Lemaradnak nyelvtanulásban a falvakban élő gyerekek

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között – derül ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének adataiból, a hírről az Eduline számolt be.

Mint írják, az országban tavaly összesen 172 831 diák idegen nyelvi tudását mérték fel, 73 százalékuk angolul, 27 százalékuk németül tanul.

A budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak többsége nem érte el az elvárt nyelvi szintet – alig több mint 38 százalékuk kapott megfelelő minősítést. Angolból is rosszabbak a községekben és kisebb városokban élő diákok eredményei: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben a diákok alig több mint fele – egészen pontosan 53,9 százaléka – érte el az A2-es szintet. A 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek.

A falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul. A kutatási eredményekből kiderül: a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet.