Flashmobbal az üldözés ellen

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:48
Illusztráció/Népszava fotó

Interaktív színházi társasjátékkal hívja fel a figyelmet a hajléktalanokkal szembeni fellépésre és kísérel meg empátiát teremteni két társadalmi problémákat feldolgozó színházi társulat, a STEREO AKT és a Mentőcsónak Egység, valamint az önkéntes aktivistákkal működő A Város Mindenkié csoport június 22-én.

„A szegénység nem bűn. Miért büntetjük?” - kezdődik a felhívás, amely a hajlék-kaland-játék köztéri különkiadására invitál. A Boross Martin vezette STEREO AKT és a Bodó Viktor vezette Mentőcsónak Egység Bajkai István országgyűlési képviselő a köztéren való életvitelszerű tartózkodást tiltó törvényjavaslata apropóján találta ki a színházi társasjátékot. A produkció során a nézők megismerhetik Zsófi, Ferenc és József, három nemrég utcára került szereplő történetét, amelynek folytatását ők is befolyásolhatják. A közönségnek kell döntéseket hoznia mindennapi dilemmáikban, és hozzásegítenie őket ahhoz, hogy újra legyen hol lakniuk.

A flashmob szervezői úgy gondolják, hogy a hajléktalanok hétköznapi problémáit alaposan átgondolva, némi empátiával a bőrükben érezve magukat a nézők gyorsan megértik, hogy akiket az utcán látunk, csak a jéghegy csúcsát jelentik: rengeteg ember küzd lakhatási szegénységgel a legkülönbözőbb okok miatt.

"Célunk, hogy rávilágítsunk, nem azért kell erőnek erejével dolgozni, hogy a közterekről elrejtsük, vagy erőszakkal szállókra, városszéli erdőkbe tessékeljük a fedél nélkül élőket, hanem, hogy legyen hol lakniuk." - írják a performansz Facebook esemény oldalán.

Infó:

A szegénység nem bűn. Miért büntetjük?

"Cím Nélkül” flashmob, hajlék-kaland-játék
Köztéri különkiadás
Június 22. 16.00
Nyugati téri aluljáró

Szerző

Folytatást kap a kockásfülű nyúl

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:55

A kockásfülű nyúl 40 év után új részekkel tér vissza a képernyőre - számol be a Zoom.hu. Összesen 15 új epizód készül. Az első, A kockásfülű nyúl – Robotnyúl címmel, Bakos Barbara rendezésében június 24-én, vasárnap, 13.15-kor debütál az M2-n.

A magyar animációs sorozat 1974 és 1976 között két évadot, 26 epizódot élt meg, az idei pedig a harmadik évada lesz. A címszereplő, a kockásfülű nyúl egy különleges tulajdonságokkal felruházott hős, aki hosszú és kockás füleivel még repülni is tud: a néhány perces epizódokban ő az örök konfliktusmegoldó.

Kockas FNy Trailer ST from popfilm on Vimeo.

Szerző

Szabadok közé száll - Elhunyt Kányádi Sándor

Publikálás dátuma
2018.06.20. 13:29
MTI Fotó: Czimbal Gyula
Kilencvenedik életévében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a XX–XXI. századi erdélyi magyar irodalom nagy alakja.

A hetvenes években a budapesti bölcsészkaron már az egységes magyar irodalom részeként tartottuk számon a határon túl élő szerzőket, de még részesültünk a rácsodálkozásból, amellyel az előttünk járók fölfedezték maguknak Szilágyi Istvánt, Székely Jánost, Deák Tamást, Sütő Andrást, Páskándi Gézát és Kányádi Sándort.

Ó, milyen csodálatos volt – hallottuk –, amikor kiderült, mennyire egységes a magyar nyelv és gondolkodás, mégis milyen gyönyörű ízek vegyülnek bele az erdélyiek tollán!

De a legnagyobb meglepetés az volt, hogy nem valamilyen régies-elavult irodalmi képzetet hoznak ezek a szerzők, hanem éppenséggel ők voltak a kassáki avantgárd folytatói, teljesen szinkronban a nyugati – leginkább a francia – trendekkel, ahogy az általuk jól ismert kortárs román irodalom is ezen az úton járt.

Felszabadító érzés volt, hogy a magyar irodalom megújításában az itteniek előtt jár ez a nemzedék. Hogy micsoda alkotásokat vetnek papírra Budapesttől ennyire távol és ennyire függetlenül!

Az 1929-ben született Kányádi az ötvenes évektől jelentette meg verseit, és íróként, szerkesztőként is egész életében az erdélyi irodalom fő sodrába tartozott. Őrizte a verselés hagyományos módját, de megújította a formát is, miközben az állandóan változó világ modern életérzését tudta pontosan megszólaltatni.

A később Párizsban világhírűvé lett, homoródszentmártoni szobrásznak, Román Viktornak ajánlott 1967-es verséből való ez a megrendítő kép:

„Ó a függőleges lovak fájdalmánál
nagyobb csak a tíz ujjbegyben
feszülő lehet mely tárgyilagosan
s hangtalan szoborrá gyúrja
a rettenetet”
(Függőleges lovak)

Magyarországon ma, ha tudják is, hogy nagy költőről van szó, elsősorban gyerekverseiről ismerik őt, főleg, hogy a Kaláka előszeretettel zenésítette meg őket. Fogadnék rá, hogy a két–tíz éves gyerekek és szüleik mind kapásból eléneklik:

„Betemetett a nagy hó 
erdőt, mezőt, rétet. 
Minden, mint a nagyanyó 
haja, hófehér lett. 
Minden, mint a nagyapó 
bajsza, hófehér lett, 
csak a feketerigó 
maradt feketének.”
(Betemetett a nagy hó)

Nem baj, nem hiszem, hogy Kányádit zavarta volna, inkább örült neki, hogy éppen ebből értik meg a gyerekek, mi is a vers. Csak az fontos, hogy mondva-dalolva ráérezzenek, sokkal több, mint az egyforma hosszú sorok végének erőltetett összecsengetése.

Mint annyi magyar költő, ő is ihletett műfordító volt. Nagy román költők verseit ültette át magyarra, de újrafordította Goethét, Rilkét is, ha valamiért nem tetszett neki a már magyarul is klasszikus változat. Amikor eljutott Párizsba, alaposan megnézte-megfigyelte a helyszínt, ezért aztán nála az Apollinaire-versben nem fut, hanem „Mossa a Mirebeau-hidat a Szajna, Elmossa bús szerelmünk s fölkavarja”.

Magától értetődően újrafordította az Erdélyt elhagyó Janus Pannonius nagy versét, a Búcsú Váradtól-t is, de talán a legfontosabb, hogy az erdélyi szász népköltészetet az ő fordításában lehet magyarul olvasni. Az előszóban tanárát idézi: „Századok óta élünk együtt, együtt kell élnünk, meg kell tanulnunk egymás nyelvét, hogy megismerhessük egymás kultúráját, hogy minél hosszabb ideig békességben éljünk ezen a Földön”.

Halálára álljon itt az a szász népdal, amelyet leginkább ajánlott az olvasók figyelmébe:

„hogy jött a halál s vert a földre
mindenegy csontomat összetörte
hogy jött s kapott föl a halál

vittetek apám házából engemet
hová kapartatok – nyirkos gödör alján
fekszik a test fehéren sárgán

ahogy a harangok a harangszót
felejteném hamar minden örömöm

bort ide angyalok az ajtóm elibe
világból válni akarok
szabadok közé szállni”

Szerző
Frissítve: 2018.06.20. 17:39