Nem tesz jót a kutyáknak a családi élet

Publikálás dátuma
2018.06.26 11:56
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel. 

Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. "A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, befogadják őket, családi kedvencként tartják, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében, ugyanis 800 ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma" - idézi a közlemény a kutató szavait.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A vizsgálatban 75 szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést. "A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest" - jegyzi meg Kubinyi Enikő.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A vizsgálat különlegessége, hogy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal. A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz vendégkutató vett részt.

Szerző
Témák
kutya
2018.06.26 11:56

Meghibásodott az óceántisztító szerkezet

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup/
Gyűjtés helyett távozik a szemét az óceántakarító rendszerből, ám mivel ez még tesztüzemmód, a projekt vezetőit nem érte váratlanul a hiba. Tájékoztatásuk szerint keresik az okokat és a megoldást.
Szivárog a hulladék a csendes-óceáni szemétsziget eltakarítására épített szerkezetből. Az Ocean Cleanup projekt vezetőit nem érte váratlanul a probléma - vette észre a Sokszínű Vidék
"Négy hónappal ezelőtt kezdtük el alkalmazni a System 001 nevű tisztítórendszert a csendes-óceáni szemétszigeten. Azt figyeltük meg, hogy az összegyűjtött műanyag távozik a rendszerből, ezért jelenleg keressük az okokat és dolgozunk a megoldáson. Mivel ez egy tesztverzió, és ez az első éles bevetés, felkészültünk a meglepetésekre"
– fogalmazott Boyan Slat ötletgazda.
Közzétettek egy videót is, amelyben Arjen Tjallema, a csoport technológiai menedzsere magyarázza el a probléma lényegét. A hiba egyik oka az lehet, hogy a műanyagcső nem mozog elég gyorsan, hogy fel tudja szedni a műanyagszemetet. Ennek oka lehet az erős szél is. 
A csapat 60-70 méterrel kiszélesítette az U-alakú sorompót, hátha ellenállóbbá válik a környezeti hatásoknak és egyúttal felgyorsul, de ez egyelőre nem sikerült. Nem adják azonban fel, a honlapjukon az áll, hamarosan szeretnék partra vinni az első adag összeszedett műanyaghulladékot.
2018.12.12 11:11
Frissítve: 2018.12.12 11:36

Sonkádon landolt egy búvármadár

Publikálás dátuma
2018.12.12 10:24
Illusztráció
Fotó: AFP/ José-Luis Gómez de Francisco
Sikeres madármentő akció zajlott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő Sonkád községben.
Pár napja késő este szokatlan lármázást hallottak a sonkádi kertes ház lakói. Hamarosan kiderült, a zajt egy, a kapunál landoló, nagyobb testű, „érdekes” kinézetű vízimadár okozta. A háziak befogták és dobozba helyezték a kissé kábultan bolyongó állatot – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján.
A madarat másnap reggel a nemzeti park munkatársával a cégénydányádi Tájegységközpontba szállították, ahol az ornitológus azonosította: kiderült, hogy a látogató egy, a Felső-Tisza-vidékén ritkán megfigyelhető, öreg, részben még nászruhát viselő, sarki búvár (Gavia arctica). A szakember a befogott madarat jó állapotban találta, a szerencsétlen leszállás ellenére nem sérült meg. Rövid lábadozás után egyedi azonosító gyűrűt kapott, majd a Tiszánál szabadon engedték A madár gyorsan a folyó sodorvonalába úszott, tollászkodott és nevéhez illően többször is lebukott a víz alá.
A sarki búvár védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. Hazánkban nem fészkel, ősszel és tavasszal főként nagyobb vizeinken jelennek meg vonuló, telelő egyedei. Észak-Amerika és Eurázsia északi tájain, lassú vízfolyások, tavak, tengeröblök fészkelője.
2018.12.12 10:24