választók 2018 után – mondta. Kiss Ambrus arra számít, hogy a Jobbik esetében hamarosan tisztázódik ki megy Toroczkaival, illetve az ásotthalmi polgármester utáni világ milyen lesz a Jobbiknál. Az MSZP-nél kérdés, hogy az új elnök képes-e megállítani a zuhanást, míg az LMP-nek tisztáznia kell az identitásválságát.

– A Momentumnál azt gondolták, hogy elég, ha a Fidesszel, valamint az ellenzéki pártokkal szemben határozzák meg magukat, de nem lett igazuk. Több kell, mint kimondani, hogy nem Orbánra és a régi pártokra – hangsúlyozta a politológus.

Szerző
Témák
ellenzék

"Az MSZP ne legyen lekvár"

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:02
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Mesterházy Attila gratulációjáról, a címkézett pártemberekről és arról is beszélt lapunknak Tóth Bertalan a szocialisták új elnöke, hogy miként rázná fel a vidéki szervezeteket.

– Az asztalán ott áll a „Kezdő diktátorok kézikönyve”. Tanulja a szakmát?

– Épp ellenkezőleg: azt akarom tudni, mitől tartsam távol magam, milyen hibákat ne kövessek el.

– Akkor nem ön kérte Mesterházy Atillát, hogy távolítsa el az a Facebook-posztot, amelyikben egy önről készült, rendkívül előnytelen képet mellékelve gratulált elnökké választásához?

– Nem.

– Amúgy látta?

– Igen.

– És mit szól hozzá?

– Nagyon bízom benne, hogy csak félrenyomta a telefonját.

– Egyébként más ellenzéki pártok vezetői gratuláltak önnek?

– Az LMP összes vezetője megtette.

– Mi a helyzet a DK, és a …

– … szerintem válaszoltam.

– Gonosz posztokból felesleges messzemenő következtetéseket levonni – választási eredményből már inkább. Szűk többséggel emelték az MSZP elnökévé: nem tart attól, hogy így a párt továbbra is egy széthúzó, kibeszélő formáció lesz?

– Az előző kongresszus eredményére emlékszik?

– Mérsékelten. De ha már így kérdezi: nyilván hasonló eredmény született.

– Maradjunk annyiban, a helyzet egyértelmű: a kongresszus döntött. Akiket pedig megválasztott, azok már a tisztújítás előtt jelezték, hogy egységes, együttműködő pártot szeretnének – nemcsak a szavak szintjén.

– Azt mondta fellép azok ellen, akik a párt sikerét veszélyeztetik. Mi meríti ki ezt a fogalmat, és milyen eszközökkel büntethet?

– Az alapszabály egyértelműen szabályozza, mit tehet meg egy párttag és mit nem. De hogy közérthető legyek: egy párt sikerét a választási siker jelenti. Ha ezt valaki veszélybe sodorja, az elnökség fellép ellene.

– De mit tehet az elnökség, ha például az elnökhelyettes „megy szembe az irányvonallal”. Hiszen az e posztra megválasztott Szakács Lászlót Mesterházy Attila embereként emlegetik.

– Kezdjük azzal, hogy be kell fejezni ezt a címkézést, hogy ki kinek az embere. Szakács László az MSZP embere. Szakács László a devizahitelesek és a Quaestor-károsultak embere. Szakács László számos fontos politikai ügyet visz. Egyébként a döntéseket pedig az elnökség hozza meg – a tisztségviselőknek nincs súlyozott szavazata.

– A párt első emberének se?

– Bizony, nekem sincs.

– Az elnökség úgy döntött, hogy el kell kezdeni kiválasztani az önkormányzati választáson induló jelölteket. Milyen körből merít az MSZP?

– Egyelőre két fontos döntést hoztunk. Mivel Budapest és a vidéki nagyvárosok nagyon fontosak ebben a meccsben, megbíztuk Molnár Zsolt fővárosi elnököt, hogy kezdje meg az önkormányzati választások előkészítését, és térképezze fel az együttműködési lehetőségeket. Illetve határoztunk arról, hogy miként az időközi választások alatt, úgy most is rábízzuk a helyi szervezetekre a legesélyesebb, legelfogadottabb jelöltek kiválasztását – legyen szó szocialista vagy civil favoritról.

– Úgy kell elképzelni, hogy például Nyírbátorban a helyi szervezet azt mondja, találtunk egy lelkes, népszerű, konzervatív állatorvost, és akkor automatikusan ő lesz a jelölt?

– Az elnökségnek azért biztosítani kell a kontroll lehetőségét, de alapvetően igen. Bizonyos értékrendi kritériumoknak meg kell felelni, illetve nem folytathat támadható életmódot, valamint nem vallhat szélsőséges nézeteket.

– Ez a Jobbik burkolt, de határozott elutasítása?

– Nem, mindig az adott személy értékrendjét vizsgáljuk, aki például kirekesztő nézeteket vall, annak nincs helye a jelöltjeink között.

– Az első megmérettetés az EP-választás. Egyedül futna rá az MSZP vagy csapatban?

– Nagyon örülnék, ha az ellenzéki pártok közös listát tudnának állítani, de vannak kétségeim. Az LMP új társelnöke már kimondta, hogy az MSZP-vel nem kíván együttműködni, a Jobbik esetében még nem egyértelmű, milyen útra lép a párt. A DK-val az EP- és az önkormányzati választáson is fontos lenne együttműködni, de olyan előnytelen megállapodást még egyszer nem kötnek a szocialisták Gyurcsány Ferenc pártjával, mint a 2018-as választások előtt. És pont emiatt mondom, hogy az országos központ senkire nem kényszerítheti rá, kivel működjön együtt, hanem helyben kell megtalálni a megfelelő embert: a DK jelöltjei ugyanis rendkívül gyengén teljesítettek, magyarán gyenge volt a beágyazottságuk. Viszont az egy fontos kiindulási pont egy szövetség megépítésénél, hogy a Párbeszéddel jelenleg is együttműködünk. És hiszem, hogy az EP- és az önkormányzati választásoknak is együtt vágunk neki.

– Miképp lehet mérni a jelölteket kiválasztó, támogató helyi szervezetek munkáját, hiszen azt tervezi, hogy teljesítményük alapján támogatja majd az MSZP a helyi erőket.

– Meg szeretném fordítani a jelenlegi gyakorlatot. Ne a központ diktáljon, milyen rendezvényeket vár, hány párttagot és szimpatizánst akar, illetve milyen társaságokkal kellene együttműködni. A helyi szervezetek találják ki, mit tudnak reálisan elvégezni, a központ pedig biztosítsa a pénzt, és kérje számon a vállalásokat. Az én két legfontosabb vállalásom most az, hogy szeptember 30-ig más működési rendre állítjuk át a helyi szervezeteket, illetve kialakítunk egy pártközpontot az MSZP Villányi úti épületében.

– Akkor mégsem adják el ezt a milliárdos ingatlant?

– Sosem halottam ilyesmiről. Ha egy párt országos szervezet akar lenni, akkor nem engedheti meg magának, hogy ne legyen székháza, márpedig az MSZP-nek évek óta nincs. A Villányi úti épület így fontos lehetőség. Egy nyitott központ teszi lehetővé, hogy itt működjön majd az elnökség, a választmány, itt találkozhassanak a polgárok a politikusainkkal.

– Ami az eladást illeti: számos pletyka szerint ez a párt „aranytartaléka”, aminek értékesítéséből menedzselhetni lehetne a vidéki hálózat építését.

– Még egyszer mondom: legendák mindig vannak. Az érdemi válaszom az, hogy feszes költségvetésből meg lehet valósítani a terveinket. Az állami támogatások mellett számíthatunk a tagdíjakra, illetve minden országgyűlési és önkormányzati képviselőnk – egy előre aláírt megegyezés értelmében – jövedelme tíz százalékát befizeti a pártkasszába. Eddig a legnagyobb tétel az adósságszolgálat volt, a párt hitelállománya azonban négy év alatt jelentősen csökkent, így a felszabaduló forrásokat politikai tevékenységünkre fordíthatjuk.

– És mire fordítja az asztalán álló pálinkát?

– Az nem egyszerű ital, inkább hitvallás.

– Tessék?

– Egy barátomtól kaptam, egy szabolcsi mondás kíséretében, miszerint a lekvár az a pálinka, amelyik feladta az álmait. A tisztújító kongresszuson erre utaltam, hogy én nem akarom feladni az álmaimat, nem akarok olyan MSZP-t, amelyik a NER egyik spájzpolcán lekvárként ücsörög – egyszóval nem akarok őfelsége ellenzéke lenni.