A Toroczkai-mozgalom törléséről vitáznak a Wikipedia szerkesztői

Publikálás dátuma
2018.06.25 21:51
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
„Nem tájékoztat, hanem propagál” – mondják a radikális mozgalom önmagáról írt szócikkéről a törlést támogatók. Az ellenérv szerint nem törölni kellene, hanem kijavítani.

Még ki sem mondták a Jobbikból kiszakadt új mozgalom, a Mi Hazánk megalakulását szombaton, Ásotthalmon, valaki már szorgalmasan megírta a szervezetről szóló szócikket a legnépszerűbb internetes enciklopédiában, a Wikipedián. Az egy bő bekezdésből álló szöveget láthatóan olyan ember írta, aki szimpatizál a Toroczkai László által vezetett mozgalommal, és kritikus a Jobbikkal szemben (például parlamenti pártként tüntetik fel magukat, amelynek Dúró Dóra személyében képviselője van az Országgyűlésben).

Meg is érkezett a reakció a Wikipedia legendásan precíz szerkesztői részéről: egyikük a lap törlését kezdeményezte, mivel az nem releváns, inkább „Jobbik-történet és az enciklopédia megcsúfolása”. A szerkesztők vitája most is tart (itt követhető), és egyelőre a törlés pártján állnak többen. A fő érv, hogy a szócikk jelen formájában „nem tájékoztat, hanem propagál”, az ellenérvek szerint nem törölni kell, hiszen a Mi Hazánk egy létező mozgalom, hanem kiegészíteni, kijavítani. A vitát az adminisztrátor fogja lezárni, és ha úgy alakul, törli a szócikket.

Kettészakadt a Jobbik, és "nem félnek cselekedni"

Mintegy ezren vettek részt a Toroczkai László ásotthalmi polgármester által meghirdetett rendezvényen, amelyet a településnél lévő Gárgyán-erdei Pihenőparkban rendeztek. Az egybegyűltek körében nagy népszerűségnek örvendtek az árpádsávos jelképek, egy kissé testes férfi Horthy Miklós arcképét viselte a pólóján.

Szerző

Vége a különutas LMP-nek

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:42
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke sajtótájékoztatót tart
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ahogy lapunk korábban megírta, a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel is együttműködhet az LMP az őszi önkormányzati választáson – legalábbis erről döntött a zöldpárt szombati kongresszusa.
Az is eldőlt – tájékoztatta lapunkat Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára –, hogy az ellenzéki párt egyedül indul az európai parlamenti voksoláson. Kanász-Nagy szerint a stratégiát és az önálló indulást is több mint kétharmados többséggel fogadta el a kongresszus. Az eseményen egyébként ott volt és köszöntette a résztvevőket Thomas Waitz is, aki az Osztrák Zöld Párt európai parlamenti képviselője.
Az LMP stratégiai-változása annak fényében különösen meglepő, hogy korábban Keresztes László Lóránt társelnök csak a Jobbikkal akart együttműködni. A pálfordulásról minap a Népszavának egy név nélkül nyilatkozó LMP-s azt mondta: Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni. A párt titkára egyébként lapunknak leszögezte, az LMP számára minden szinten vállalhatatlan a Fidesz mellett a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom is. A zöldpárt még ma dönt az EP-listájáról is. Az első helyre négyen, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője, Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő és Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő aspirál. Úgy tudjuk, hogy a legnagyobb sansza Vágó Gábornak van, ez pedig Demeter Márta párton belüli meggyengülésére vezethet majd.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:43

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29